A szolgálóként dolgozó fiatal Tess egyetlen vágya, hogy azzal foglalkozhasson, amihez ért: ruhák tervezésével és varrásával. Álma, úgy tűnik, valóra válik, amikor a világhírű divattervező, Lady Lucile Duff Gordon felfogadja, hogy komornaként kísérje el a tengerentúlra a Titanic fedélzetén. A hajón a lány egy egészen új világba csöppen, és lassan kezdi elhinni, hogy tényleg egy új, boldogabb élet vár rá Amerikában, ekkor azonban bekövetkezik a katasztrófa… Miután az életben maradottak megérkeznek New Yorkba, egyre több és több pletyka kap szárnyra arról, mi is történ valójában azon a végzetes éjszakán. Miközben az amerikai szenátus által kezdeményezett vizsgálat újra felszakítja a sebeket, és a túlélőknek szembe kell nézniük saját döntéseikkel, Tess is választás elé kerül. Kitarthat-e munkaadója mellett, aki képes valóra váltani álmait és biztosítani a jövőjét, ha igazak a híresztelések, és Lady Duff Gordon tényleg mások élete árán menekült meg? Dolgozhat-e neki tovább, ha azért, hogy megtartsa titkát, képes tönkretenni egy férfi életét, valakiét, aki iránt Tess egyre mélyebb érzelmeket táplál…? Kate Alcott nagysikerű regényében egy fiatal lány keresi a boldogság útját egy szörnyű tragédia árnyékában.

A 101. légideszant-hadosztály 506. ejtőernyős ezredének Easy százada a világ legjobb gyalogszázadai közé tartozott. Ambrose ennek a roppant figyelemre méltó alegységnek a második világháborús történetét mondja el,az 1942-ben Georgia államban végzett embert próbáló alapkiképzéstől a D napon át a végső győzelemig. Az Easy század mindent végigcsinált. Ejtőernyővel szállt le a D nap hajnalán, és Hitler berchtesgadeni Sasfészkének elfoglalásával fejezte be a háborút. E könyv annak a gyalogszázadnak állít emléket,amely 150 százalékos veszteséget szenvedett a háború végéig,ahol a Bíborszív-kitüntetés egyszerű szolgálati jelvény volt csak,ahol valóban „egy falka testvér” módjára koplaltak,fáztak,éltek és haltak együtt a katonák. Stephen Ambrose ezeknek az amerikai hősöknek a történetét gyakran a saját szavaikkal mondatja el. Műve sok órányi interjú,eredeti naplók és levelek alapján készült. Musztács Krisztián könyvtáros ajánlásával.

Muzsikaszó és szerelem a történelem legsötétebb óráján. 1991 telén egy katalán zenész érkezik Krakkóba, ahol rögtön rabul ejti egy különleges hegedű hangja és a rajta játszó, szomorú tekintetű muzsikustól a hangszer eredetét tudakolja. Ennél sokkal többet kap: egy olyan történetet, amit soha többé nem fog elfelejteni… Danielnek, az auschwitzi hegedűkészítőnek egy kegyetlen fogadás főszereplőjeként a haláltábor ban kell visszatalálnia egykori mesterségéhez, és meglelnie magában az erőt, amely szembeszegülhet az embertelenséggel. Maria Àngels Anglada i d\'Abadal az emberi méltóságot dicsérő kisregénye költőien mutatja be a világtörténelem egyik legsötétebb korszakát. Az auschwitzi hegedű ma már érettségi olvasmány Katalóniában. 1995-ben elnyerte Az Év Regénye-díjat, és számos nyelvre lefordították.

A történet a 18. században játszódik. Jeanne Barret, lelkes botanikus, férfinak öltözik, és matróznak szegődik egy hajóra, hogy követhesse szerelmét, Philibert Commersont világkörüli útján, amelynek fő célja új fűszernövények begyűjtése. Két hajón is szolgál XV. Lajos fennhatósága alatt, ezek a l'Étoile és a la Boudeuse. Részese a Rocheforttól Rio de Janeiróig tartó hajóutaknak, végignézi Magellán Moluques-szigeti vereségét, miközben több csapást is megél a hajón: vihart, skorbutot, éhezést, kannibálok támadását. Mégis a legnagyobb veszély, ami fenyegeti, hogy rájönnek női mivoltára és vasra verik vagy partra teszik. A 18. században egyáltalán nem szokványos Jeanne története. Ő az első botanikus, kalandvágyó nő, aki körülhajózza a földet.

Ez a könyv a dán ellenállási mozgalom legfontosabb, legszebb fejezetének, a dániai zsidóság megmentésének története: Elliott Arnold amerikai író-publicista munkája, Dániában, ahol a németek szokásos diszkriminációs hadjáratukat is mérsékelni kényszerültek, mert az ismert rendelet megjelenésekor sárga csillaggal jelent meg maga a dán király – a deportálás elrendelésével szokatlanul hosszú ideig vártak. A megszállás negyedik évében rendelték el a zsidók deportálását. „Az akció” a dánok ellenállása miatt meghiúsult: a dán zsidóság – Európában egyedül – megmenekült. Néhány nap, tulajdonképpen egyetlen éjszaka alatt, több mint nyolcezer zsidót csempésztek át honfitársaik a semleges Svédországba. Értelmiségiek, püspökök, plébánosok, orvosok, egyetemisták, üzletemberek, kocsmárosok, munkások, halászok, fiatalok, öregek – az egész dán nemzet szinte egységesen vett részt a dán zsidóság megmentésében. „Visszavárunk Dániába” – búcsúztak csendesen a parton álló dánok a dán zsidóktól. Ez a néhány szó jelöli talán leghívebben a történelemmé vált történet esszenciáját.

Bán Mór nem kisebb célt tűzött ki maga elé nagyszabású történelmi regénysorozatával, mint hogy színes, mozgalmas tablóba foglalja a Hunyadiak dicsőségben és tragédiákban egyaránt bővelkedő korszakát. Az utolsó keresztes hadjárat véres bukásának idején került a világtörténelem színpadára a Hunyadi család. A havasalföldi kun kenézek leszármazottai vérrokonuk, Vlad fejedelem rettenetes bosszúja elől menekülnek Erdélybe, ahol Zsigmond magyar király szolgálatába álltak. A valós történelmi tényeken alapuló, kalandos sorozat első kötete hamisítatlan történelmi olvasmány: romantikus, végig feszültséggel teli. Igazi nagyregény, amilyet a magyar történelem ezen alig ismert korszakáról talán még soha nem olvashattunk. Osvald Éva könyvtáros ajánlásával.

Ezernégyszázharmincegy. Miközben a Magyar Királyságot északon a huszita seregek dúlják, sorra megfutamítva Zsigmond király hadait, délen pedig a török terjeszkedése a Bizánci Császárság végóráit vetíti előre, Hunyadi János uralkodója kíséretében előbb Nürnbergbe, majd Milánóba kénytelen utazni. Zsigmond karnyújtásnyira került áhított céljától, a Német-római Birodalom császári koronájának megszerzésétől, és a birodalmi politikai játszmák részeként a milánói Visconti herceg rendelkezésére bocsátja Hunyadit és csapatát a Velence ellen folytatott háborúban. Az ifjú hadvezér Lombardiában is dicsőséget szerez királyának, hamarosan csak Il Cavaliere Nero – a Fekete Lovag – néven emlegetik Itália-szerte. Hunyadi mégsem nyugodt: imádott felesége, Szilágyi Erzsébet a távollétében szüli meg fiukat, Lászlót, és miután Zsigmond Havaselve fejedelmévé teszi a Sárkányos Lovag-rend egyik új tagját, Vlad Tepest, egyre nyugtalanítóbb hírek érkeznek Hunyadvárról…

Hunyadi János Itáliából hazatérve sem tölthet békés esztendőket birtokán, családja körében. Csehországban van szükség kardjára, a huszita felkelők ellen. A megromlott egészségű, idős Zsigmond király környezetében cseh és magyar pártütők szövik terveiket, akár saját rokonaikat is feláldozva nagyra törő céljaik elérése érdekében. Mindeközben Erdély lángba borul: a Lépes György püspök elviselhetetlen adóterheit nyögő jobbágyok, köznemesek és céhlegények fegyvert ragadnak és igazságot követelnek. A paraszthad véres pusztításba kezd, és félő, hogy a Hunyadi-birtokokat is csak ideig-óráig kíméli. A közelgő uralkodóváltással és a lázadás leverésével elfoglalt főurak között csak néhányan látják, hogy a magyar nemzetnek sürgősen helyre kellene állítania egységét, mert a déli határokon túl a huszitáknál és a jobbágyoknál sokszorta nagyobb veszély ébredezik. A hazáért aggódó kevesek számára egyre nyilvánvalóbb, hogy már csak egyetlen emberbe vethetik reményüket: Hunyadi Jánosba.

Bán Mór nagyívű történelmi regényciklusának negyedik kötete a magyar történelem talán legdicsőbb, s mégis legellentmondásosabb korszakának egyik kulcsfigurája, Hunyadi János szerepét mutatja be a Zsigmond király halálát közvetlenül követő zűrzavaros években. A kiterjedt történelmi kutatómunkán alapuló sorozat feleleveníti Hunyadi János életének és a Magyar Királyság XV. századi történelmének sorsfordító pillanatait, egybeszőve az ismert tényeket a néphagyomány elemeivel és az írói képzelettel. Bán Mór eleven és hiteles képet fest a korabeli Magyarországról és Közép-Európáról. Alakjai nem a történelemkönyvekből előhúzott, idealizált hősök, hanem hús-vér emberek, akik elvitathatatlan erényeik mellett néha a legszörnyűbb bűnök elkövetésétől sem riadtak vissza. A szerző egyedi hangvételű ciklusa egyszerre kíván tisztelegni a magyar történelmiregény-írás múltja előtt, és megőrizve megújítani annak hagyományát. Zsigmond király halála után a gyengekezű Habsburg Albertre száll a Szent Korona. Személye megosztja a magyar nemességet, és a cseh trónért is hadba kell vonulnia a lengyel uralkodó ellen. A csehországi hadjáratra ígéretéhez híven elkíséri Albert királyt Hunyadi János is, pedig nagyon nagy szükség lenne rá birtokain és Erdélyben: jobbágyai elégedetlenkednek, a városokat és a falvakat török portyázó seregek dúlják, és Hunyadvár is közvetlen veszélybe kerül – benne Szilágyi Erzsébettel és a hétéves Hunyadi Lászlóval. Noha az adott szó megtartásának és riválisai vonakodásának köszönhetően Hunyadi János és öccse, Iván megkapja a szörényi bánságot, és így a lehetőséget az al-dunai határvidék, a török legfőbb felvonulási területe megvédésére, Hunyadinak választania kell: a családja és saját birtokai, vagy az ország biztonsága, a török megállítása a fontosabb. És ez a választás nagyon nehéz…

Ezernégyszáznegyven. A Szent Korona elrablását követően vészterhes idők köszöntenek a Magyar Királyságra. Rövid időn belül két új királyt is megkoronáznak Székesfehérvárott: egy néhány hetes csecsemőt, és a tizenhat esztendős lengyel Ulászlót. Az ország kettészakad, s a pártok között véres polgárháború robban ki. Hunyadi Jánosnak is el kell döntenie, melyik oldalra áll. Ám miközben a magyar főurak egymás ellen kelnek hadra, egymás birtokait prédálják, Murád szultán kihasználva a zűrzavart, hatalmas sereggel indul meg, hogy elfoglalja a Magyarország kapujának tartott Nándorfehérvárt. A bárók nem küldenek felmentő sereget, egyedül Hunyadi siet a szorongatott erőd megsegítésére…

1442. A Vaskapunál vívott ütközet, és a váratlan magyar diadal híre bejárja egész Európát. Hunyadiban egyre többen látják a jövő reménységét, aki immár több csatában képes volt megálljt parancsolni az ottomán hódítóknak. Az ifjú magyar király, Ulászló is úgy véli, a török fenyegetéstől egy ideig nem kell tartaniuk, és arra próbálja rávenni Hunyadit, hogy csoportosítsa át erőit a nyugati és északi országrészekbe, a trónkövetelő Erzsébet királyné, Cillei, és Giskra zsoldos hadai ellen. A vajda azonban jól tudja, hogy a török ellencsapás csupán idő kérdése, és minden katonájára a keleti határnál lesz szüksége. Az események ezúttal is őt igazolják: Murád szultán bosszúból elrendeli Havasalföld és Erdély felprédálását. Hunyadi nem várja be, hogy a hódítók átlépjék határt a Kárpátok hágóinál, inkább meglepetésszerűen betör Havasalföldre, hogy Vlad Dracul országában mérjen megsemmisítő csapást az elbizakodottan előretörő oszmán seregre. A nagy sikerű történelmi regénysorozat hatodik kötetében Bán Mór eleven eszközökkel kelti életre Hunyadi János legnevezetesebb csatáit, hadjáratait. Az olvasót szinte ott érezheti magát a legendás vezér közvetlen közelében, a harci szekereken, az ellenséges ágyútűzben, a vakmerő lovasrohamokban éppúgy, a királyi udvar intrikákkal teli termeiben, hálószobáiban, Buda, Pozsony, Hunyad és Konstantinápoly utcáin, terein.

1444 tavasza Néhány hét telt csupán el, mióta a Hunyadi János vezette sereg hazatért a Balkán veszedelmes hágóitól. Noha nem sikerült végső győzelmet aratniuk a török felett, Murád birodalma alapjaiban rendült meg a keresztes hadak csapásaitól. A szultán bizonyos benne, hogy országa nem élne túl egy újabb frontális támadást Magyarország felől, kénytelen tehát cselszövéshez folyamodni. Tervei szerint Cillei Ulrik grófnak és Brankovics szerb despotának lesz a feladata, hogy megakadályozzák Hunyadit az újabb hadjárat megindításában. A hollós vezér hamarosan súlyos áldozatokkal járó politikai játszma kellős közepében találja magát, mely játszmában sem az ő, sem Ulászló király élete nincs biztonságban. Bán Mór történelmi regénysorozatának hetedik kötete Hunyadi János sorsszerű várnai hadjáratát állítja középpontba. A tét óriási: sikerül-e egyszer s mindenkorra szétzúzni a Nyugat felé terjeszkedő Török Birodalom erőit, vagy végképp szertefoszlanak a Balkán feletti magyar hegemónia álmai? A sorozat talán minden eddiginél sodróbb lendületű kötete egy krimi izgalmával eleveníti fel az 1444-es esztendő történéseit, s egészen Hunyadi János kormányzóvá választásáig követi nyomon az eseményeket.

Róma, 1520 X. Leó pápa utasítására egy éve tart a Giovanni da Capistrano ferences atya által állítólagosan végbevitt csodatételek felülvizsgálata. Feltámasztott halottak, hihetetlen gyógyulások és egyéb, józan ésszel megmagyarázhatatlan események sokasága kötődik a harcos szerzetes nevéhez. De vajon valódi csodákról van-e szó? Nagy tekintélyű egyházi méltóságok tanulmányozzák a hatvannégy esztendővel korábban elhunyt pap cselekedeteiről szóló dokumentumokat. Őszentsége határozott elvárása, hogy az egyházi testület mielőbb kimondja: Capistrano atya méltó a katolikus szentek közösségébe. A döntés egyben üzenet, biztatás is volna a török által erősen szorongatott Magyarország népéhez, amely kétségbeejtő helyzetében már valóban csak a csodában reménykedhet. Amikor azonban egy matuzsálemi korú szerzetest vezetnek a bíróság elé, kiderül, hogy még személyesen ismerte Capistrano atyát. S mi több, elkísérte Magyarországra az Úr 1456. esztendejében, midőn a török hadak Nándorfehérvár ostromára készültek… Az agg szerzetes vallomásából megdöbbentő történet körvonalazódik az egyházi bírák számára…

Berlin, 1945 áprilisa. A szövetséges csapatok a várost ostromolják, a náci gépezetben főszerepet játszó tisztek zöme menekülőre fogja, hogy elkerülje a felelősségre vonást. Köztük van Adolf Eichmann is, az SS alezredese, a végső megoldás levezénylője. Ő is alámerül: az osztrák Alpokon, hadifogolytáborokon, északnémet erdőkön át visz a menekülőútja, míg végül Argentínában telepszik le. Tizenöt évbe telik, mire egy elszánt izraeli ügynökcsoport a nyomára akad, elrabolja és Izraelbe szállítja, hogy ott bíróság előtt feleljen mindazért, amit elkövetett. Neal Bascomb amerikai újságíró saját kutatásain alapuló pergő sodrású dokumentumregénye, mely a krimik és kémtörténetek legjobb elemeit ötvözi, ezt a hajszát meséli el.

