A település elhelyezkedésének,megközelíthetőségének és látnivalóinak rövid leírása két nagyítható képpel.

Kacorlak, Kacsorlak: község Zala m.-ben, a Zalaidombságban, Nagykanizsától 15 km-re É-ra. L: 486 (1910), 271 (1990).

Rövid leírás a település elhelyezkedéséről, látnivalóiról.

A község térképét tartalmazza.

Ebben a könyvben is találunk adatokat a településről:"Kacorlak 1320-ban csere útján kerül a Kanizsaiak birtokából a laki, másként gencsi kacor birtokába. 1514-ben kacorlaki Kacor Miklós és András elengedik a zalavári apátnak a 700 forintot melyért néhai Péter, zalavári apát szüleinek (Kacor Györgynek) Peleskefőt elzálogosította. Az apátság hálából örökös szentmisét vállalt a Kacor családért"

Jószágigazgató gróf Festetich Györgynél, utóbb Lászlónál Keszthelyen; saját birtoka is volt Zalaberzencén és Kacorlakon,....

Dicséri Simon Pál, az egykori országgyűlési követ, a vidék falvait: "Vannak csinos falui is, minők Szt-Balázs, Gelse, Pacsa" és szőlőit: "...két 114 oldalról emelkedő hegyoldalak venyigével rakatott, s igen jó borokat adnak; - ilyenek a pogányvári, kerecsenyi, hahóti, szentbalázsi szőlőhegyek. A hegyek szőlőtermesztésre alkalmatlan részein tölgy és bükkös erdő terjedez." A „Letöltés” a gépünkre másolja a dokumentumot, az „Előnézet” a gyors megtekintést teszi lehetővé. A „Teljes leírás” linkje a dokumentum teljes – automata szövegfelismerővel létrehozott, tehát roncsolt részleteket is tartalmazó – szövegét mutatja, ennek a változatnak minden szavára keresni tudunk.

Dezső Ferencnek a tanítóképző elvégzése után Pölöskefő, Galambok, Kacorlak, Kisfakos voltak tanítói álláshelyei.

Kacorlakról "KACZORLAK" alakban kereshető információ a 18-19. századból. A linkről elinduló honlapon, az Arcanum adatbázisában keresőkérdésként beírva megtudható, hogy mit írtak a faluról Vályi András és Fényes Elek országleírásaikban.

Települési adatok és elérhetőségek.

Körjegyzőségi adatok.

A Kárpát-medence humángeográfiai tézaurusza, 1723-1983 Összeállította: Cserbák András Budapest, 1995

A település adatai térképpel.

Mária Szent Nevének ünnepe címszó alatt szerepel a település neve.

Az oldal 2001. október 15-én volt utoljára módosítva. Fontos információkat találunk a faluról; lakóiról, foglalkoztatásukról; a falu templomának építtetéséről; a műemlékekről; természeti adottságokról; különböző tervbe vett fejlesztésekről; a falu keletkezéséről; a település megközelítéseiről. Képeket is találhatunk a község „nevezetességeiről”. Ezt a honlapot ajánljuk, ha részletesebben szeretne tudni Kacorlakról.

Térkép a környező települések viszonylatában.

A település adatlapja.

Hiányos,csak a község honlapját érhetjük el innen.

A zöld keretben lévő térkép linkre kattintva elénk tárul Kacorlak térképe, műholdas illetve domborzati típusban is. A községhez közeli települések listáját is megtaláljuk.

Adatok a településről és a közeli települések linkjei.

A Kacorlaki Faluszépítő, Sport és Polgárőr Egyesület honlapja.

A község földhivatali adatait, aktuális időjárási adatokat és térképet találhatunk itt.

Az önkormányzat adatait találhatjuk itt.

Kacorlak - Ki kicsoda Zala megyében 1996 367old.

Tudományos és Műszaki Tájékoztatás c. Könyvtár- és információtudományi szakfolyóirat 54. évfolyam (2007) 5. számában megjelent cikk tartalmazza a település „teljes könyvtárellátási szolgáltatás” adatait.

