Ez a történet a szörnyen ostoba csütörtökről és a rendkívüli következményeiről szól, és arról, hogy miért sokkal biztonságosabb a világegyetem, ha van nálunk egy törülköző. Ez a történet emellett egy könyvről is szól, melynek címe: Galaxis Útikalauz stopposoknak. Ez nem földi könyv, sosem adták ki a Földön, és a szörnyű katasztrófát megelőzően egyetlen földlakó se látta vagy hallott róla. A könyv mindazonáltal szerfelett figyelemreméltó. Valószínűleg ez a legfigyelemreméltóbb könyv, ami csak napvilágot látott a Kisgöncöl óriási kiadóhivatalainak gondozásában – bár a földlakók ezekről se hallottak. Ez a könyv nem csupán hallatlanul figyelemreméltó, hanem elképesztően sikeres is. Népszerűbb, mint a Mennyei Házi Mindentudó, jobban fogy, mint a Hatvanhárom További Figura Súlytalanság Esetére című illusztrált kiadvány, és ellentmondásosabb, mint Oolon Coluphid filozófiai bombaként robbanó trilógiája: a Hol Tévedett Isten,a Még Néhány Isten Legsúlyosabb Tévedéseiből és a Végül Is Kicsoda Ez Az Isten Egyáltalán? A Galaxis Külső Peremének néhány liberálisabb civilizációja számára a Galaxis Útikalauz már kiszorította a hatalmas Encyclopaedia Galacticát, s egyedül tölti be az összes tudás és bölcsesség tárházának szerepét, mert noha sok benne a hézag, és tele van kétes, de legalábbis üvöltően pontatlan adattal, két fontos vonatkozásban felülmúlja kevésbé szárnyaló elődjét. Egyrészt némileg olcsóbb. Másrészt borítóján a következő szavak láthatók, szép nagy betűkkel szedve: NE ESS PÁNIKBA!

Ove 59 éves. Saabot vezet. És megvan a véleménye mindazokról, akik képesek Volvót, vagy pláne valami lehetetlen külföldi márkát venni. De ennek már semmi jelentősége a történtek után… Hiszen Ovénak már állása sincs. Neki, akinek lételeme a munka. Nem sokra becsüli ezt a komputerizált világot, ahol egyeseknek egy radiátor légtelenítése vagy egy utánfutós tolatás is probléma. És most a szomszédai, akik ilyesféle hasznavehetetlen alakok, mintha még össze is esküdtek volna ellene. Meghalni sem hagyják. Pedig semmire sem vágyik jobban… Egymás után fordulnak hozzá bajos ügyeikkel, amikben szerintük ő és csakis ő képes segíteni: hol tolatni kell helyettük, hol szerelni, hol beteget szállítani vagy épp befogadni egy rozzant, kóbor macskát. Mintha – különösen az a kis iráni nő a mamlasz férjével – képtelenek lennének elszakadni attól a tévképzetüktől, hogy ő valójában jó ember, nagy szíve van. Mit kezd mindezzel a mogorva Ove, aki kényszeres szabálykövetésével oly gyakran vált ki szemrángást a környezetében? Végül is mi a baja a világgal, s hogyan jutott el mostani élethelyzetéig, amely szerinte csak egy, végső megoldást kínál? Milyen ember ő valójában, s van-e számára kiút? Ajánljuk szomszédoknak, ezermestereknek és kétbalkezeseknek, morcosaknak és életvidámaknak ezt a nagyszerűen megírt, mély emberismeretről tanúskodó, hol nevettető, hol torokszorító történetet, amely minden idők egyik legnagyobb könyvsikere Svédországban.

– Következő!… Kereszthalál? – Igen. – Jó. Kimész az ajtón, balra fordulsz, fogsz egy keresztet. Következő!… Kereszthalál? – Ó nem. Szabadláb. – Mi? – képedt el a katona. – Engem elengedtek – magyarázta a fogoly. – Azt mondták, nem csináltam semmit, szabadon élhetek valahol egy kis szigeten. – Huú! – örült a tisztecske. – Az nagyon jópofa dolog. Hát akkor eredj! – Nem – nevetett rá a rab. – Én csak ugrattalak. Valójában kereszthalál. Kész, vége… Mi jöhet még ezután? – gondoltuk, amikor végignézve a Gyalog-galoppot, nem tudtunk felállni a röhögéstől a moziban. És valóban, sokáig nem is jött semmi… Aztán egyszer csak új filmet követett el a rekeszizmaink ellen a Monty Python. Brian életének profán története onnan indult világhódító útjára, ahol sűrű a köd és abszurd a humor, tehát Angliából. Ezért aztán figyelmeztetünk, olvasó, ezt a könyvet vigyázva vedd a kezedbe! És kizárólag akkor, amikor egyedül vagy otthon. Ugyanis lesből támad, és ott csiklandoz, ahol nem számítasz rá. Szóval? Döntöttél? Nos, akkor: bátorság!