Cotton Malone volt amerikai ügynök Koppenhágában brutális öngyilkosság szemtanúja lesz. A morbid esemény felkelti érdeklődését, és magánnyomozása eredményeképpen a legnagyobb titokban fennmaradt Templomos rend nyomára jut. Kiderül, hogy sokan kutatják az elveszettnek tudott kincsek között talán legnagyobb értékű dokumentumgyűjteményt, az ősi templomos irattárat, melyből szakértők szerint kiderülhet, hogy a Feltámadás csupán mendemonda. Természetesen a Vatikán az egyház hatalmának megőrzése érdekében minden erejével azért küzd, hogy az irattár soha többé ne kerüljön elő, hiszen ebben az esetben hatalmuk egyik pillanatról a másikra összeomlana. A több országon átívelő, sodró lendületű, fordulatos okkult thrillerben Malone legnagyobb ellenfele mégsem a katolikus egyház, hanem egy gazdag muszlim asszony, akinek harcosai állandó fenyegetést jelentenek a ravasz kódok és szimbólumok alapján a célt kutató nyomozóra. Márpedig minél többet tud meg Malone, annál nagyobb veszélyben van az élete. De vajon ki kerül ki győztesen a félelmetesen kegyetlen ellenfelek közül ebből az intrikákkal és árulással tarkított hatalmi vetélkedésből? Mert ha nem megfelelő kezekbe kerül a sok évszázados titok kulcsa, az akár világméretű felfordulást is okozhat.

1321. Bátor Attila egykor templomos lovag volt, a király első embere, aki ott küzdött az Anjou-lobogó alatt, vérét hullajtva az akkor felemelkedő dinasztiáért. Az évek során legendás harcossá vált, ám a sorsdöntő rozgonyi csata után szögre akasztotta kardját, hogy családjával békés életet élhessen – távol a királyi udvartól, messze minden csatamezőtől. Egy forró tavaszi napon azonban minden megváltozik: királyi küldöttség érkezik a szlavóniai birtokra, hogy csaknem egy évtized után ismét hadba hívja a lovagot. Csák Máté, a Felvidék hadura, az Anjou-ház legnagyobb ellensége meghalt, s itt az idő, hogy huszonnyolc várát és teljes tartományát elfoglalják, egykori alattvalóit a király hűségére térítsék. Attila nem tehet mást, újból vasba öltözik, hogy a királyi bandérium hadnagyaként induljon az északi hadjáratra – ezzel pedig nemcsak egy új korszak, hanem bonyodalmak egész sora is kezdetét veszi. Míg a királyi had a Csákok földjét dúlja, addig Dubicában sötét fellegek gyülekeznek a Bátor család feje felett. A lángok felcsapnak, és úgy tűnik, a tűz sosem hunyhat ki… Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regényfolyamának lapjain valós és fiktív szereplők, urak és szolgák, királyok és katonák sorsa fonódik össze, és alakul Isten vagy a végzet akarata szerint. A sorozat nyitó kötete a XIV. század első negyedéről, az Anjou-kori Magyar Királyságról mesél – egy távoli, vadregényes, egyszerre dicsőséges és vérben fürdő korról, melyben még számított az adott szó, a becsületnek súlya volt, az emberéletet pedig egészen más áron mérték.

Miután 1291-ben, Akkon ostromával a kereszteseket végleg kiszorítják a Szentföldről, Bátor Vilmos templomos lovag huszonhárom év távollét után hazatér Magyarországra – otthon azonban csak a nyomor, a halál és a gyász várja. Párbajban végez húga gyilkosával, majd magához veszi elárvult unokaöccsét. A megkeseredett, kiábrándult férfi védencében, Attilában látja a megszégyenült és erkölcsileg is egyre gyengébb Templomos Lovagrend új reményét: tökéletes és gáncstalan harcost akar nevelni belőle. Ám az apródból fegyvernökké, kisgyermekből kamasszá cseperedő fiút hiába igyekszik nagybátyja a helyes útra terelni, Attila túlságosan is vágyik a szabad, zabolátlan életre. Amikor Vilmos kardját, az ősi családi örökséget elcsenve titkos párbajt vív, nagybátyja büntetésből több hónapos útra küldi a bukott vándorénekes, Umberto oldalán. Ez az út örökre megváltoztatja Attila életét: rablógyilkosokkal harcol, csaknem halálos sebet kap, majd megismeri azt az érzést is, amelyre egy templomosnak még csak gondolnia sem szabad – a szerelmet.

Amikor 1307-ben letelik a Wittelsbach Ottóval kötött egyéves fegyverszünet, Anjou Károly elindul, hogy a jól megszervezett főpapi seregek segítségével visszafoglalja Esztergomot, Budát, majd az ország többi városát is. Csapatai élén ott küzd a rejtélyes liliomos lovag, akit a katonák szinte élő legendaként tisztelnek, a főurak azonban nem nézik jó szemmel növekvő befolyását és a királyhoz fűződő szoros kapcsolatát. Míg Károly hatalma egyre erősödik, Ottó a Szent Koronával Erdélybe menekül, hogy a vajdától kérjen segítséget. Eközben Franciaországban Szép Fülöp katonái elfogják a templomos lovagokat, Kelemen pápa pedig bullát küld Európa uralkodóinak, melyben megparancsolja, hogy a rend tagjait minden egyes királyságban vessék tömlöcbe. Végül Károly Róbert első lovagjának, Attilának is választania kell: vagy esküszegőként marad a király mellett, vagy kegyvesztettként tér vissza nagybátyja, Bátor Vilmos dubicai birtokára, hogy egy üldözött rend tagjaként várja ki az egyre véresebbé váló történet végét. Az utolsó vörös barát egy kegyetlen korszak háborúit, brutalitását, egy új dinasztia felemelkedését és a középkor egyik leghatalmasabb szervezetének bukását mutatja be, miközben kibontakozik előttünk a 14. század sáros, véres, levendulaillatú világa. Benke Dániel könyvtáros ajánlásával.

A megrázó történet egy kilencéves kisfiúról szól, akinek édesapja egy náci haláltábor vezetője, s ezért a család a tábor mellé költözik. Az unatkozó, magányos Bruno egyszer csak felfedező útra indul a hosszú és magas kerítés mentén…

Dicsőség. Halál. Alexandrosz mellett harcolva, miközben az tűzzel-vassal eljutott a Perzsa Birodalom szívébe, Kineász látta a földre szállt hadistent – a szinte Homérosz sorai közül előlépett hőst, és a legrosszabb rémálmainál is szörnyűbb borzalmakat. Görög lovascsapatát újra meg újra a perzsák ellen vezetve Kineász kétszer is kiérdemelte a babérkoszorút bátorságáért, és szerzett néhány soha be nem gyógyuló sebet. Ám amikor hazatért keletről szülővárosába, Athénba, nem dicsőség lett az osztályrésze azért, mert együtt harcolt a világhódítóval, hanem szégyen és száműzetés. Mivel nem maradt egyebe, csak a neve és a katonaként szerzett hírneve, beleegyezik, hogy néhány veterán társaságában a Fekete-tenger mellé, Olbia városába menjen, ahol a türannosz jó pénzt kínál a város nemeseiből álló lovasság kiképzéséért. Kineász és emberei azonban hamarosan rájönnek, hogy csak bábuk a türannosz hatalmi játszmáiban, amiket a polgárok ellen folytat, miközben külső veszély is fenyegeti a várost. Míg Alexandrosz a világ meghódításával van elfoglalva, a makedónok aranyra és gabonára éheznek – és Olbiában mindkettő bőségesen akad. Kineász hirtelen abban a helyzetben találja magát, hogy szembe kell néznie a világ leghalálosabb hadigépezetével, mindössze a frissen kiképzett lovasságra, maroknyi zsoldosra és Olbia kiszámíthatatlan szkíta szövetségeseire támaszkodva. Egy szkíta látó sötét jóslatának terhével a vállán, egy gyönyörű harcosnő képétől kísértve, akinek a szerelme a halálát is jelentheti, Kineásznak lélegzetelállítóan merész tervet kell kiötölnie, hogy elkerülje a végzetet, amit az istenek előkészítettek számára.

Az athéni Kineász nehéz és véres utat tett meg, mióta görög lovasságával Alexandrosz mellett küzdött a perzsa hordák ellen. Fájdalomtól gyötörve, álmaiban kísértő halott bajtársaival most esélyt kap, hogy hátat fordítson a háborúnak. Szrajanka úrnő – egy harcos szkíta hercegnő – az ő gyermekét hordja a szíve alatt, és felcsillan az új élet lehetősége. Kelet felől azonban vihar közeleg: Alexandrosz készülődik, hogy egyszer és mindenkorra szétzúzza a szkíta törzseket. Szrajanka úrnőt eskü kötelezi, hogy harcoljon a „szörnyeteg” ellen – és Kineásznak követnie kell. Kineász így szembekerül azzal a hadvezérrel, akit egykor istenített. A férfival, aki meghódította az ismert világot, porrá zúzva összes ellenfelét. A férfival, aki istennek képzeli magát…

Alexandrosz halála után a világ egyetlen óriási csatatérré változott, amelyen a tábornokai küzdenek az általa létrehozott hatalmas, de kaotikus birodalomért. Mindenkinek élet-halál kérdéssé vált, hogy melyik oldalt választja – és hogy tud-e időben váltani. Az egyik fekete-tengeri királyság örököseinek, Szatürosznak és Melittának hamar meg kell tanulniuk ezt a leckét, miután egy árulás nyomán számkivetettekké válnak, és menekülniük kell, ha élni akarnak. Tanítójuk, a spártai Philoklész társaságában veszélyes útra indulnak nyugat felé – nyomukban könyörtelen orgyilkosokkal – abban a reményben, hogy eljutnak Alexandria biztonságába. A menedék helyett azonban az ikrek a szövetségek, a cselszövések és összeesküvések kusza hálójában találják magukat, elkerülhetetlenül sodródva a végső, monumentális összecsapás felé…

A csatatéren születtek, a háború világába. Az ikerpár, Szatürosz és Melitta életük első pillanatától kezdve a túlélésért küzd. Apjukat, a görög zsoldost, nem sokkal első felsírásuk után ölték meg, szkíta anyjukat gyermekként veszítették el. Apjuk gyilkosa, Upazán akadálytalanul járja a fűtengert, anyjuk ősi otthonát, miközben az áruló Eumelész, aki elrendelte anyjuk megölését, a jog szerint őket illető Fekete-tengeri Királyság fölött uralkodik. Szatürosz és Melitta azonban felnőttek. Megtanultak harcolni, szeretni, tervezni és ölni. Eljött az ideje, hogy elhagyják választott otthonukat, Alexandriát, és Nagy Sándor egykori hadvezére, Ptolemaiosz oltalmát. Eljött a bosszú ideje. És kezdetét veszi az ő háborújuk.

Egy ember bátorságán múlik egy város sorsa. Nagy Sándor halála után kitört az emberiség történelmének legnagyobb háborúja – egy háború, ami tűzviharként söpört végig az ismert világ egyik végétől a másikig, ahogy a világhódító egykori tábornokai sakálokként marakodtak hatalmas birodalma koncain. I. e. 305-re már csak a halálos játék legerősebb résztvevői néztek farkasszemet egymással a Földközi-tenger fölött: Ptolemaiosz, Egyiptom királya, és Félszemű Antigonosz, Ázsia ura. Kettejük között pedig ott van Rodosz szigete a stratégiai fontosságú erődvárossal, amely nem kötelezhette el magát egyik fél mellett sem. Ám a városban csapdába esett valaki, akinek megvan a bátorsága és az elszántsága ahhoz, hogy megmentse Rodoszt a pusztulástól. Valaki, aki legjobb barátaival körülvéve, élete szerelmére rátalálva egyszerűen nem engedheti meg magának a kudarcot. Szatürosz, a Boszporosz királya.

Trois-Ilets, egy kis falu Martinique szigetén, 1778-ban. A híres karibi jósnő, Eliama kunyhójába két fiatal lány lép be. A jövőjükre kíváncsiak. A látogatók egyikét jól ismeri a jósnő. Marie-Rose Tascher de la Pagarie, a közeli cukornád ültetvény urának tizetöt éves leánya ő. Eliama hosszan fürkészi a felé nyújtott reszektő tenyeret, aztán felemeli tekintetét és csodálattal néz a fiatal lányra. – Nemsokára férjhez mész – mondja halkan –, ez a frigy nem lesz boldog, megözvegyülsz, és akkor… több leszel, mint egy királyné! A jósnő igazat mondott. Marie-Rose egy boldogtalan házasság után valóban többre vitte, magasabbra jutott még egy királynénál is. Császárné lett belőle, a franciák eslő császárnéja, Joséphine néven. A bájos, szeretetre méltó, eszes kreol nő 1796-ban ment feleségül Napóleon Bonaparte, illetve akkor még Napóleon Buonaparte tábornokhoz, akinek ha nem is mindig hű, de ügyes és hatékony segítőtársa volt a hatalomhoz vezető úton. S bár Napóleon 1809-ben elvált tőle, mert Joséphine nem ajándékozhatta meg a várva várt trónörökössel, a franciák császára első hitvesére emlékezve őszintén, szívéből mondta: – Páratlan Joséphine! Minden nő közül őt szerettem legjobban. Erről a különleges képességű és sorsú, népek-nemzetek történelmét formáló-befolyásoló szépasszonyról szól a kiváló francia történész, André Castelot tudományos igényű, ám vérbeli szépíróhoz méltóan érzékletes, már-már mesébe illő fordulatokban, intimitásokban és eddig ismeretlen részletekben bővelkedő monográfiája.

Elizabeth Keckley rabszolgasorba születik, ahonnan kitartó szorgalma és tehetsége révén sikerül kivásárolnia magát. Ezután nemcsak hogy a washingtoni elit legfelkapottabb varrónője lesz, hanem egyenesen a First Lady, Mary Lincoln nőiruha-készítője, öltöztetője és – egy idő után – a leghűségesebb barátja. Történik mindez az amerikai polgárháború, a rabszolgaság eltörléséért folyó legádázabb harcok idején, amikor egy ilyen barátság, amely figyelmen kívül hagyja a kor által olyannyira előítéletesen kezelt faji és társadalmi különbségeket, több mint valószínűtlennek tetszik. A varrónő még akkor is jóban-rosszban kitart Mary Lincoln mellett, amikor az elnök halála után az immáron egyesült amerikai nép a szeszélyes és megosztó egykori First Lady ellen fordul. A regény egyrészt valós visszaemlékezésen alapuló, hiteles történelmi beszámoló a kor sodró politikai történéseiről, a polgárháborúról, a rabszolga-felszabadításról és az azt követő zűrzavaros időszakról, másrészt egy bátor és kivételes nő története, aki a sorscsapások ellenére magasra küzdi magát, ahonnan befolyását felhasználva az elnyomottak megsegítéséért harcol.