A zalai Kacorlak faluban Mindenszentek éjszakáján a rétest kirakják az ablakba, amelynek eredeti célzata nyilvánvalóan a hazajáró halott családtagok megvendégelése volt.

Kacorlak kisk. Zala vm., (1920) 470 lak.

Kacorlakon élő szokás. Mária és József názáreti szálláskeresését idézik meg, amikor rendesen kilenc család összeáll, és a szent pár képét viszik naponta együtt, egymáshoz, december közepétől szentestéig.

„A kacorlaki győzelem jelentőségét növelte, hogy az ütközetben számos török főtiszt is elesett,... Sokan kerültek a törökök közül fogságba is, így Ali pécsi,..bég,...” A kacorlaki győzelem 1587. 08. 14-én volt. V. M. L.: K. V.: 68. o.

„A kacorlaki győzelem jelentőségét növelte, hogy az ütközetben számos török főtiszt is elesett, köztük Szinán mohácsi és Hasszán koppányi bégek.” A kacorlaki győzelem 1587. 08. 14-én volt. V. M. L.: K. V.: 68. o.

A szócikkek felismertetett szövege: (A csillag után az 1972-es kiadású kiegészítő kötetből származó szöveg következik) Kacorlak: ötk., Zala m., nagykanizsai j. L: 480 (1960). Vá.: Újnéppuszta. *Kacorlak: L: 410. Vasúti megállóhelye: Magyarszerdahely.

A RadixIndex adatbázisokban a településen elõforduló vezetéknevek és az elõfordulások száma látható a listán.

A fotóalbumban Szepetnekről is találunk képeket. Az oldal KÉPE a „Letöltés” menűponttal a saját gépünkre tölthető, az „Előnézet”-re kattintva pedig gyorsan megtekinthető. A „Teljes leírás”-ra kattintva a "Rövid leírás" link jelenik meg, de az oldal TELJES – automata szövegfelismerővel létrehozott, tehát roncsolt részleteket is tartalmazó – SZÖVEGE olvasható. E szöveg minden szavára keresni lehet a böngésző "Szerkesztés" menűjének "Keresés ezen az oldalon" eszközével.

Kacorlak térképe és rövid összefoglaló a település történetéről három nyelven (magyar, német, angol).

Kacorlak - Zala megye földrajzi nevei - 534-535. oldal A részlet a következő könyvből származik: Cím: Zala megye földrajzi nevei Közreműködő: Papp László (1924) (szerk.) ; Végh József (1921) (szerk.) ; Markó Imre Lehel (gyűjt.) ; Ödög Ferenc (1933) (gyűjt.) ; Kerecsényi Edit (1927-2006) (gyűjt.) Szerz. közl.: [szerk. Papp László, Végh József] ; [közzétette Markó Imre Lehel, Ördög Ferenc, Kerecsényi Edit]

A cikk felismertetett szövege: Lakosság száma: 266 fő KACORLAK Belterület: 72 ha KACORLAK KOZSEG ÖNKORMÁNYZATA 8773 Kacorlak, Zrínyi út 11. Telefon: (93) 391-103

Kacorlak - Zala megye műemlékei 1979 075old

Kacorlak - Zala megye műemlékei 1977 061-062old

A következő szöveg a cikkből készült automata szövegfelismertető segítségével: \ala megye várai Törökkori várak Kanizsa környékén "Kacorlak vára valószínűleg az 1570-es években épült, az új védelmi koncepció idején. 1587-ben mellette zajlott a híres kacorlaki csata, amikor az egyesült végvári seregek szétverték a Lenti környékéig rabló dél-dunántúli török sereget, 1300 foglyot ejtettek. 1588-ban a török bosszúból elpusztította a várat, mely aztán újjáépült. 1600-ban ürítették ki."

Az 1587-es Sárkánysziget és Kacorlak között a törökkel vívott győztes csata hőse.