Véletlenek pedig nincsenek! – vallja Aurélie Bredin, aki édesapja halála után átveszi egy kis párizsi étterem irányítását. Azon a végzetes novemberi napon, amikor olyan boldogtalannak érzi magát, mint még soha, a Szent Lajos-sziget kis könyvesboltjában különös könyvre bukkan: A nő mosolya című regény egyik helyszíne nem más, mint az ő vendéglője, a főhősnő pedig mintha… Nem, ilyen nincs! Aurélie elhatározza, hogy utánajár a rejtélynek: meg kell ismerkednie a regény írójával. Csakhogy próbálkozásai sorra kudarcot vallanak, mígnem egy szép napon az író levele a postaládájába pottyan. Találkozásuk azonban egészen másképp alakul, mint ahogy elképzelte…

Miss Hannah Pym munkaadója halála után ötezer fontot örököl. A vénkisasszony felmondja házvezetőnői állását, és úgy dönt, postakocsin utazva kalandot keres a vidéki Angliában. De a kalandot nem is kell keresnie, az hamar rátalál Miss Pymre, Miss Emily Freemantle képében: az ibolyakék szemű, elkényeztetett szépség egy kiélt arisztokrata elől menekül, akihez a szülei akarják hozzákényszeríteni. Amikor a lány jóképű jegyese is felszáll a postakocsijukra, Miss Pym biztosra veszi, hogy Emily elhamarkodottan akar kiugrani ebből az előkelő partiból. Így amint az utasok megszállnak egy fogadóban, Miss Pym hozzálát a fiatalok összeboronálásához, és bár Lord Ranger Harley fennen hangoztatja, hogy sosem venne el egy hálátlan leányzót, Miss Pym úgy gyanítja, hogy meghitt környezetben, némi háztartási munka segítségével, minden romantikus bonyodalom megoldódik.

Miss Pym alig száll fel a postakocsira, máris belekeveredik Miss Belinda Earle, egy talpraesett örökösnő ügyébe, akit a családja Bathba száműz, annak ellenére, hogy a lány megesküdött: soha nem megy férjhez. Amikor a kocsi egy jeges folyóba zuhan Baddel kastélya mellett, és a fess Frenton márki a megmentésükre siet, Miss Pym úgy dönt, a sors segítségére lesz. Bár a zord agglegény megveti a romantikus érzelmeket, Belindára lopva vetett pillantásai meggyőzik Miss Pymet, hogy páratlan házasságközvetítői képessége révén e rossz csillagzat alatt született párt biztos kézzel kormányozza be a házasság révébe. Az utazó házasságközvetítő-sorozat mások kötetében a gyakorlatias és rettenthetetlen, éles ésszel és ravaszsággal megáldott Miss Pym ismét ügyesen szövi a szálakat, hogy összehozza a kiszemelteket, s közben visszaverje az ellenük áskálódókat. Még arra is marad ideje, hogy megregulázzon egy felesége felett zsarnokoskodó férjet. A nagyszerűen megformált szereplők és a minden apró részletében életre keltett régensség korabeli Anglia színesen megfestett tablója még élvezetesebbé teszik ezt a rendkívül fordulatos és szórakoztatóan romantikus regényt.

A bájos Miss Hannah Pym ezúttal Portsmouthba utazik a gyönyörű és igényes Miss Penelope Wilkins társaságában. Miss Pym hamar felismeri, hogy Penelope-nak szüksége van valakire, aki színt visz a széltől is óvott, törékeny világába. Hannah a jóképű utastársukat, Lord Augustust szemeli ki erre a célra, azonban Penelope egyáltalán nincs jó véleménnyel a lordról. Az utazó házasságközvetítő-sorozat harmadik kötetében a gyakorlatias és rettenthetetlen, éles ésszel és ravaszsággal megáldott Miss Pym ismét ügyesen szövi a szálakat. Segít a Penelope és Lord Augustus közötti különbségeket áthidalni, miközben egy ártatlan inas akasztását is megakadályozza. A nagyszerűen megformált szereplők és a minden apró részletben életre keltett régensség korabeli Anglia színesen megfestett tablója még élvezetesebbé teszik ezt a rendkívül fordulatos és szórakoztatóan romantikus regényt.