A regény az I. Világháború ideje alatt játszódik, egy Verdun-höz közel eső kisvárosban, gyakorlatilag a frontvonalon. A narrátor, kinek személyét csak lassan ismerheti meg az olvasó, két korabeli gyilkosságot mutat be és a probléma kezelésének mikéntjét. „Fiatal mesebeli hercegnőre emlékeztetett kékes ajkaival és hófehér szemhéjával. Hajtincsei a kora reggeli harmattól nedves fűszálakkal keveredtek, apró kezeivel, mintha az üresség után kapott volna. Olyan hideg volt aznap, hogy minden férfi bajszát hófehérre fagyott pára borította, ahogyan fújtattak, mint a bikák. A talpukat a földhöz csapkodták, hogy visszatérjen a vérkeringés a lábfejükbe. Az égen libák köröztek, mint akik eltévedtek. A nap hatalmas, nehezen felszálló ködkabátba burkolózott. Tökéletes volt a csend, mintha még az ágyúk is befagytak volna. – Végre béke van…. bátorkodott megjegyezni Grosspeil. – Béke a francokat! – vette oda neki a kollégája, majd visszaborította a nedves lenvásznat a kislány testére.”

Van egy gyönyörű zsidó legenda, mely szerint Isten azért nem pusztítja el a világot, noha az tele van gonoszsággal, mert az emberi történelem minden pillanatában él a földön harminchat igaz ember – olyan férfiak és nők, akik egyszerűen nem tűrik az igazságtalanságot. Senki sem tudja a nevüket, és ők sem tudják magukról, hogy az igazak közé tartoznak. Giorgio Perlasca is ilyen Igaz Ember volt. Ebben a fiataloknak szóló regényben megelevenedik a történelem egyik legembertelenebb időszaka: 1944-45. Miközben a szovjet csapatok nyugat felé törnek előre, a fővárosban rekedt zsidókat az éhség és a hideg mellett a német és magyar nácik esztelen támadásai tizedelik. Ekkor egy olasz húskereskedő elhalasztja saját hazautazását azért, hogy annyi embert mentsen meg, amennyit csak tud.Amikor a spanyol nagykövet elhagyja a várost, úgy tűnik, a követség oltalma alatt álló zsidók számára elveszett minden remény. Nincs más hátra, Perlasca megpróbálja megmenteni őket, ehhez azonban egy utolsó, elképesztő, hihetetlenül kockázatos hazugságra van szükség… Végül 5 200 zsidót sikerült megmentenie. Budapesten.

Tombol a százéves háború, és a legvéresebb csatákat még meg sem vívták. Franciaország-szerte városok zárják be kapuikat, lángol a termés, az egész vidék a legrosszabbra készül. A Crécynél diadalmaskodó angol hadsereg III. Edward, a Fekete Herceg vezetésével újra szabadon fosztogat és gyilkol, míg a franciák hajtóvadászatot nem indítanak ellene… Hooktoni Thomas, a le Batard néven ismert angol íjász parancsot kap urától, hogy kutassa fel Szent Péter elveszett kardját – a szent fegyvert, amely a legenda szerint legyőzhetetlenné teszi birtokosát. Amikor pedig a túlerővel szemben harcoló angolok csapdába esnek Poitiers közelében, Thomas, az íjászai és esküdt ellenségei mind részt vesznek abban a sorsdöntő ütközetben, ami mindnyájuk életét megváltoztatja. Az 1356 színpompás, lebilincselő kalandregény, csodálatos történet egy szent ereklye utáni hajszáról, amely az emberek végzetét és egész nemzetek sorsát képes megváltoztatni.

Dymphna Cusack ausztrál írónő világhírű regénye két fiatal szerelmes, a dzsungelháborút megjárt Bart Templeton és az árva, nővére biztonságos,de szerény és szegényes háterében nővé érett Janat Blakeley története. A romantikus szerelmi történet a szegények kiszolgáltatottságáról és a szerelem mindent elsöprő hatalmáról szól.

Cetta és fia, Christmas Olaszországból menekült az erőszak és a viszontagságok elől Amerikába, a remények országába. A nő egyetlen vágya, hogy a kisfia igazi amerikai legyen: szabad azért, hogy boldog lehessen, de mindenekelőtt szabad azért, hogy önmaga lehessen. Ám a huszadik század eleji New York külvárosaiban „amerikainak lenni” egyben azt is jelenti, hogy konfrontálódni kell a világ minden szegletéből érkező emigránsok közösségével, amelyben a törvényeket a gengszterek és az embereik diktálják. Ebben a helyzetben nem könnyű élni és az álmokért küzdeni, hacsak nincs az embernek különleges tehetsége. Christmas bizton számíthat a rendkívül élénk fantáziájára és arra a képességére, hogy amit mesél, azt hihetővé is tegye olyan történetekkel, amelyek álmodozásba ringatnak mindenkit, aki csak hallgatja. Így születik meg a Diamond Dogs képzeletbeli bandája, amely mindössze két kisfiúból áll, mégis képes egész New York urává válni, sőt az első független rádiócsatorna segítségével a város minden lakásába eljutni. Az Álmok bandája Christmas és Cetta története, és minden emberé, akinek az élete az övékbe fonódik a huszadik század elejétől 1929-ig, Olaszországtól az őrült húszas évek New Yorkján át Kaliforniáig és a születőben lévő hollywoodi filmiparig. Kitűnő példája annak, hogyan lehet tiszta szívet megőrizve ésszel feljutni a ranglétra legaljáról akár a legtetejére, hogy érdemes kitartani az álmaink mellett, mert megvalósulhatnak, ha harcolunk értük. Luca Di Fulvio egy igazi nagyregénnyel ajándékoz meg bennünket, amely mesél a rádió, a mozi, a Broadway, a reklámok, a felhőkarcolók, az autók – de mindenekelőtt egy nagy szerelem, Ruth és Christmas szerelmének – születéséről, és egy álom erejéről, amely talán még a valóság felett is győzedelmeskedhet.

1853-ban jelent meg az idősebb Dumas hatalmas életművének egyik szórakoztató darabja, a kisemberekről, nagy időkről szóló Ange Pitou. Sok Dumas-műhöz hasonlóan ez is történelmi regény a maga módján, az ancien régime utolsó napjaival kezdődik, és a francia királyi pár bebörtönzése előtt fejeződik be. A sorsdöntő eseményeket Dumas a mindenkori kalandregényszerzők kedvelt módszerével ábrázolja: képzeletbeli kisemberek mikrosorsával, látszólagos véletlenekkel veszi körül, ragyogtatja fel a többé-kevésbé ismert történet részleteit, de azért megszerezve olvasóinak azt az örömet, hogy beléphetnek vele a francia királyné hálószobájába is. Romantikus, heroikus, felemelő és hátborzongató, másfelől humoros, kalandos, naiv bájú jelenetek sorozata ez a kellemes regény, s csemegéül még mély életismerettel is szolgál. „ A politikában nincs abszolút bűn: az ember aszerint jó vagy gonosz, hogy sérti-e azoknak az érdekeit, akik megítélik” – jegyzi meg például Dumas derült bölcsességgel. Bognár Csilla könyvtáros ajánlásával.

Christian lovag és felesége, a hányatott sorsú, különleges képességű bába és gyógyító, Marthe nem sokáig élvezhetik békés hétköznapjaikat a gyorsan gyarapodó „ezüstfalu” szeretett és tisztelt elöljáróiként. Barbarossa Frigyes császár és a nagy hatalmú szász–bajor herceg, Oroszlán Henrik viszonya olyannyira elmérgesedett, hogy a háború elkerülhetetlenné vált, így Christiannak és lovagjainak hadba kell vonulniuk. A férfi távollétében hűbéruruk, Otto, a meisseni őrgróf elsőszülött fiát, a zsarnok és kapzsi Albrechtet teszi meg a christiansdorfi vár urává, aki semmilyen eszköztől sem riad vissza, hogy bosszút álljon Christianon, és megszerezze a faluban bányászott ezüstöt. Vajon képes helytállni a csatában Christian és lovagcsapata? Sikerül Marthénak és a falubelieknek megvédeniük magukat Albrecht önkényével szemben? Sabine Ebert (A bába titka, A bába nyomában) Freiberg város megalakulását megörökítő, részben fiktív, részben történelmi tényeken alapuló regénysorozatának harmadik kötete izgalmas, hol romantikus, hol tragikus fordulatokban bővelkedik. A bába történetei folytatódnak…

A szerző korábbi kötetének (A bába titka) folytatásaként megjelenő regényben Oroszlán Henrik visszatért a Szentföldről, és vele Marthe és Christian legnagyobb ellensége is. A herceg pont őt nevezi ki az ezüstfalvak helytartójának. Ám ha mindez nem volna elég, Marthét feljelenti egy fanatikus medikus, hogy egyházi bíróság előtt feleljen tetteiért

A fiatal bábának, Marténak menekülnie kell a kegyetlen Wulfhart várúr elől, aki halva született fia miatt érzett bánatában a lányt hibáztatja. Nagy nehézségek árán, hogy életben maradhasson, csatlakozik egy csapatnyi telepeshez, kiknek vezetője, a nemesi származású lovag, Christian rögtön szerelmes lesz a lányba.

A Hárem illatozó, érzékien csábító, hallgatag ágyasai csak a Fényességes Szulejmán szultánnak, a hatalmas Oszmán Birodalom urának és parancsolójának intésére várnak, hogy hálótermében kényeztethessék őt. Ám az egyik rabszolgasorba kényszerített kéjnő, Hürrem bosszút esküszik. Igéző hatalmába keríti az uralkodót, hogy aztán kénye-kedve szerint irányíthassa őt, s rajta keresztül egész birodalma sorsát. Így kezdődik a végzetes vonzalom és gyötrő szenvedély története, mely miatt Szulejmán, Allah Földi Helytartója józansága és dinasztiája is veszélybe kerül. A nagy sikerű Kleopátra című könyv szerzőjének új regénye fordulatos és szenvedélyes, ugyanakkor mélyen emberi. A Hárem erotikától és erőszaktól fűtött, intrikákkal teletűzdelt világot tár elénk, története hitelesen eleveníti meg az udvartartást és az Oszmán Birodalom fénykorában lezajló hódításokat, csatajeleneteket.

A legendás rabszolgavezér alakja, történelmi szerepe két évezred távlatából is foglalkoztatja az embereket. Howard Fast regénye sikerét elsősorban modern szemléletének és hangvételének köszönheti. Az író nagy megjelenítő erővel ábrázolja a hatalma teljében lévő rabszolgatartó társadalmat, az emberalatti sorban sínylődő rabszolgákat, a plebejusok tarka, meg vásárolható csőcselékét, a lovagok és katonák piperkőc hadát, a pöffeszkedő nagybirtokosokat, és politikusokat, a velejéig romlott szentátust. Hogyan lehetséges, hogy a láncon, mocsokban tengődő nyomorultak egyszerre eszmélni kezdenek, a beszélő szerszámoknak nevezett furcsa élőlények egyszerre csak egyenrangúnak érzik magukat uraikkal? Ennek a nagy társadalmi erjedésnek folyamatát tárja elénk az író, felidézve a többéves háborút, melyet a semmivel sem bírók vívtak az élet és halál uraival.

Egy nagy háború… és egy nagy szerelem története. Seabastian Faulks 1993-as regénye a legnagyobb első világháborús könyvsiker a Nyugaton a helyzet változatlan óta: a BBC közel egymillió szavazós Nagy Könyv versenyén a tizenharmadik helyen végzett, közvetlenül az Üvöltő szelek mögött, megelőzve a Zabhegyező-t és A hobbit-ot. 2012-ben nagy sikerű BBC-film is készült belőle, és – ha a kényes ízlésű Faulks zöld utat ad a projektnek, ami egyelőre még nem biztos – jön majd a hollywoody film is az új Majmok bolygójá-t jegyző Rupert Wyatt rendezésében. A Madárdal főhőse Stephen Wraysford, az ő életének legfontosabb állomásait követi nyomon a három idősíkon futó regény. Először Pikárdiában találkozunk vele, 1910-ben – épp egy helybéli gyárosnál vendégeskedik, hogy kitanulja a textilkereskedelem mesterségét. Itt beleszeret szállásadójának feleségébe, és ez a szerelem visszavonhatatlanul megváltoztatja az életét. Az első világháború idején Stephent ismét Pikárdiába veti a sors, ezúttal a Nyugati Fronton harcoló katonaként. Később, a hetvenes évek végén unokája, Elizabeth rábukkan a fronton titkos írással írt naplóira, és a fejébe veszi, hogy utánajár a nagyapa rejtélyes múltjának… A Madárdal egyedülállóan mai mű az első világháború tekintélyes méretű irodalmában. Igazi háborús nagyregény, amely azonban szakít az elődök által követett hősies-szentimentális hagyománnyal, és a második világháború után felnőtt írógeneráció tudásával olyan határtapasztalatként láttatja a háborút, amely jóvátehetetlenül szétroncsolja a normalitásba vetett hitünk alapjait.

A tatárjárás korának Magyarországba vezeti olvasóit Fehér Tibor fordulatos regénye. Hőse, az „ezüstkardú vitéz” bátorsága no meg kissé a szerencséje folytán is IV. Béla király közvetlen közelébe jut, hű embere, bajban tanácsadója, veszélyben derekas segítője lesz. Ereje, merészsége és démonian csodás ezüstkardja már-már mesehőssé tenné a szemünkben, hogyha az író nem alkotna körülötte nagyon is valóságos képet a korabeli Magyarországról, a közelgő tatárokról, a magyar urak széthúzásáról, arról a hajdani furcsa, kavargó középkori világról. Buzsicsné Szabó Eszter könyvtáros ajánlásával.

„Az öt török vitéz megállt a magyar csapat előtt. A magyarok meglobogtatták süvegüket, és helyet adtak a törököknek, akik gyönyörködve nézték a magyar vitézek lovait. Most nem ellenségek voltak, csupán bajvívók, vitézek, bajtársak a végvári élet szépségeiben és mostohaságában.” Párviadallal kezdődik a történelmi regény: a koppányi vár török urát, Oglut megöli az apja halálát megbosszuló Babocsai László. A török tiszt utolsó perceiben békejobbot nyújt ellenfelének, és arra kéri, hogy leányát, Zsuszát, akit magyar felesége szült, vegye gondjaiba. Fekete István romantikus, kalandos történetéből megismerhetjük a török hódoltság korát, a végvári harcok veszélyekkel teli, izgalmas hétköznapjait. Buzsicsné Szabó Eszter könyvtáros ajánlásával.

A titánok bukása a század történelmének első húsz, felkavaró éve, amely nemzetek bukását és felemelkedését hozta. A cselekmény középpontjában egy angol arisztokrata, Fitzherbert gróf áll, akinek Elisaveta orosz hercegnő a felesége. Miközben a gróf a walesi szénbányákban szipolyozza ki a bányászokat, kastélyában uralkodókat és diplomatákat lát vendégül. Ezen diplomaták egyike a rejtélyes Walter von Ulrich gróf, a német követség attaséja, aki beleszeret a gróf szabadgondolkodású húgába. A vendégek közt több különös alak is felbukkan. Egyikük Wilsonnak, az Egyesült Államok elnökének személyi titkára. Amerikában pedig él egy orosz üzletember, Vyalov, akiről mindenki tudja, hogy a szesztilalmat kihasználva tett szert roppant vagyonára. Vyalov szolgálatába szegődik, majd elcsábítja annak lányát Lev Peskov lovász, aki hamis útlevéllel vándorolt ki Petrográdból. Bátyja, Grigorij Peskov öntudatos munkás, a kommunista vitakör tagja, majd az 1917-es oroszországi forradalom egyik vezetője. Lenin és a bolsevikok győzelme után komisszárként a Kreml egyik elegáns lakásába költözhet be családjával. Ezeknek a világ különböző részein élő családoknak a sorsa a nagy történelmi események, elsősorban a világháború során egymásba kapcsolódik. A titánok bukása izgalmas, mesterien felépített cselekményű regény, amely megmutatja, hogyan sodródott bele Európa és Amerika az első világégésbe.

