Közösségépítő internetes portál az Alsó-Válicka völgye tájegységben. Az önkormányzatok, magánszemélyek és civil szervezetek összefogásával 2007. novemberében megalakult a Válicka-Völgye Turisztikai Közhasznú Egyesület. A közös célok eredményes megvalósítása, a fejlesztések összefogása, koordinálása, a térségi lakosság identitástudatának erősítése, közösségi rendezvények szervezése, a működés hatékonyságának növelése új, a korszerű információtechnikai lehetőségek kihasználását igényelte. Az Összefogás az Alsó-Válicka és a Pinka völgyében projekt keretében megvalósult egy olyan internetes felület, amely ezeket a funkciókat kívánja megvalósítani.

Zalaszentbalázs címere

Zalaszentbalázs címere magyarázatokkal

Zalaszentbalázs általános bemutatása a Principális Menti Önkormányzatok Társulásának honlapján./2001-es adatokat tartalmazó honlap/

Zalaszentbalázs, Szentbalázs: község Zala m.-ben, a Zalai-dombságban, Nagykanizsától 15 km-re ÉNy-ra. Körjegyzőségi központ. L: 1453 (1910), 970 (1990), 932 (2001). Mg., vadgazdálkodás, faipar, varroda. Nagy neolitikus, rézkori, kisebb kelta telepek; középkori templomrom. Első írásos említése: 1320 (Zenthbalas). Egyházas hely (1333). 1459-ben már vásáros hely és királyi sókamarai székh. volt. 1460-ban I. (Hunyadi) Mátyás megerősítette birtokában a Szentbalázsi családot, másik része a Szele (Zele) családé volt (a 16. sz.-ban már teljesen az övék). A 16. sz. első felében jelentékeny hely szőlőheggyel, hegyvámmal. 1570-ben erődítménye is volt, amelyet Thury György építtethetett. Az 1580-as években elnéptelenedett, a törökellenes felszabadító háborúk idején a császáriak felégették (1687 k.), megakadályozva a törökök élelmiszerutánpótlását.

A Búzavirág Éneklő Együttesről szóló írás.

A szócikkek felismertetett szövege: (A csillag után az 1972-es kiadású kiegészítő kötetből származó szöveg következik) Zalaszentbalázs: ötk., Zala m., nagykanizsai j., Nagykanizsától ÉNy-ra. L: 1350 (1960). Vá.: Gelse. Malom. *Zalaszentbalázs: ktk., L: 1340.

1320-ban Zenthbalas, 1892-ben Zalaszentbalázs. A templom titulusa vált helységnévvé. A Zala- előtag a megyére utal. A település magja a mostani falu fölötti dombtetőn állott, melyet Árpád-kori földút szel ketté. 1460-ban Mátyás király megerősítette a falu egy részén Szentbalázsi Péter birtokát, a falu másik részét a Szele(Zele) család birtokolta, amely a XVI. század folyamán a falu kizárólagos urává lett. A település a XV. században vásároshely, 1459-ben királyi sókamarai székhely volt. A török megjelenésével szegényedett, pusztassággá vált. A népnyelv a templom körüli részt ma is pusztának nevezi. A török elleni harcok emlékét őrzi az Agarét nevű dűlő.

A 74-es főút mentén, Nagyka-nizsától 18, Zalaegerszegtől 33 kilométerre a Principális me-dence nyugati oldalán fekvő te-lepülés. Keletről sík szántók, legelők, nyugati oldalon dom-bok övezik. A falu első írásos említése 1320-ból való Zentbalas néven. Fő utcája a 74-es főút melletti mintegy 3 kilométeres Kossuth Lajos utca. A falu legrégebbi településrésze a Pusz-tatető utca, melyet Árpád-kori földút szel ketté. A község lakóinak száma 2005-ben 879. A A község útjai aszfaltozottak, némelyik felújításra szorul. A vezetékes ivóvíz mindenkihez el-jut Kiépült a földgáz- és a telefonhálózat, a vezetékes antennarendszer pedig 150 családnak biztosít jó mi-nőségben televíziós vételi lehetőséget. 2007-ben kezdődik a szennyvízcsatorna rendszer kiépítése.

Kiss István plébános Zalaszentbalázson 1914-ben toronyórát és 2 új harangot szereltetett.

Dunántúl nyugati része kimaradt a korai (X. századi) foglalásterületből, így a Zalától nyugatra fekvő rész is csak a XI. században került a honfoglalók birtokába. Kalandozó őseink súlyos vereséget szenvedtek 955-ben Augsburgnál (a Lech-folyó partján). A csatában életét vesztette — kivégezték - Zala megye területét megszálló Vérbulcsú nemzetség törzsfője, s a nemzetség földjei királyi birtokká váltak, a rajtuk élő népek egy része pedig a várispánság katonai szervezetébe, a királyi népek (a nem adózók) sorába jutott.

Ezen a lapon bárki betekintést nyerhet iskolánk életébe, és a legfontosabb eseményeibe. Intézményünkén kívül megismerkedhetnek falunk rövid történetével, iskolánk fontosabb programjaival, a tanulmányi versenyeken legeredményesebben szereplő tanulók névsorával. A sok-sok fénykép feltárja az iskola mozgalmas életét.

A 2007-es Kistérségi Művészeti Fesztiválon készült felvétel

ZALASZENTBALÁZS R. k. templom (Nagyboldogasszony) Kossuth u. hrsz.: 89 késő barokk 1781 Dombtetőn, szabadon álló, egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom, K-i homlokzata előtt toronnyal, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a szentély D-i oldalához csatlakozó sekrestye-oratóriummal. Csehsüveg boltozatos hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat. Berendezés: 18. század második fele – 20. század; főoltárkép, oltárképek a karzatmellvéden, 19. század; tabernákulum a szentélyben és a hajóban, Szent László és Szent István-szobor, három apostolt ábrázoló domborműtöredék a szentélyben, sekrestyeszekrény, 18. század második fele; keresztelőkút, szószék, padok, 18. század vége; oltárasztal, ambó, húsvéti gyertyatartó, 20. század második fele.