A megfagyott világ ott veszi fel a történet fonalát, ahol az 1. kötet abbamaradt: az öt – amerikai, német, orosz, angol és walesi – család egymásba fonódott életét ismerhetjük meg a Harmadik Birodalom felemelkedésével kezdődő, majd a spanyol polgárháborúval és a második világháború nagyszabású drámáival folytatódó, az amerikai és az orosz atombombák felrobbantásáig tartó időszakban. Vagyis az 1930-as évek elejétől 1946-ig. A német apától és angol anyától született Carla von Ulrich egyszeriben úgy érzi, maga alá temeti a náci árhullám; óriási bátorságról tanúskodó és szomorú következményekkel járó tettre szánja el magát… Woody és Chuck Dewar, a titkokat rejtegető két amerikai fivér is ki akarja venni részét a fasizmus elleni harcban, egyikük Washingtonban, a másikuk pedig a Csendes-óceán véráztatta dzsungeljeiben… Lloyd Williams, az angol diák a spanyol polgárháború tűzkeresztségében eszmél rá, hogy a kommunizmus ellen ugyanolyan elszántan kell harcolnia, mint a fasizmus ellen… Daisy Peshkovot, az Amerikában élő milliomoslányt kizárólag a népszerűség és az élvezetek hajszolása érdekli, amíg a háború meg nem változtatja az életét, nem is egyszer, hanem kétszer is, miközben unokabátyja, Vologya olyan pozíciót harcol ki magának a szovjet hírszerzésen belül, amely az háború kimenetelére hatással lesz. A főszereplők élete kibogozhatatlanul összekuszálódik, miközben élményeiken keresztül kirajzolódnak a 20. század arculatát meghatározó kataklizmák. A történet a gazdagok dolgozószobájától a vérzivataros, füst borította csataterekig mindenütt egymásba gabalyodik, és az olvasó egyre bonyolultabb drámák tanúja lesz. Ahogyan azt Ken Follettnél már megszoktuk, a történelmi háttér briliáns bemutatása alapos kutatásokon alapul, a cselekmény gyors sodrású. Az szerző szenvedéllyel és mesteri kézzel vezet el bennünket egy olyan világba, amelyről azt hittük, jól ismerjük, ám amely a könyv elolvasása után már sohasem fog a régi színben feltűnni. A 2. kötet, A megfagyott világ a Párizs környéki békékkel kezdődik, és az amerikai és a szovjet atombomba feltalálásáig tart, szereplői az 1. rész hőseinek gyermekei.

Az Évszázad-trilógia öt család – egy amerikai, egy angol, egy walesi, egy német és egy orosz – történetét mutatja be a 20. században. A harmadik kötet a hidegháború, az 1960-as és az 1980-as évek közötti időszak hatalmas szociális, politikai és gazdasági változásait mutatja be: a polgárjogi mozgalmakat az USA-ban, a politikai gyilkosságokat, a vietnami háború elleni tiltakozásokat, a berlini fal felhúzását és lebontását, az atomcsendegyezményt, a gorbacsovi peresztrojkát és természetesen a rock and roll és a beat nemzedékét. Rebecca Hoffmann, a Kelet-Berlinben élő Von Ulrich család adoptált gyermeke rájön, hogy egy Stasi-ügynökhöz ment feleségül. A férfinak az volt a feladata, hogy a nagypolgári családot figyelje. Csodával határos módon az asszonynak sikerül átszöknie a falon, és Hamburgban kezd új életet… George Jakes, a félvér jogász Robert F. Kennedy csapatához kerül az Igazságügyi Minisztériumba, és belecsöppen a polgárjogi mozgalmak kellős közepébe… Cameron Dewar, a szenátor unokája a republikánusok oldalán a Watergate-ügy egyik ötletadója és kivitelezője lesz… Gyimka Dvorkin Moszkvában Nyikita Hruscsov személyi titkáraként kezdi politikusi karrierjét, így a leszerelési tárgyalások, a csehszlovákiai bevonulás aktív résztvevője. Újságíró ikertestvére, Tánya révén kapcsolatba kerül a másként gondolkodókkal… A fantasztikusan eleven történeti háttér előtt a szereplők rengeteg izgalmas világesemény résztvevői, nagyszerű karriert futnak be, magánéletükben azonban sokkal kevésbé sikeresek: gyakran több évtized múltán ismerik fel, hogy ki is az igazi társuk. Ken Follett sodró lendületű cselekményeken keresztül egy olyan világba vezet bennünket, amelyről azt gondoljuk, hogy ismerjük, hiszen átéltük, s most mégis másképpen látjuk.

1940. szeptember 8. London. Az „angliai csata”, a brit főváros borzalmas erejű német bombázása a tetőfokára hág. Ég a Szent Pál-katedrális, lángokban a Temze-parti parlament, romhalmaz az East End-negyed. A náci légierő nyolc nap és nyolc éjjel mindent elkövet, hogy demoralizálja és térdre kényszerítse az angol fővárost. E pokoli napok krónikáját írta meg a jeles angol író több szálon futó regényében. Három különböző társadalmi osztályú angol család, egy Londonból tudósító amerikai újságíró és a legfelsőbb angol hadvezetés tagjai a feszes kompozíciójú, pergő ritmusú, változatos cselekményű mű főhősei. Anélkül, hogy Fraser heroizálná szereplőit, valóban hősöket teremt – megérteti, hogy miben rejlik az az erkölcsi fölény, az az elpusztíthatatlan morális tartás, amelyet a hitleristák nem rendítettek meg a londoniakban.

Elizabeth Gilbert új regényének középpontjában a szerelem, az erotika, a kalandok és a tudományos felfedezések állnak. A szegény angol családból származó botanikus, Henry Whittaker a kininkereskedelem révén komoly vagyonra tesz szert, és feleségével együtt kivándorol Amerikába. Itt születik meg lányuk, Alma Whittaker, aki nemcsak apja rengeteg pénzét, de eszét is örökli. Gondos botanikai kutatásai és tanulmányai révén Alma egyre mélyebben elmerül az evolúció rejtélyeiben, amikor is váratlanul betoppan az életébe Ambrose Pike, a tehetséges illusztrátor. Az orchidearajzok mestere egy egészen más irányba, a spiritualitás és a csodák világába vezeti a nőt. Alma a tiszta ész logikáját követő tudós, Ambrose művész. Ami kettőjüket összeköti, az a tudás iránti vágy: hogy a maguk módján megértsék a világ működését. A lélek botanikája nagyívű regény – egy nagyívű századról. Hatalmas térbeli ugrások jellemzik; az olvasó Londonból indulva eljut Peruba, Philadelphiába, Tahitire és Amszterdamba. Az út során felejthetetlen karakterek tűnnek fel: misszionáriusok, kalandorok, asztronómusok, hajóskapitányok, zsenik és kissé őrült figurák. De mind közül a legfontosabb Alma Whittaker története, aki a felvilágosodás korában született, az ipari forradalom idején élt, és szemtanúja volt az emberi történelem rendkívüli pillanatának, amikor a tudományok, a vallás, a kereskedelem és a társadalmi osztályokat érintő régi elképzelések megdőltek, és helyettük új ideák léptek életbe.

Uralkodói családok szövevényes története a 19. századból. Egy különös lányé, aki a belga királyság és az Osztrák–Magyar Monarchia bonyolult, politikai csatározásokkal terhes családi viszonyai közé kerül. Sarolta, Lajos Fülöp unokája, szép, intelligens, és legalább annyira akaratos, mint amennyire rejtélyes fiatal nő. Életében keveredik a kaland, a regényesség és a tragédia. Habár állandóan ünneplik, és számos esemény szereplőjeként folyton szem előtt van, élete talányos marad. Ilyen titkokkal terhelt viszony házassága is Miksa főherceggel. Látszólag szenvedélyesen szerették egymást, mégis egyfolytában menekültek egymás elől. Milyen intrikák sorozataként válhattak a távoli Mexikó császári párjává? Milyen baljós események sorozata veszi kezdetét hatalomra kerülésükkor? Álompár Ferenc József és Sisi árnyékában: Sarolta és Miksa kettőse végre méltó figyelmet kaphat. Szerelmüknek és Sarolta izgalmas, tragédiákkal terhelt életének regényes története ez a könyv. A hercegi családból származó szerző eddig fel nem tárt magánarchívumi dokumentumokban kutathatott, új megvilágításba helyezve ezzel a császárné rendkívüli életét.

Philippa Gregory újabb bestsellere VIII. Henrik első feleségének, Aragóniai Katalinnak a történetét tárja az olvasó elé, vagyis a neves angol szerző legnagyobb sikerkönyve, A másik Boleyn lány eseményeinek előzményét meséli el. Catalina, a spanyol infánsnő, akit még gyermekkorában eljegyeztek Arthur walesi herceggel, alig tizenöt évesen érkezik Angliába, a Tudorok udvarába. Az ifjú házasok kezdeti idegenkedése szenvedélyes szerelembe csap át – csakhogy történetük hamarosan szomorú fordulatot vesz. Arthur merész kívánsága azonban meghatározza hitvese további sorsát… Ahogy rajongói már megszokhatták, Philippa Gregory most is szokatlan szemszögből ábrázolja a történelmet. Újabb regényében nem a Boleyn Anna miatt félreállított, idősödő asszonyt ismerhetjük meg, hanem az ifjú hercegnőt, a vonzó és eszes, elszánt és állhatatos lányt, akit arra neveltek, hogy Anglia királynéja legyen, s aki addig küzd, míg meg nem szerzi azt, ami hite szerint megilleti. A romantikus történelmi regényeiről világszerte ismert szerző ezúttal is mély átéléssel rajzolja meg egy erős jellemű, céltudatos, de érző szívű nő életteli portréját.

Franciaország tragikus sorsú és fényűző életviteléről elhíresült királynéjának tizenöt évnyi uralkodásáról szól ez a lebilincselően és történelmileg hitelesen megírt regény, amely a Mária Antónia életét megörökítő trilógia második kötete.

1789, Versailles. A lázadó nép már közeledik a királyi palota kapuihoz. Mária Antónia békés és fényűző élete fenekestül felfordul. Akik nemrégen még a királyi család hű alattvalói voltak, most az életére törnek. A politikai és személyes fenyegetések ellenére Mária Antónia mindvégig odaadó feleség és anya marad, rendületlenül kiáll férje, XVI. Lajos mellett. És bár a királyné titkos tervet dolgoz ki a család megszöktetésére, nem sikerül kitörniük a forradalom karmaiból. Mária Antónia nem menekül szörnyű sorsa elől. A tragikus sorsú és fényűző életviteléről elhíresült királyné életét megörökítő trilógia utolsó kötete az előző részekhez hasonlóan valóságos történelmi tényeken alapul.

Gondtalanul telnek napjai a serdülő Mária Antóniának, becenevén Toinette-nek. Ám a napsütötte bécsi időszakot beárnyékolja a tudat, hogy hamarosan ennek az idillnek vége szakad. Toinette tisztában van vele, hogy anyjuk, Mária Terézia osztrák császárné milyen sorsot szán neki: Ausztria politikai érdekeinek megfelelően férjhez kell mennie Franciaország leendő királyához, a szintén kamasz XVI. Lajoshoz. A mindössze tizennégy éves hercegnő elszigetelten érzi magát a francia királyi udvarban. Versailles gyönyörű, de velejéig romlott: minden zugba befészkelte magát az intrika és az ármány. Mária Antónia nem boldog, hiába a fényűző élet, a léha udvari szórakozások, a kártya és a tánc. Juliet Grey történelmi regénye élethű képet rajzol a forradalom küszöbén álló Franciaország királyi udvaráról. A színes részletekben bővelkedő leírásoknak köszönhetően szinte magunk előtt látjuk a pazar selyemruhákat és a csillogó ékszereket, halljuk a táncra csábító muzsikát és pletykálkodó úrhölgyek suttogását. Franciaország legtragikusabb sorsú királynőjének életét megörökítő trilógia első kötete nagy sikert aratott az Egyesült Államokban, és több európai országban is megjelent. – Juliet Grey jó ismerője az európai, és kiváltképp a francia történelemnek.

A gyűlölet vagy a szeretet a hatalmasabb erő? A hétesztendős Lavinia egy Írországból az Újvilágba tartó hajó fedélzetén árvaságra jut. Egy virginiai dohányültetvényre kerül, ahol a konyhában dolgozó rabszolgákkal él és dolgozik együtt. Belle, a gazda törvénytelen lánya veszi a szárnyai alá, és Laviniában mély ragaszkodás alakul ki fogadott családja iránt, bár fehér bőre megkülönbözteti tőlük. A lányt idővel befogadja az úri ház világa, ahol a gazda szinte sosincs jelen, az úrnő pedig ópiumfüggőséggel küzd. Lavinia a két világ határán egyensúlyoz. Amikor választás elé állítják, veszedelmes titkok látnak napvilágot. A 18-19. század fordulóján az ültetvények világa feszültséggel, kiszolgáltatottsággal, erőszakkal volt teli. A „Tölgyfa a dombtetőn” megrázóan mutatja be ezt a miliőt, miközben azt járja körül, mit jelent a család, a szeretet és a hűség fogalma. Kálóczi-Bognár Ágnes könyvtáros ajánlásával.

1943 tavaszán óriási hajókonvoj tart Amerikából Nagy-Britannia felé, a háborús erőfeszítésekhez szükséges rakománnyal és tízezer emberrel. Valahol a jéghideg vízfelszín alatt német tengeralattjárók falkái lesnek rá – hogy pontosan hol, azt azért nem lehet tudni, mert a német főparancsnokság nemrég megváltoztatta az Enigma nevű hírhedt kódológép rejtjelrendszerét. Az angliai Bletchley Parkban lázasan tevékenykedik a szövetségesek legnagyobb rejtjelfejtő központja, de hiába van birtokukban több zsákmányolt Enigma-gép, s hiába tudják elfogni a német haditengerészet kódolt táviratait, a lemaradásuk behozhatatlannak látszik. A központ már csak Tom Jerichóban, a zseniális fiatal matematikusban reménykedhet. Ám közben a rejtjelfejtők közösségében is furcsa dolgok történnek: több lehallgatott üzenetet ellopnak, és nyoma vész Jericho ott dolgozó szerelmesének… Kém furakodott volna be Bletchleybe? És mi köze vajon mindennek ahhoz, hogy legfelsőbb parancsra egyszer leállítják egy egészen másik hadszíntér, az ukrajnai Szmolenszk – és a katyni erdő – közelében működő német adó figyeltetését?

A regény, melyet háromszor jelöltek Nobel-díjra! A történelmi regény nem véletlenül aratott sikert Európában, már Herczeg életében is tananyag volt mint stílusbravúr. Az írónak talán legjobb történelmi regénye, II.Gyula és X.Leó pápasága idején játszódik Rómában, ahol Bakócz Tamás esztergomi érsek próbálja teljesíteni küldetését a magyarságnak a töröktől való megmentését. Ezért akarja megszerezni a pápai trónt, s vele a hatalmat. Kísérlete gyászos kudarcba fullad, s a magára hagyott magyarság látomásával zárul a roppant olvasmányos, kitűnő tollal megírt regény. Osvald Éva könyvtáros ajánlásával.

Herczeg Ferenc (1863-1954) a két világháború között a „hivatalos” Magyarország legrangosabbnak tekintett írója volt, aki az Új Idők szerkesztőjeként fél évszázadon át nagy hatást gyakorolt a polgári közízlésre. Meséi, erkölcsrajzai, drámái, társadalmi és történelmi regényei részben Jókai és Mikszáth nyomán haladnak, de a romantikus és anekdotikus előadásmód nála konzervatív világnézettel párosul. Történelmi regényei, így a Pogányok, Az Élet kapuja, A fogyó hold vagy A hét sváb ma is színes, szórakoztató olvasmányok, s ilyen értelemben jelentős műve a Pro Libertate!, II. Rákóczi Ferenc életregénye. Az író mozgalmas, romantikus képet fest a kuruckorról, nagyszabású történelmi tablójában megmutatja a szabadságharc főszereplőinek lélektani motívumait, s a bukásban oly nagy szerepet játszó politikai erők izgalmas és sokszor alattomos játékát. A nagy fejedelem nemes, vonzó, tiszta alakja számos írót ihletett meg, Herczeg regényében a kisgyermekkortól kezdve egészen Rodostóig kísérhetjük lélekben Rákóczit. Emlékezetesek maradnak a bécsi Burg, a Napkirály udvarának vagy a török Portának fényei és árnyai, s Herczeg lendületesen, mindig érdekfeszítően mozgatja regényének rengeteg szereplőjét. Ennek a könnyű kézzel írt életregénynek elolvasása mintegy átismételteti velünk a Rákóczi-szabadságharc történetét és legfőbb tanulságait, rendszerbe foglal egy felemelő és tragikus történelmi kort, s talán kedvet ébreszt mindenkiben, hogy más művek alapján is elmélyedjen e feledhetetlen kor magyar históriájában.

Kellő fantáziával a valóság is kitalálható. Kávéfoltos levelekből, megsárgult, tépett szélű dokumentumokból, elrongyolódott naplókból és felesleges tárgyak szagából próbálom összerakni ezt a történetet. Mindent én gyűjtöttem a behívóparancstól a kitelepítési határozatig és az egymásnak ellentmondó önéletrajzokig, a koronás ezüstkanáltól a tulipános ládáig, a chanuka gyertyatartótól a vásári Krisztus-képig és a felfújható Buddháig. Ahogy elnézem, jó mocskos kis történet lesz, tele vicsorral és könnyes röhögéssel, szerelemmel, gyilkossággal, barátsággal és árulással, fordulatokkal és közhelyekkel. Akár egy szappanopera. Vagy mint a történelmünk. De, azt gondoltam, valakinek el kell mesélnie, hátha az igazság helyett mondogatott és a valóság helyett megélt történetek összeillesztve valósággá válnak. A könyv egyik hőse én vagyok. Hogy melyik, azt egyelőre nem árulom el. Nagyjából mindegy is. Ne reménykedj, nem fogsz rájönni. Egyes szám harmadik személyben írok magamról, kellő távolságtartással és öngúnnyal, ahogy ilyen esetben elvárható, azontúl persze mély együttérzéssel és önámítással, helyenként önimádattal, ahogy magunkkal bánni szoktunk. Benke Dániel könyvtáros ajánlásával.

Az emberiség egyik legsötétebb korszaka volt a második világháború. A senkit és semmit nem kímélő világégés legmegdöbbentőbb epizódja pedig talán a náci orvosok élő embereken végzett kísérletsorozata volt. A sokféle helyszínen (elsősorban a koncentrációs táborokban) folytatott mindenféle beavatkozások ismertetése a legszörnyűbb horrorregényekbe illik. Mégis tudnunk kell ezekről a dolgokról, mert meg kell akadályoznunk azt, hogy újra megtörténhessenek. Kirády Attila magyar túlélőket kérdezett meg szörnyű tapasztalataikról. Az interjúkat kordokumentumok egészítik ki. Salamonné Vadász Tímea könyvtáros ajánlásával.

A honfoglalás utáni magyar nép különös világa elevenedik meg Kodolányi Jánosnak ebben a regényében. Ebben a korban még élnek a pogány istenek, a táltosok még áldoznak nekik, az ő révületükben jövendölnek, gyógyítanak, de már megjelenik az új eszmék képviselője is. Igaz, hogy csak egy gyámoltalan, szelíd és ügyefogyott szláv pap személyében, mégis ő a céltudatosabb, az ő világa a korszerűbb. Két eszme, kétféle életfelfogás méri össze erejét, s ez a küzdelem dönti el, hogy a magyarság – az augsburgi és merseburgi vérveszteségek után – fennmaradhat-e új hazájában. Az eszmék forrongásának hátterét a Dunántúl, a balatoni kedves tájak alkotják, szereplői bővérű magyar urak, szabad jobbágyok, kényre-kedvre kiszolgáltatott rabszolgák, akiknek életében igen fontos szerepet játszanak azok az emberi indulatok, amelyeknek jelentőségét ma sem lehet lebecsülni: gőg és nagylelkűség, emberség és hatalomvágy, féltékenység és szerelem. Az érdekes cselekményű regény Kodolányi János nyelvi és jellemformáló erejének kevéssé ismert alkotása. Pánczél Edit könyvtáros ajánlásával.

„RÁD HAGYOM A TÖRTÉNETEMET, FOGÉKONY OLVASÓ…” Egy fiatal lány egy régi könyvet és megsárgult levélcsomót talál egy késő este az apja könyvtárszobájában. A levelek egytől egyig a „Kedves és balszerencsés utódom!” megszólítással kezdődnek, és egy olyan világba taszítják a lányt, amelyről álmodni sem mert volna – egy valóságos labirintusba, ahol apja múltjának titka és anyja rejtélyes sorsa egyaránt a történelem mélyén megbúvó, elképzelhetetlen gonoszhoz kapcsolódik. A levelek a legsötétebb hatalomhoz vezetnek, amelyet az emberiség valaha is ismert – és egy évszázadok óta tartó kutatáshoz, hogy e sötétség forrását megleljék és kioltsák. A kutatás tárgya Karóbahúzó Vlad, ez a középkori fejedelem, akinek uralkodása szolgált alapul a Drakula-legendához. Történészek nemzedékei tették kockára hírnevüket, józan eszüket, sőt életüket, hogy kiderítsék az igazságot a Karóbahúzóról. Most pedig egy fiatal lánynak kell döntenie, vállalja-e a ráeső részt a kutatásból – nyomdokába lép-e apjának a vadászatban, amely majdnem az életébe került a férfinak évekkel azelőtt, amikor még kíváncsi ifjú tudós volt, amikor még élt a felesége is… Mi köze a Drakula-legendának a modern világhoz? Lehetséges-e, hogy a mitikus Drakula valóban létezett – sőt tovább élt századokon át, a maga kifürkészhetetlen célját kergetve? A válasz ezekre a kérdésekre korokat és országhatárokat ível át, amint először az apa, azután a lánya bizonyítékok után nyomoz, poros amerikai könyvtáraktól Isztambulon és Budapesten át egészen Kelet-Európa mélyéig. A legkülönfélébb városokban, kolostorokban, archívumokban, levelekben és titkos beszélgetésekben kerekedik ki lassan Vlad Drakula sötét uralmának borzalmas valósága – meg egy időtlen szövetkezésé, hogy a Karóbahúzó irtózatos művét életben tartsák. Homályos jeleket és rejtett szövegeket elemezve, a középkori kolostori hagyományok szövetéből kódokat olvasva ki – és mindeközben az életére törő ismeretlen ellenségek elől bujkálva és menekülve – egy fiatal nő egyre közelebb kerül múltjának titkához és a leírhatatlan gonosszal való végső szembenézéshez. Elizabeth Kostova máris világhíressé vált első regénye egy hatalmas, szerteágazó kaland története, amelyben tény és fantázia, történelem és jelen ötvöződik szinte kibírhatatlan feszültséggel és izgalmakkal – felejthetetlen alkotás.

Erzsébet, VIII. Henrik és Boleyn Anna lánya nővérének, a „Véres” vagy „Katolikus” Máriának halála után Anglia királynője lett. Nővérétől örökölt egy protestánsok és katolikusok által végtelenül megosztott Angliát és egy kiürült, válságoktól szétcincált angol gazdaságot. Skóciában francia csapatok szállnak partra, hogy biztosítsák a régenskirálynő, Guise Mária uralmát, és hogy megfékezzék a protestáns skót lázadókat, John Knox híveit. Erzsébetet már megkoronázása pillanatában az egész katolikus Európa a vesztőhelyen akarta látni. Isabel Thornleigh férjével, az egykori spanyol zsoldoskatonával, Carlos Valverdével és kisfiával az Újvilágból visszatér Angliába, mert azt a hírt kapta, szüleit halálos veszedelem fenyegeti. Isabel, hogy szüleit mentse, vállalkozik arra, hogy a királynő pénzét kicsempéssze Skóciába a protestáns skót lázadók megmentésére. Amikor szolgálatait felajánlja, még nem tudja, ennek ára az, hogy kisfia a királynő kényeztetett foglya marad. Isabel férjét pedig a spanyol követ zsarolja meg: megfenyegeti, hogy egész vagyonát elvesztheti, ha nem megy el Skóciába a spanyol király katonai tanácsadójaként a régenskirálynő mellé…

A kínai császár háremébe kiválasztott fiatal mandzsu leány egyik napról a másikra csöppen a Tiltott Város különös világába, ám csak öt évvel később figyel fel rá a mindenható uralkodó. Ez idő alatt sikerül kiismernie magát az udvari intrikák szövevényes világában. Női vonzerejének, bölcsességének és becsvágyának köszönhetően egyre feljebb emelkedik szerencsecsillaga: világra hozza az Ég Fia egyetlen örökösét, s ezzel a legmagasabb pozícióba kerül, amely a kínai társadalomban egy nő számára csak elérhető. A hatalom megszállottjaként semmilyen eszköztől, még a gyilkosságtól sem riad vissza, görcsösen kapaszkodva a sárkánytrónusba. Hosszú élete és eseménydús uralkodása alatt Kínában sorsdöntő események zajlanak – az ópiumháború, a tajping-felkelés, majd a birodalmat a modernizálás útjára kényszerítő nyugatiak elleni bokszerlázadás –, ám neki sikerül mindvégig a helyén maradnia, s halálával nemcsak saját végzete, de egy több évszázados prófécia is beteljesedik. A sorozatunk olvasói számára már ismert szerző, Keith Laidler szerencsésen elegyíti a tárgyilagos dokumentumfeldolgozást és az oknyomozó történetírást a szépirodalom érzékenyebb látásmódjával, kifinomultabb eszközeivel.

Adolf Hitlerről több száz kötetet írtak, az Eva Braunról szóló művek egy kézen megszámolhatók. Ki volt Eva Braun? A Harmadik Birodalom idején nemcsak a német közemberek nem ismerték a nevét, hanem a náci vezérkar sok tagja sem volt tisztában a Führer udvartartásában betöltött szerepével, és a brit titkosszolgálat állítólag még 1944 júniusában is Hitler egyik titkárnőjének hitte – részben a híresen jól működő náci cenzúra miatt, részben azért, mert Hitler maga is gondosan óvta a csak a népének élő vezér imázsát. Eva Braun zárdából frissen kikerült, szerény tizenéves lány volt, amikor Heinrich Hoffmann-nak, a Führer egyik legrégibb hívének és kedvenc fényképészének boltjában Hitler a harmincas évek elején megismerte, majd több mint egy évtizeden keresztül Hitler titkolt szeretője, a közös öngyilkosságukat megelőző harminchat órában pedig kétséget kizáróan a felesége. A vég közeledtével mintegy varázsütésre bukkant fel Hitler oldalán, utolsó napjainak történetét szinte óráról órára rekonstruálhatjuk, élete nagy részében azonban rejtőzködni kényszerült, ezért a vele foglalkozó történészek vajmi kevés elsődleges forrásra támaszkodhatnak. Naplójának fennmaradt részei, az általa készített számos fénykép és filmfelvétel, valamint a családjának és környezetének tagjaitól származó visszaemlékezések alapján azonban meglehetősen pontos képet alkothatunk különös életútjáról. Az anyai ágon német származású Angela Lambert Angliában született és él. Neves újságíró, számos díj birtokosa, műveit kilenc nyelvre fordították le. E hiánypótló könyve megírásához példás kutatómunkát végzett: német, angol és amerikai levéltárak kevéssé ismert dokumentumait tárta föl, a Braun család ritkán megszólaltatott tagjaival beszélgetett. Újságíróként és nőként érdekes és újszerű szempontok alapján elemzi Eva Braun élettörténetét, Hitlert mint magánembert, a náci vezetőket, és a Harmadik Birodalom hétköznapjait.

Négy nappal 1943 karácsonya előtt egy erősen sérült amerikai bombázó küszködött, hogy átrepüljön az ellenséges Németország területe fölött. A huszonegy éves pilóta mögött a gép személyzetének fele már súlyos sebesült vagy halott volt. Ez volt az első bevetésük. Hirtelen hosszú, sötét alak jelent meg a gép farkánál: egy német Messerschmitt vadászgép. A gépet egy mesterpilóta vezette, aki egyetlen gombnyomással képes lett volna elpusztítani az amerikai gépet. Ami ez után történt, minden képzeletet felülmúlt és később a II. világháborús ellenségek közötti leghihetetlenebb találkozóként vált ismertté. Igaz történet két pilótáról, akiknek az élete azon a napon találkozott: az amerikai Charlie Brown hadnagyról, aki korábban egy nyugat-virginiai farmon dolgozott, majd a B-17-es pilótája lett, és a bajor Franz Stigler hadnagyról, aki korábban utasszállító repülőgépeket vezetett, és szerette volna elkerülni, hogy a háborúban harcolnia kelljen. A Felettünk a csillagos ég Charlie és Franz megrendítő története. Charlie bombázópilóta, aki embert próbáló feladatokkal néz szembe: kénytelen az angol ködben felszállni, társai gépeinek égő roncsai között; légvédelmi ágyúk tüzében kell repülnie, miközben az ellenséges harci gépek cápákként köröznek körülötte; el kell viselnie félelmét, sérüléseket, társai elvesztését. Franz homokviharokat élt át a sivatagban, egyedül zuhant le a tengeren, és szembe kellett néznie azzal, hogy egy vesztes háborút vív, amely egymás után veszi el tőle a barátait. Az Amerikai Légierő 8. légi hadserege Charlie és Franz találkozását “szigorúan titkosnak” minősítette. Olyan pillanat volt ez, amely ha kiderül, Franzot kivégzőosztag elé állítják. A találkozás emléke negyven éven át sokszor felidéződött a két férfi tudatában, mígnem időskorukban megkeresték egymást. A küldetés örökre megváltoztatta az életüket.

Marcellus Mihály Pannonia Romanum sorozatának legújabb kötete Marcus Aurelius Antoninus császár uralkodásának idején, a szerző Északi vihar című regényének eseményeit követően játszódik Pannonia Superior provincia területén. A regény főszereplői történelmi alakok: mind Marcus Valerius Maximianus pannoniai születésű nemes, a parthus háború veteránja, aki szülőföldjére visszatérve újra fegyvert fog a limest áttörő germánok ellen, mind ellensége, a narista törzs királya, Valao. Hasonlóképpen történelmi alak Marcus Aurelius Antoninus is, aki Kr. u. 161-ben lépett a császári trónra, Lucius Verust emelve társcsászárává. Miközben társuralkodójára bízta keleten a parthus fenyegetés visszaverését, rá hárult a birodalom nyugati felét egyre inkább veszélyeztető germán törzsek legyőzése. A germán törzsszövetség meglepően szervezetten indít támadást a Danuvius mentén, sorra felmorzsolva a határerődöket és helyőrségeket. A hadseregbe nemrég visszatért Marcus Valerius Maximianus ellenségtől körülvéve bujdokolni kényszerül maroknyi megmaradt csapatával, miközben a naristák királya, Valao, személyesen rá is vadászik a határvidék biztosítása közben. A rajtaütések, portyák és cselvetések kegyetlenek, mégis mindkét oldalon vannak olyan vérbeli harcosok, akik nem helyezik a tisztesség elé a győzelmet, és akár az árulás árán szerzett előnyt is hajlandóak visszautasítani.

Törvénytelenségek, visszaélések, ármánykodások – a római kor teljes eszköztára a virágzó Aquincumban, melyet néhány befolyásos ember kíván a hatalma játékterévé tenni. Bosszú, gyűlölet és megtorlás – egy gyermek, aki felnőtté cseperedve ítéletet hordoz magában az ősök és az istenek nevében. Érzelem, odaadás és fájdalom – két fiatal szerelme a kilátástalanság árnyékában. Rettegés az éjszaka megelevenedett lidércétől – a rémtől, aki ítélkezni kíván a bűnösök felett. Marcellus Mihály új könyvében történelmi kutatómunkával hitelesítve tárja olvasói elé a Nagy Birodalom erényeit, bűneit és azt a folyamatot, amely a leigázókat és a leigázottakat végül közös kultúrában egyesíti. Ezen a történelmi emelvényen mutatja be saját kelta legendáját, egy szolgasorba vetett fiatalember küldetését, érzéseit és ellentmondásos sorsát. Az Aquincum farkasa teret enged az érzelmek kibontakozásának és a politikai manipulációknak, miközben korhű szereplőket és hiteles kortörténeti ismereteket vonultat fel. Akik azonban a borzongás jegyeit keresik, azok sem fognak csalódni ebben az „ókori misztikus regeként” meghatározható történelmi regényben.

Hadrianus korában járunk. A vérrel írt pannon történelemben viszonylagos békeidők jönnek, fejlődés és városiasodás kezdődik. A meghódított föld fejet hajt Róma sasos légiói és gyarmatosítása előtt. Marcus Lupius Melior az egyik aquincumi segédcsapat tribunusaként néz szembe a háborúkkal, és ezek mellett számára elfogadhatatlan jogtalanságokkal. Unokaöccse, a kegyetlen Mustella egészen másként értelmezi a törvényességet, mint rokona: szerinte Róma ereje a lesújtó kardban, semmint a diplomáciában rejlik. Hadrianus, aki a történet elején még csak Aquincum helytartója, Traianus tehetséges legátusa, később császárként tér vissza e falak közé, miközben ármány szövődik ellene. A regény igazi főhőse azonban maga Aquincum, mely a szemünk láttára növekszik a Danuvius-parti kis erődítményből Alsó-Pannónia fővárosává vagy – ahogy néhány korabeli utazó feljegyezte – Kis Rómává. Marcellus Mihály kézen fogja az olvasót, és sétára viszi a vízparti párát lehelő, ősi városba, ahol érdekellentétekről, megtorlásról és összeesküvésről suttognak a falak, a termák csarnokai és az aquincumi tisztviselők szobái. Mindezek mellett pedig képet kaphatunk a cseperedő városról, lakóiról és arról az elképesztően gyors asszimilációról, ami a Danuvius kanyarulatában, ebben a politikailag és hadászatilag nagyon kényes területen zajlott a Pax Romana építésének időszakában, a Krisztus utáni II. században.

Marcellus Mihály Pannonia Romanum-sorozatának legújabb kötete Marcus Aurelius Antoninus császár uralkodását mutatja be, a Pannonia provinciákban folytatott harcaira koncentrálva, de áttekintést adva a teljes Római Birodalom Kr. u. II. század végi állapotairól, a Közel-Keleten folytatott harcaitól kezdve az Itáliát és Rómát sújtó pestisjárványon és éhínségen át a szenátus belső villongásáig is. Marcus Aurelius Kr. u. 161-ben lépett a császári trónra, Lucius Verust emelve társcsászárává. Miközben társuralkodójára bízta Keleten a parthus fenyegetés visszaverését, rá hárult a birodalom nyugati felét egyre inkább veszélyeztető germán törzsek legyőzése. A szerző egyéni császárportréja mellett a germán törzsek, a markomannok, kvádok és szarmaták, illetve a pannoniai római legiók katonáinak szemszögéből is bemutatja a háború kitörésének körülményeit, az összecsapásokat és a konfliktus első felének lezárását. Regénye kiegyensúlyozott korrajz, mely nem túlozza el a szemben álló kultúrák pozitív vonásait, és nem leplezi negatívumaikat sem. Szereplői hús-vér emberek, akik a legnagyobb hősiességre is képesek a nehézségek idején, de nem mentesek a gyarlóságoktól sem. Marcellus Mihály Pannonia Romanum című regénysorozata rendkívül alapos történelmi kutatómunkára támaszkodva, hagyományőrzőként saját élményekből is táplálkozva mutatja be a Kr. u. II. századi Pannonia provinciák történetét. A regények fordulatokban gazdag cselekménye mellett színes, plasztikus képet fest a korabeli Arrabona, Savaria és Pannonia életéről mind a hódítókéról, mind a meghódítottakéról, a kézművesekéről és az előkelőkéről, a közkatonákéról és a hadvezérekéről, a helytartókéról és a császárokéról.

Egy bátor nő, egy régi családi viszály és egy itáliai utazás… A gazdag, Frankfurtban élő olasz kereskedő, Domenico Montanari váratlan halála fenekestül felforgatja családja életét. Végrendelete szerint a vállalkozását fia, Roberto örökölné, ám neki rejtélyes módon évekkel ezelőtt nyoma veszett. A bizonytalan helyzetben Domenico másik gyermeke, a fiatal Luisa próbálja életben tartani a családi vállalkozást, ehhez azonban szüksége van olasz rokonai segítségére. Életveszélyes utazásra indul hát az Alpokon keresztül, úti céljához megérkezve azonban olyan meglepetés várja, amelyre nem számított… Helena Marten (A kávé illata, A porcelánfestő) legújabb regénye a 18. századi Frankfurtba és egy itáliai utazásra csábítja olvasóit, akik a kalandos történetben nyomon követhetik a visszahúzódó Luisa rögös útját a boldogság felé.

Könyvtár A reneszánsz kori Itáliában játszódó regény Caterinát, a géniusz anyját állítja középpontba. Az intellektuális kíváncsisággal és finom női ösztönökkel megáldott Caterinának nehéz sors jutott osztályrészül. Szerelme s gyermekének apja megszegi ígéretét, és más nőt vesz feleségül, fiát elszakítják tőle. Ám a bátor és szenvedélyes Caterina mindent megtesz, hogy fia közelében lehessen, az anyai szeretet minden akadályt legyőz. A népszerű írónő új regényében lebilincselő részletességgel teremti újra a 15. századi Itáliát, életre keltve nemcsak Caterinát, hanem magát Leonardót, Botticellit és az akkori világ megannyi kiemelkedő személyiségét.

Fülledt nyári szombat délután. Tengerkék ég, égszínkék tenger. Lustán nyújtózik a fövenypart a halkan surrogó, elhaló hullámokba… De ezen a napsütötte francia tengerparton, ezen az egyre keskenyedő földsávon francia és angol katonák tízezrei várják szívszorongva a behajózást, az élet lehetőségét. Előttük a tenger, mögöttük a közeledő német hadsereg, felettük a horogkeresztes bombázók: Dunkerque, 1940 júniusa. Ebből a tehetetlen várakozásból ki akar törni egy francia katona, és két nap alatt megjárja a poklot, megpróbál mindent, csak hogy tovább élhessen… Tiszta szerkezet, sodró lendület, lüktető izgalom, mélységes emberiesség teszi felejthetetlenné a 2004-ben elhunyt Robert Merle Goncourt-díjas regényének megrázóan hiteles mondanivalóját.

A nácizmus s egyben a huszadik század egyik legrejtélyesebb figurája a becsületes, nyílt tekintetű, kék szemű, német családapa, aki pedáns tisztviselő módjára elvégzi munkáját a haláltáborban, majd hazamegy, és példás családi életet él. Hogyan lehetséges? Sokan próbáltak már felelni erre a kérdésre, de nem lehet: egyszerűen felfoghatatlan. Merle a legrégibb, legegyszerűbb írói módszert választja: egyes szám első személyben, belülről ábrázolja a táborparancsnokot kamaszkorától kezdve. És az olvasó egyszer csak azon kapja magát, hogy már maga is tervezget, számol, gondolkozik, hogyan lehetne ésszerűbben, hatékonyabban megszervezni a transzportok mozgatását, hogyan lehetne megduplázni az üzem napi termelését. Annyira azonosul a főhőssel, hogy a Feladat teljesítése közben elfeledkezik róla, hogy miről is van szó. S ha nem csapja falhoz dühében a könyvet, akkor rájön, hogyan lehetséges: hát így. Ennyi az egész. Ez ennek a könyvnek a legelképesztőbb tanulsága. Osvald Éva könyvtáros ajánlásával.

Dietrich Bonhoeffer életrajza a magyar olvasóközönség számára egyedülálló hiánypótló munkaként mutatja be a huszadik század egyik legkiemelkedőbb hősét: a pásztort, a mártírt, a prófétát, a kémet, aki fiatalságával, megalkuvást nem ismerő bátorságával és briliáns intellektusával szembeszáll magával Hitlerrel is. Meghatározó, mélyen megindító történet az övé. A nácizmusban testet öltő embertelen, gonosz szörnyeteggel szemben álló erkölcsi diadal expozéja ez a nem csupán Amerikában, de Németországban is óriási olvasótáborral rendelkez mű. Az elkelő arisztokrata családból származó német ifjú, miután egy harlemi gyülekezetben felfedezi az igazi hit tiszta tüzét, Németországba visszatérve az elsők között emel szót Hitler és a nácizmus ellen. Később lelkipásztori hivatása ellenére kettős ügynökként vesz részt a Führer elleni összeesküvésben. Elvei és hite mellett kitart mindhalálig. A rendkívüli élettörténet rendkívüli módon is ér véget: 39 éves korában az ekkor már vőlegény Bonhoeffert a flossenbergi koncentrációs táborban Hitler külön parancsára végzik ki. Halála óta a 20. század egyik legösszetettebb és legizgalmasabb személyiségeként tartják számon. Eric Metaxas munkájából számunkra is kiderül, hogy méltán. Lebilincselő, egyben történeti, kulturális, filozófiai valamint vallási szempontból is részlet-gazdag életrajza igen aktuális üzenetet hordoz minden kor embere számára. Gál Erzsébet könyvtáros ajánlásával.

Scarlett O'Hara, Észak-Georgia ünnepelt szépsége tizenhat esztendős, amikor e monumentális regény első lapjain találkozunk vele – és huszonnyolc, amikor elbúcsúzunk tőle. A közben eltelt tizenkét esztendő nem csak Scarlett életében sorsformáló időszak: átalakul szűkebb környezete, de tágabb pátriája, az amerikai Dél is – mert közben lezajlik az amerikai polgárháború, Észak és Dél harca, amely mindkét félnek mérhetetlen szenvedést okoz. Margaret Mitchell, maga is a Dél szülötte, tízévi gondos kutatómunka után részletes és hű képet fest a háborús Dél megrázó hétköznapjairól s a vereség utáni újrakezdés megpróbáltatásairól. A regény 1936-ban jelent meg Amerikában, s addig ismeretlen szerzőjét egy csapásra világhírűvé tette, néhány év alatt több millió példány kelt el művéből, s elnyerte a legrangosabb amerikai irodalmi kitüntetést, a Pulitzer-díjat. 1939-ben azóta is nagy sikerrel játszott filmet forgattak belőle Vivien Leigh, Clark Gable és Leslie Howard főszereplésével. A szép Scarlett O'Hara viharos szerelmeiről és örök szenvedélyéről, a családi birtokról szóló regény lebilincselő olvasmány.

Róma, 1683. szeptember 11. A város lakói aggódva várják a híreket Bécs felől, ahol a török seregek a katolikus világ utolsó fellegvárát ostromolják. Eközben egy római fogadóban gyanús körülmények között meghal egy férfi, és a vendégeket pestisjárvány veszélye miatt karanténba zárják. Vesztegzár alá kerül Melani apát is, a Napkirály titkosügynöke, aki elhatározza, hogy utánajár, mi áll a titokzatos haláleset hátterében. Végeláthatatlan bolyongásba kezd a Róma alatt megbúvó föld alatti járatokban, és közben olyan rejtélyek nyomára akad, amelyek nem csupán az ott lakók, de egész Európa sorsát meghatározhatják. Az Imprimaturt Olaszországban a Vatikán nyomására betiltatták, miután rádöbbentek, hogy olyan titkokat tár fel, amelyek újraírják a 17. század Európájának történelmét. Ez a mesterien megírt thriller eddig 45 országban jelent meg, és több millió példány fogyott el belőle világszerte.

Az Imprimatur-sorozat harmadik kötetében Atto Melani halálával bizonyos értelemben lezárult a regényfolyam első szakasza. A folytatásban visszaugrunk az időben, és megismerhetjük a történet előzményeit. A Mysterium egyaránt letehetetlen azok számára, akik az első három könyvet ismerik, és azoknak az új olvasóknak, akik csak most csöppennek a Monaldi&Sorti házaspár lenyűgöző világába. 1644, Párizs. Az Imprimatur-sorozat kasztrált énekes hőse, a húszéves Atto Melani Mazarin bíboros meghívására egy francia gálya fedélzetén Párizsba indul, hogy színpadra lépjen a királyi udvarban, és így közelebb kerülhessen az áhított hírnévhez és dicsőséghez. Az utazás során berber kalózok fogságába kerül, megismerkedik Európa legzseniálisabb tudósaival, veszélyes sziklazátonyok közt rejtőző utópisztikus világokat fedez fel, és egy dalmát szerzetes leveléből vészterhes titkokról szerez tudomást. Lehetséges, hogy Cicero nem is létezett? Ki találta fel az ógörög, héber és latin szavakból alkotott kódnyelve? Kinek állt érdekében meghamisítani évszázadok históriáját? Véres kegyetlenkedések, ármány és máglyahalál várt mindazokra, akik megkísérelték felfedni a misztérium ködébe vesző igazságot.

Róma, 1700 júliusa. Atto Melani, a Napkirály titkosügynöke az európai politikai elit legfontosabb tagjaival Spada bíboros villájába érkezik, hogy részt vegyen a bíboros unokaöccsének az esküvőjén. Az ünneplés azonban csak ürügy, mindenki a pápa súlyos betegségével, és a spanyol király közelgő halálával foglalkozik. Károlynak ugyanis nincs örököse, és Leopold császár valamint Lajos király, akik közt a Vatikán vállalta fel a közvetítő szerepét, egyaránt igényt tartanak a trónra. Melani apát titkos mesterkedéseivel egy olyan összeesküvést indít útjára, amely akár az egész kontinenst a háború torkába sodorhatja. A könyvsorozat Atto Melani elveszettnek hitt levelezésén alapul. Egy lebilincselően izgalmas történelmi thriller, amelyben a fikció és a valóság szétválaszthatatlanul keveredik össze, és ami a kritikusok szerint a szerzőpárost a műfaj nagymesterei közé emelte.

Bécs, 1711. Atto Melani, az egykor híres, ám mostanra már megöregedett, félig vak, kasztrált énekes a városba érkezik. Célja hogy titokban eljuttassa I. Józsefnek a Napkirály levelét, melyben a francia uralkodó egy ellene irányuló összeesküvésre figyelmezteti az ifjú és haladó szellemű császárt. Vele szinte egy időben érkezik az udvarba a Fényes Porta küldöttsége is, és megjelenésüket furcsa és megmagyarázhatatlan események követik. Mindez vajon csak véletlen egybeesés? A történések hátterében álló csalárd összeesküvés tette lehetővé Európa mai erőviszonyainak kialakulását, egy új világrend alapkőletételét. Miképpen befolyásolta egy gazdag bankárcsalád Európa uralkodóinak s rajtuk keresztül népeinek sorsát? Ki játszotta török kézre Zrínyi Miklós grófot? Milyen közös érdekek vezérelték ebben az időszakban az angol nemeseket és a holland kereskedőket? Miféle titkos alkut kötött a Velencei Köztársaság a törökökkel?

Ki ne hallott volna Madame Tussaud-ról, akinek világhírű londoni panoptikumában manapság turisták milliói fordulnak meg? És ki hallott már Marie Grosholtzról, a svájci származású, ambiciózus fiatal nőről, aki az 1700-as évek végén Párizsban élt? Pedig a két személy egy és ugyanaz. A tehetséges Marie nagybátyjától tanulja meg a viaszszobor-készítés minden titkát. A család panoptikumot tart fenn Párizsban, és a népszerű intézménybe csak úgy özönlenek a látogatók, hiszen ez nem afféle múzeum: itt mindig az aktuális események főszereplőit láthatják viszont, viaszból megformázva. Eseményekben pedig ez idő tájt nincs hiány. Franciaországot éhínség sújtja, a királyi családot mind hevesebb gyűlölet övezi, és rövidesen kitör a forradalom. Marie-nak, aki nem csupán a királyi családdal áll közvetlen kapcsolatban, de a forradalmi vezetők többségét, köztük Robespierre-t, Marat-t, Desmoulins-t, Lafayette-et is jól ismeri, ügyesen kell lavíroznia a napról napra változó politikai helyzetben. Fejek hullanak, tombol a terror, az emberi élet mit sem ér. A véres leszámolások közepette Marie is megalkuvásokra kényszerül, ám eljön a perc, amikor szembeszáll a kegyetlen hatalommal és csak a szerencsén múlik, hogy ez a döntése nem a guillotine alá juttatja, hanem végül is a híres Madame Tussaud-vá teszi. Michelle Moran fiatal kaliforniai író történelmi regények szerzőjeként vált népszerűvé, történetei számos nyelven olvashatók.

Regénytrilógia: Tündérkert ; A nagy fejedelem ; A nap árnyéka. A mű az Erdély aranykorának záróakkordja, bár tervezett még egy negyedik kötetet is, a Hadak ura címmel, ám ennek megírásától a kiadó érdektelensége eltérítette. Ez is Bethlen Gábor regénye, fejedelemségének hatodik esztendejéről szól, a férfiszenvedélyről, az emberi hűségről és a harci készülődésről. Móricz Zsigmond így tűnődik egyik vallomásában hőséről: „nemzeti hőst kerestem, akiről regényt lehet írni, valakit, aki evvel a néppel nagyot tudott alkotni… Így állapodtam meg Bethlen Gábornál, akiben rögtön sok rokonszenves vonást leltem: árva gyerek, maga csinálta ember, s ízig-vérig magyar minden célkitűzésben. Ma már nem látom politikáját a második korszakban annyira magyarnak: őbenne is hatalmi vágy van, s a háborúra is azért indult ki, hogy cseh király lehessen… Az asszonykérdés pedig a Janka probléma. Íme, kilenc éve meghalt, és nincs több asszonyesetem. Soha más nő nem érdekelte »elszánt poéta ceruzámat«, csak a vele való élethalálharc. Ő levonta a konzekvenciákat; én tovább vívódom vele. Ő tett íróvá, s ő tart ma is.” – Nagy íróvá tette. Erdély s a XVII. század magyar és közép-európai történelmét tőle tanuljuk tisztelni is, átélni is. Pánczél Edit könyvtáros ajánlásával.

Nemere István legújabb könyvében Magyarország és a Horthy család történetét dolgozza fel, az Adolf Hitlerrel való első találkozástól kezdve az 1930-as évek végének kül- és belpolitikai történésein, majd a II. világháború eseményein át egészen az emigráció éveiig. Főszereplői részben fiktív, részben valós történelmi alakok. A szerteágazó kutatómunkán alapuló mű áttekintést nyújt a korabeli Magyarország szinte minden társadalmi osztályának a hétköznapjairól, a kormányzati politikai jobbra tolódásának hatásairól akár a hadsereg tisztikarára, akár a zsidó származású értelmiség, közhivatalnokok és tőkések, akár a budapesti éjszaka legendás mulatóinak és mulattatóinak körében. Különös hangsúlyt kap a két Horthy fiú, István és Miklós sorsa a korszakban, egészen az előbbi vitatott körülmények között, az orosz fronton bekövetkezett haláláig. A szerző részletesen bemutatja az 1944. március 19-i német megszállás előkészítését, a lehetséges német hírszerző és diverzáns tevékenységet, a bevonulás kulcsmozzanatait, a híres-hírhedt Otto Skorzeny budai akcióját és ifjabb Horthy Miklós elrablásának körülményeit. A sors rabjai nem történelmi ítélkezésre vállalkozik, hanem igyekszik az írói szabadsággal élve, de a történelmi tényeket nem megmásítva úgy bemutatni az 1930-as és 1940-es évek eseményeit, hogy az olvasó saját maga formálhasson véleményt azokról.

Dr. Nyiszli Miklós 1946-ban vetette papírra borzongató önéletírását a hírhedt lengyelországi haláltáborban töltött időről és az ott végzett kényszerű foglalatosságáról. A szerző a túlélést a szakmájának köszönhette, orvos volt, és ráadásul Németországban végzett, kiváló szakmai tapasztalattal, tudással rendelkezett, ez elősegítette, hogy Dr. Mengele „kiválasztottja” legyen. Megrázó könyv ez – az ember lealjasodásának hihetetlen, ámde sajnos mégis megtörtént eseteiről szól. Megjelent: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam ill. Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitz-i krematóriumban címekkel is. W. Kovács Ágnes könyvtáros ajánlásával.

A kitűnő francia szerzőnek ez a regénye a 13. századi dél-franciaországi eretnekek nagy szabadságharcával foglalkozik. A francia központosító terjeszkedés 1200 fordulóján Toulouse grófság területén megtorpant. A nép védte régi önállóságát, szabadságát és vallását, mely a közeli Albi városkáról albigens eretnekségként ismert. A szekta tagjai magukat tartották igazi keresztényeknek. Békében, szabadon akartak élni, de az erőskezű Raymond toulouse-i gróf, hűbéruruk halála után felbomlott a látszólagos egyensúly, s nyílt harc tört ki. E harcban vesz részt Roger de Montbrun lovag, az udvari nemes, aki a toulouse-i grófnak tett valaha hűségesküt, s így szolgálja harcban és békében. Roger jó katolikusnak tartotta magát, noha sok nyílt eretnek barátja is volt. Gyönyörű szeretője, Rigueur, eretnekké lett, mindkettőjük viharos, lángoló szerelme – úgy látszott – egy életre szól. Nem sokáig boldogok. A francia keresztes hadak s a nyomunkban vonuló dominikánusok körmönfont inkvizíciós perek sorával söprik el az eretnekséget, a gyanúsítottakat. Ekkor bukott el a grófság politikai és lelki függetlensége, és a két szerelmes, egymásért harcolva, az élet kálváriáját járja… Az olvasó térben és időben távoli eseményeket, számunkra ismeretlen társadalmat ismer meg „belülről”, s útikalauza kitűnő történelmi és ideológiai felkészültséggel, nagy írói megelevenítő erővel idézi fel az egyszer volt való életet. Pánczél Edit könyvtáros ajánlásával.

András építészhallgatóként éppoly hirtelen csöppen a ’30-as évek Párizsi bohéméletébe, amilyen önkéntelenül ragadja később magával a századközép világégése, hogy munkatáborról munkatáborra sodródva, küszködve kapaszkodjon az egyetlen szerelembe: élete legnagyobb ajándékába… Klára még szinte gyermek, mikor az erősödő szélsőséges eszmék Magyarországáról – saját sorstragédiája után – Párizsba kénytelen menekülni, egyik pillanatról a másikra felnőtté válva, hogy ott megismerje Andrást, és életük egymáséba gubancolódjon… Tamás és Ibolya a háború gyermekei; miközben szüleik a földi poklokkal csatáznak értük és egymásért, mindnyájuk túléléséért, ők olyan emlékekre tesznek szert, melyek generációk sorsában hagynak kitörölhetetlen nyomot, amit nem moshat el sem az óceánnyi távolság, sem a részvétlen idő… Julie Orringer regénye, a Láthatatlan híd magával sodor és felkavar, kétségbe ejt és megvigasztal, elveszi és visszaadja az életbe és az emberségbe vetett hitünket. Arról mesél, amiről csak a fontos könyvek tudnak: hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen – és szükségünk van valakire a boldogsághoz és a boldoguláshoz. „Üdvrivalgás tört ki a tisztképzősök soraiban. A tábornok megvárta, míg alábbhagyott. – Ne feledjék – mondta –, maguk Magyarországért harcolnak, Magyarországért, és senki másért. A németek a szövetségeseink, de nem parancsolnak nekünk. Az ő útjuk nem a mi utunk. A magyarok nem árja nép. A németek elmaradott népnek tekintenek bennünket. Barbár a vérünk, vadak az eszméink. Nem vagyunk hajlandók elfogadni a totális diktatúrát. Nem akarjuk deportálni a zsidókat meg a cigányokat. Ragaszkodunk a különleges nyelvünkhöz. A győzelemért harcolunk, és nem a hősi halálért." Több mint egy éve olvastam Julie Orringer megrázó, nagy erejű, vizuálisan is sodró remekművét. Az ilyen súlyú könyvekre mondják, hogy letehetetlen „nagy regény”. Vártam, hogy egy magyar kiadó rátaláljon és beleszeressen. Megtörtént. Hála érte. Koltai Lajos, operatőr, filmrendező

Az író vallomása: „Ebben a könyvben három évtized históriáját próbáltam felkutatni, mely 1540 és 1571 között pergett le, s melynek szereplői között van Szapolyai János, Izabella királyné, Martinuzzi és János Zsigmond. Jórészt kevéssé feldolgozott forrásaiban oly gyakran egymásnak ellentmondó korszak, sok szereplővel, de kevés valódi protagonistával. Bár aligha lehet ezt a periódust nagyszerűnek nevezni, sok-sok gyöngyszemet találtam benne. Mint máskor is, mindig is, kérem az olvasót, fogadja ezt a történetet is szeretettel.”

1942 ősze. Hitler légiói végigsöpörtek Európán; Franciaország elesett; Churchill és az angolok ott állnak magukra hagyva. Észak-Afrikában Rommel és Panzerjai tönkreverték a 8. brit hadsereget, és készen állnak Egyiptom, Szuez és a közel-keleti olajmezők lerohanására. A nem túl rózsás háborús kilátások közepette az elkeseredett angolok merész tervet dolgoznak ki: a német vonalak mögé küldenek egy kisebb, de nagyon mozgékony és jól felfegyverzett katonai egységet, amely képes megállítani az Afrika hadtest előretörő alakulatait. Steven Pressfield, az ókori háborúk sikeres regényírója ezúttal a modern korba kalauzol bennünket. A második világháború idején játszódó történet alapjául egy elit angol kommandó valós akciói szolgálnak. A Mélységi Sivatagi Csoport a német Afrika hadtest és a legendás parancsnok, Erwin Rommel tábornagy, a „Sivatagi Róka” ellen indult hősies harcba.

Egy fagyos téli reggelen a fiatal Lenát majdnem halálra gázolja a tiroli főherceg, Zsigmond szánja. A lányt egy titok űzte-hajtotta hajnalban az út szélére, egy olyan titok, amely lassan megmérgezi a lelkét, és amelyre magyarázatot csak a hercegtől kaphat. A sors furcsa játéka folytán Lenának sikerül elszegődnie szakácsnőnek Zsigmond udvarába. A tehetséges lány ízletes főztjével hamar elnyeri a herceg és a felesége kegyét, ám miközben egyre közelebb kerül az őt kínzó rejtély megoldásához, észrevétlenül belegabalyodik az udvari hazugságok és ármányok kusza hálójába. A herceg egykori szeretője mindenáron vissza akarja szerezni Zsigmondot, és célja elérése érdekében mindenkin átgázol. Az intrikákban járatlan Lena is áldozatául esik: nemcsak boszorkánysággal vádolják meg, de azzal is, hogy merényletet akart elkövetni a hercegi pár ellen. Vajon be tudja bizonyítani az ártatlanságát, miközben Innsbruckot lassan maga alá temeti a boszorkányüldözés őrülete…? A boszorkány és a herceg a középkor egyik legsötétebb eseménysorozatát, a boszorkányüldözéseket idézi meg érdekfeszítően. Brigitte Riebe (A holdistennő, Assisi menyasszonya) újabb regénye titkokról, intrikákról, összeesküvésről és a mindent legyőző szerelemről mesél.

Izgalmas kérdések tartják állandó feszültségben az olvasót, miközben élvezettel halad a pergõ cselekményű történelmi regényben: vajon ki az igazi király? Megtartja-e szavát Loránd, a szavatartó lovag? Hol rejtõzik a sokszor emlegetett Rettenetes Kartal? Megkerül-e a híres királyi ékszer, Szent István koronája? Kartal kalandos esküvője ; Kartal visszatér ; Kartal utolsó kalandja. Buzsicsné Szabó Eszter könyvtáros ajánlásával.

Párizs, 2002. Julia Jarmond amerikai újságírónőnek cikket kell írnia az 1942-es nagy párizsi razzia évfordulója alkalmából. Ezzel kapcsolatos kutatásai során lassan feltárulnak előtte azoknak a szörnyű júliusi napoknak az eseményei, amikor sok ezer zsidót, köztük több mint négyezer gyermeket hurcoltak el, és zártak be napokra, rettenetes körülmények között a Téli Kerékpárstadionba, hogy onnan vigyék őket tovább a lágerekbe. Döbbenten tapasztalja, hogy még hatvan év elmúltával is milyen mély hallgatás övezi ezt a témát a franciák körében. És rájön, hogy a férje családja is súlyos titkot takargat… Párizs, 1942. július 16. Kora hajnalban francia rendőrök dörömbölnek egy Marais-negyedbeli lakás ajtaján. A kis Michel rémülten bújik el kuckójában, a faliszekrényben. Tízéves nővérkéje, Sarah, úgy hiszi, ott biztonságban lesz, amíg délután vissza nem jön érte. Rázárja öccsére az ajtót és magával viszi a kulcsot. Nem tudja, hogy ahová ő megy, onnan nincs visszatérés… Egy felkavaró regény a múlt és a jelen összekapcsolódásáról. Szörényiné Kis-Gergely Lilla könyvtáros ajánlásával.

Megdöbbentő dráma, amelyet nem lehet elfelejteni!Alig négy hónappal a zsidó állam kikiáltása után megkezdődött a harc az arabok és a zsidók között az ősi földért. 1948. január 7-én olyan események történtek, amelyek visszafordíthatatlanul megváltoztatták három család életét.A Gale család: Joseph és Ester Gale a háború és a holokauszt során elvesztette családja szinte összes tagját. Most magányos túlélőként élnek Palesztinában, és harcolnak álmukért, az önálló zsidó állam létrejöttéért. A fiatal pár éppen izgatottan várja harmadik gyermeke megszületését.Az Antoun család: A rendkívül heves kimenetelű haifai harcok során, a palesztin George és Mary Antoun kénytelen elhagyni a várost, az egyetlen olyan házat, mely számukra az igazi otthont jelentheti. A háború befejezése után sem térhetnek vissza. Nincs más választásuk, fiukat, Demetriust egy bejrúti menekülttáborban kell felnevelniük.A Kleist család: Miközben az arabok és a zsidók harca folyik Palesztináért, Friedrich Kleist, a volt SS-tiszt életét visszatérő rémálmok keserítik. Nem tudja feldolgozni mindazt a gyötrelmet, aminek a varsói gettóban, ahol őrként szolgált, szemtanúja és részese volt.Jean Sasson regényében e három megsebzett család sorsa összetalálkozik és egymásba fonódik. Olyan döbbenetes dráma bontakozik ki, amit sokáig nem lehet elfelejteni. Az olvasó egy hullámvasúton találja magát, ahol egymást követi a tragédia, a reménykedés és a végső megújulás. A történelmi háttér, a kaland és a rendkívüli olvasmányos stílus egyvelege magával ragadja az olvasót, aki egyszerűen nem tudja letenni a könyvet, amíg az utolsó betűt is el nem olvasta. Bognár Csilla könyvtáros ajánlásával.

Kr. u. 41, Róma. A birodalom vészterhes időket él. A polgárok ki vannak szolgáltatva az újonnan megválasztott császárnak, aki elhatározta, hogy megszilárdítja a hatalmát. Macro, a II. legio optiója épp arra készül, hogy visszatérjen a cohorsához, miután kitüntették egy sikeres rajtaütésért. Ám a császár tanácsadó testülete azzal a feladattal bízza meg, hogy képezzen ki egy újonc gladiátort, az ifjú Marcus Valerius Pavót. Bár a vakmerő Pavo korábban már nemegyszer harcolt az életéért, még rengeteget kell tanulnia, és az ókori Rómában semmit sem lehet biztosra venni. Ráadásul a feltörekvő ifjút olyan cél vezeti, amely a saját életénél is fontosabb: meg akarja bosszulni az apja halálát, akivel egy gladiátorbajnok végzett. Vajon életben marad addig, hogy szembeszállhasson a nemezisével?

Napóleon Egyiptomban. Wellington Indiában. Megkezdődött az eposzi küzdelem az elsőbbségért. Forradalom, 1795–1805 A francia forradalmat követő zavaros időkben Napóleon Bonapartét árulással és megvesztegetéssel vádolják. A jó hírét csak az menti meg, ahogyan Itáliában és Egyiptomban vezeti a csapatait. Ám ezután haza kell sietnie Franciaországba, hogy helyreállítsa a rendet a forrongó országban, és békét kössön a nemzet ellenségeivel, vagy legyőzze őket. Közülük is elsősorban Angliával – és Arthur Wellesley-vel (a későbbi Wellington herceggel). Wellesley épp a világ másik felén, Indiában van, ahol veszély fenyegeti a brit érdekeket. Wellesley hatalmas seregeket vezet egy sor nagy hatalmú hadúr ellen, és hadjáratai eredményeképpen létrejön a Radzs – a gyémánt a Brit Birodalom koronáján. Tapasztalt veteránként tér vissza Angliába azzal a feltett szándékkal, hogy véget vessen Franciaország európai uralmának. Wellesley és Napóleon egyaránt győzni akar – bármilyen áron. Melyikük fog sikerrel járni?

Simon Scarrow nagyszabású és lebilincselő új regénysorozatának első kötete életre kelti az európai történelem két hősének bámulatos történetét: Arthur Wesleyét, aki arra rendeltetett, hogy Wellington hercegévé váljon, és Napóleon Bonapartéét, a korzikaiét, aki Franciaország császárává küzdötte fel magát. Arthur Wesley vezetőnek született és nevelkedett. Miután megtagadják tőle, hogy feleségül vegye szeretett Kittyjét, mivel nem felel meg azon elvárásoknak, amiket arisztokrata származása követel meg, Wesley a hazája szolgálatába áll. Számára a régi értékek kétségbevonhatatlanok: a nemzetet a királynak kell vezetnie. Arthur vöröskabátos brit tisztként az elsők között indul csatába a Francia Köztársaság ellen, hogy visszaállítsa a megdöntött monarchiát. Napóleon Bonaparte a forradalom előestéjén lép be a francia hadseregbe. A korzikai származása miatt kívülállónak számító ifjú tüzértiszt abban hisz, hogy a vezetők kilétét csakis az érdemek dönthetik el, nem pedig a nemesi származás. Amikor Párizs népének elégedetlenkedése végül anarchiába torkollik, Napóleon a britek ellen vonuló forradalmi sereg arcvonalába kerül. Ahogy a két hatalmas birodalom véres párbajba kezd, Wesley és Bonaparte egymás esküdt ellenségeivé válnak. A két fiatalember, akik egyikét a becsvágy vezeti, míg a másikat a kötelességtudat, még nem tudja, hogy egy nap az ő kezükben lesz Európa sorsa.

Eltűnődtek-e valaha is, mennyit ér egy emberi élet? Aznap reggel az öcsémé egy zsebórát ért. 1941-ben a tizenöt éves Lina képzőművészeti iskolába, az első randevúra és a közeledő nyárra készül. De egy éjszaka a szovjet titkosrendőrség erőszakkal behatol az otthonukba, és elhurcolják anyjával, öccsével együtt. Szibériába deportálják őket. Lina apja a családtól elszakítva él át hasonló borzalmakat, majd egy munkatáborban halálra ítélik. Minden elveszett. Linának eközben fogalma sincs arról, miért történnek velük ezek a szörnyűségek. A lány félelmet nem ismerve küzd az életéért, mindent kockára tesz, hogy rajzaival, alkotásaival üzenni tudjon. Reméli, hogy művei eljutnak az édesapjához a börtönbe, és tudatják vele, hogy a családja életben van. Lina és családja hosszú, szívszaggató utat tesz meg, és csak a hihetetlen erő, szeretet és reménykedés segít nekik a keserves napok túlélésében. De vajon elég-e a szeretet, hogy életben tartsa őket? A magával ragadó, gyönyörűen megírt, valós elemekkel átszőtt történet egy tizenéves lány szemszögéből mutatja be annak a több százezer embernek a sorsát, akik a balti államokban végzett sztálini tisztogatásnak estek áldozatul. A rabul ejtő történet a fiatal olvasóknak feledhetetlen élményt kínál, hiszen az emberi lélek csodálatos természetéről, reményről, szenvedésről, összetartásról és kitartásról szól. A könyv pillanatok alatt a New York Times ifjúsági sikerlistájának élére került.

Ez a lebilincselő romantikus történet kontinenseken és évszázadokon át repíti az olvasót. Rumon francia herceg hajótörést szenved a cornwalli tengerparton. Küldetése, hogy megtalálja Arthur király legendás Avalonját. Rumon találkozik a magányos Merewynnel, és életük hamarosan összefonódik. Anya Seton ismét bizonyítja, milyen mesterien ötvözi a történelmi részleteket a mesés elemekkel.

Hogyan lesz egy pesti jogász-zenészből angol titkos ügynök? Milyen kalandokat él át, milyen politikai kulisszatitkokba kap betekintést – ez a történelem különleges olvasatban, különleges szereplőkkel… A harmincas évek végének Budapestje – egy fiatalember jogi diplomával és zeneakadémiai tanulmányokkal a zsebében a fenyegető sötét elől beleugrik az ismeretlenbe: leszerződik Teheránba bárzenésznek. Megismerkedik az angol szuperkémekkel: többek közt Basil Davidson kémfőnökkel, illetve az arisztokrata újságíróval, Pálócz-Horváth György angol ügynökkel, aki beszervezi a korszak egyik leghatékonyabb angol kémszervezetébe, a SOE, azaz a Special Operations Executive irreguláris hadseregébe. Az izgalmakban bővelkedő kémtevékenység számos epizódját több mint hetven év után írta meg a budapesti születésű csellista, a szolgálattól kapott nevén: Francis Shelton.

Ladislaus Szücs, azaz Szücs László orvosként élte át a koncentrációs táborokat. Számtalan tragédiának, borzalomnak volt tanúja, de ugyanakkor megtapasztalta a segítőkészséget, az önfeláldozást is. Emlékirataiból kiderül, hogy néha a foglyok között is akadt olyan, aki kiszolgálta az őröket vagy elárulta társait, ugyanakkor a rabtartók között is voltak emberséges, jóérzésű személyek. Salamonné Vadász Tímea könyvtáros ajánlásával.

Mit ér az emlékezés, ha senki nem kíváncsi arra, ami elmúlt? Bűn-e a hallgatás, ha védeni akarjuk szeretteinket a múlt szörnyűségeitől? Mit tehetünk, ha a történelem megismételni látszik önmagát? Egy újságíró és egy sokat megélt nyolcvannégy éves hölgy találkozása régi sebeket tép fel. Mélyen eltemetett emlékek kerülnek felszínre: A remény és a hit a kegyetlenséggel szemben, emberek az embertelenségben, és üzleti érdekek, melyek a pokol káoszát irányítják. Mi köti össze egy kislány, egy náci tiszt, egy szovjet ezredes és egy műfordító sorsát hetven év távlatából? EZ A TÖRTÉNET…

A történet folytatódik… Esterházy Miklós birodalmi herceg, Magyarország nádora körül három asszony szoknyája suhog: feleségéé, Nyáry Krisztináé, aki első az ország nemesasszonyai között; a kisemmizett Báthory Annáé, aki az Erdélyi menyegző című előző regény főhősnője; valamint a két asszonyt felnevelő Várday Kataliné, a nádor anyósáé. Erdély trónján Esterházy, a katolikus főúr régi kálvinista vetélytársa, Bethlen Gábor ül, hatalma teljében, és újból nősülni készül. Egy dinasztia elsüllyed, egy másik megszületik… A 17. század eleji Erdély és Magyarország a politikai intrikák, az állandó háborúskodás világa, ahol hitviták, árulások és érdekházasságok döntik el országrészek sorsát. A végvárakban az ostromlott falak mögött csodás jelenésekről, családi átkokról, mérgezésekről és testvérszerelemről suttognak. Az árulások, parancsszóra elhált szerelmek és politikai gyilkosságok közepette egy férfi boldog akart lenni…

1608 november, Kolozsvár. A város Báthory Anna esküvőjére készülődik. A fejedelem tizennégy éves húgát családja és a hagyományok tiszteletére nevelték… Vajon engedelmes araként vagy lázadó özvegyként teljesíti be sorsát? Hogyan küzd a három részre szakadt ország politikai játszmái közepette egy fiatal lány a hatalommal bíró férfiak szerelme, érdekei és kapzsisága ellen? Boldog fiatalasszony vagy „ördög, gyilkos kurva”, ahogy az új fejedelem nevezi? Erdély és Magyarország a XVII. század elején a politikai intrikák és álandó háborúskodások világa. Hitviták, árulások és érdekházasságok döntik el országrészek sorsát. A végvárakban, az ostromlott falak mögött jelenésekről, családi átkokról, mérgezésekről és testvérszerelemről suttognak… Ugron Zsolna regénye a 17. század egyik leghírhedtebb, legtitokzatosabb alakját, a bűbájos boszorkányt, Báthory Annát idézi meg. A körülrajongott és gyűlölt Báthoryak világát, melyben az árulások, parancsszóra elhált szerelmek és politikai gyilkosságok közepette egy asszony boldog akart lenni.

A huszadik század első felének Írországában járunk. Jelen vagyunk a véres protestáns–katolikus összecsapásokon, a híres Vörös Kéz mozdony próbafutamán, a korabeli profi rögbibajnokság meccsein és az Ír Testvériség megalakulásánál. Megismerjük Seamus O’Neillt, Brendan Sean Barrettet és Conor Larkint – a „költőt, az álmodozót és a lázadót”, akik mind a maguk módján harcolnak népük függetlenségéért. A Szentháromság Írország regénye. Azé a tragikus földé, ahol milliók haltak éhen vagy ahonnan milliók vándoroltak ki az éhínség elől. Ahol az elnyomást tökélyre fejlesztették, ahol a történelem fintoraként a katolikusok lettek a vallásukban, nyelvükben, létükben üldözöttek. Ahol a gyűlölet még ma is él, és ahol még mindig gyilkol a múlt. Uris ugyanolyan szemléletesen mutatja be a mai véres észak-írországi események gyökereit, mint amilyen érzékletesen az arab–izraeli ellentét eredetét boncolgatta Exodus című könyvében.

A második világháború sűrűjében vagyunk. A fiatal nő, Louise Desfontaines már jó ideje harcol a francia ellenállás, a re`sistance soraiban. Történetünk kezdetén ki kell szabadítania egy angol tisztet, akit a normandiai partraszállás előkészítésének akciója során kaptak el a németek. A férfi a kínzások ellenére sem vallott még, de félő, hogy ez már csak idő kérdése: Louise-nak sietnie kell. Igazi kis kommandót szervez a feladat végrehajtására, mégpedig csupa fiatal nőből. Suzy, a kabarétáncosnő, a férfiak elcsábításában jeleskedik, Gaëlle, a vegyészmérnök, a robbanószerek specialistája. Jeanne-t, a hajdani prostituáltat szinte a kivégzéséről hozza el Louise, éppen azért, mert ő aztán nem riad vissza a gyilkosságtól. A nők titokban Normandiába repülnek, ahol egy Maria fedőnevű olasz ügynök fogadja őket. Vele együtt öttagúvá bővül a női különítmény, s megkezdődik a titkos élethalálharc a küldetés teljesítéséért. Buktatókkal, váratlan helyzetekkel, tragédiákkal, szerelmekkel és szinte elképzelhetetlen hősiességgel. A cselekményt igaz történet ihlette, és az is közismert, hogy a francia ellenállásban számtalan nő harcolt, legalább olyan elszántsággal és rátermettséggel, mint a férfiak. A letehetetlenül és szívszorítóan izgalmas regény egyúttal igazságot is szolgáltat európai közelmúltunk elfeledett háborús hősnőinek, akik szemrebbenés nélkül kockáztatták, és ha kellett, feláldozták életüket a hazájukért.

Magával ragadott Théba láza, gazdag és híres akartam lenni, és hasznomra felhasználni azt az időt, mikor még mindenki ismeri e nevet: „Szinuhe, Ő, aki magányos.” Mika Waltari, neves finn író regényében Szinuhe, a fáraó barátja és orvosa beszéli el életének eseményekben bővelkedő, fordulatos történetét. Szavai nyomán megelevenedik előttünk az akkori nagy városok, Théba, Babilon, Kréta lüktető, tarka világa, feltárulnak a fáraó aranyházának titkai és a kikötőnegyedek sikátorainak élete. Szinuhe nyitott szemmel jár a fény és a nyomor világában, látja az elnyomottak görnyedező hátát, hallja a hatalomért vívott öldöklő harcokban az emberek halálhörgését. Életére születésétől fogva súlyos rejtély nehezedik, amely magányossá teszi, és keserű tapasztalatai után még magányosabb lesz. A végső kétségbeeséstől azonban megóvja mély humanizmusa, s ez ad neki erőt ahhoz, hogy minden tudásával egy ellenséges, értetlen világban is az igazságot szolgálja. Bognár Csilla könyvtáros ajánlásával.

Rátóti Gyulaffy László, Csobánc várura, veszprémi és tihanyi főkapitány, a korszak legendás párbajhőse alig két tucat emberével harcol. A toöök elfoglalta a szomszédvár Hegyesdet. Eck zu Salm gróf császári generális sokezres zsoldoshadával rákényszerül, hogy Győr alatt tétlen szemléljék Szigetvár elestét és Zrínyi Miklós halálát. Nádasdy Tamás nádor összefogásra próbálja bírni a magyar urakat. Von Puchhaim, a bécsi udvar főhaditanácsosa, a magyarországi ügyek előadója képviseli a gyanakvó, következetlen Habsburg-politikát. Von Berg ezredes felívelő pályafutását Pannóniában akarja kiteljesíteni. Gyulaffy Csobánc ostroma után párviadalra hívja Bajazid hegyesdi török vajdát, majd hűtlenség és felségárulás vádjával Bécsbe rendelik. A főkapitány tudja, hogy győzelmei dacára menekülnie kell. Gyilkos ütközetek, szöktetés, üszkös romok, érdekek és érzelmek, személyes tragédiák, a korabeli élet összetett rajza, csupa tény – egy klasszikus történelmi regény ismertetőjegyei. Az élethalálharcát vívó magyarság kegyetlen, véres valósága s az európai nagypolitika, a Német-római Birodalom hatalmi érdekei ütköznek. Pusztulás és élni akarás feszül egymásnak. Wodianer-Nemessuri Zoltán nagyregénye történelmi hűséggel ábrázolja a Mohács utáni kor zavaros viszonyait. Illúziótlan, vad, nyers világa a túlélés krónikája. Bár a törökkel szemben az ország anyagi ereje kevés, bebizonyosodik: a végvidék áldozatvállalása nélkül ma nem beszélhetnénk magyarul.

EGY APRÓ KIS TÉNY: MEG FOGTOK HALNI 1939. A náci Németország. Az ország visszafojtja lélegzetét. A halálnak sohasem volt még ennyi dolga. Liesel, egy kilencéves kislány a nevelőszüleivel él a Himmel utcában. A szüleit koncentrációs táborba vitték. Liesel könyveket lop. Ez az ő története meg a Himmel utca többi lakójáé, amikor a bombák hullani kezdenek. FONTOS INFORMÁCIÓK ez a kis történet egy lányról egy harmonikásról néhány fanatikus németről egy zsidó bokszolóról és egészen sok lopásról szól. MÉG VALAMI, AMIT TUDNOTOK KELL A HALÁL HÁROMSZOR FOGJA MEGLÁTOGATNI A KÖNYVTOLVAJT. Osvald Éva könyvtáros ajánlásával.