Bernie Rhodenbarr barátságos fickó, megbízható szomszéd, aki mindig köszön, és elfogadhatóan pókerezik. Választott szakmája viszont sokak szemében nem igazán népszerű. Bernie betörő, aki modern Robin Hood módjára könnyedén szabadítja meg értékeitől New York tehetősebb lakóit. (A szegényektől, állítja Bernie, ugyanis nem lehet mit ellopni.) Bernie azonban nem tökéletes. Néha követ el hibákat. Most például azt, hogy egy ismeretlen megbízásából betör egy tehetős férfi lakásába. Aztán azt, hogy akkor is ott van, amikor a rendőrök rátörik az ajtót. Végül azt, hogy nem veszik észre a hálószobában a frissen megölt férfi holttesttét. Mivel minden afelé mutat, hogy ő a gyilkos, Bernie az egyetlen épeszű megoldást választja: elfut. Abból nem lehet nagy baj. Így veszik kezdetét Bernie Rhodenbarr első kalandja, amelyben meg kell találnia az igazi gyilkost, fel kell kutatnia egy titokzatos kék dobozt, el kell igazodnia korrupt rendőrök és cselszövő nők között, arról nem is beszélve, hogy a parókája minduntalan le akar csúszni a fejéről.

Karácsony előtti „idill”: a három felnőtt gyerek hazalátogat, hogy apa ezúttal is, mint minden évben, elkészíthesse a családi tablót, amely, sokszorosítva, karácsonyi üdvözlőlap lesz barátoknak, rokonokna, üzletfeleknek. A rendszerint katasztrofálisan sikerülő fénykép elkészítése során kiben-kiben felidéződnek az eltelt húsz-harminc év emlékei. A gyerekek nem hisznek ugyan a családi fotó értelmében, és továbbra sem tudnak szót érteni szüleikkel, de mégiscsak vonzza őket, hogy visszaélhetik magukat a gyermekkorukba – amelyből a szüleik szemében sohasem nőnek ki igazán. Anyjuk-apjuk pedig számot vet a családi kötelék reménytelenségével – és pótolhatalan szépségével.

A doktor, aki beteg, bizonyos Edwin Spindrift, a Távol-Keletről Londonba visszatérő nyelvészprofesszor. Most éppen agyműtétre vár, egy idő után azonban kiszökik a kórházból, mert tetten akarja érni alkoholizáló (és félrelépegető) feleségét. Dr. Spindrift „kölcsön” öltönyben, kórházi papucsban, és egyetlen fillér nélkül, mindenféle – fehér és színes – tolvaj, szélhámos és egyéb kétes elem közé keveredik a zegernyés londoni éjszakában, sorra feladja normáit, maga is lop, csal, hazudik és szélhámoskodik. Mulatságos kalandjai során nyelvészeti előadást tart egy illegális italmérés közönségének egy rendőrségi razzia során, aztán megnyer egy televíziós vetélkedőt, ahol a „legszebb kopasz fej” kategóriájában versengenek a résztvevők (hősünket ugyanis az agyműtét előtt kopaszra nyírták). Végül visszakeveredik a kórházba, ahol – ki is derül de meg nem is hogy dr. Spindrift voltaképpen álmodta az egészet, és közben megoperálták. Ez azonban nem gátolja abban, hogy újra megszökjék, és új kalandokra induljon a londoni éjszakában….

Agyatlantisz ősi szigetvilág az Óperenciás-tengeren túl, valahol a komédia és a tragédia határvidékén. Éghajlata abszurdba hajlik. Morbid légköri frontok uralják. Lakossága fokozott koponyaűri nyomásnak van kitéve, következésképpen az idők során szétesett kontinensen az általános agyi keringés folyamatosan károsodik. Szélsőséges esetekben a betegek állapota oki kezelést nem tesz lehetővé, megnő a fatális kimenetel esélye, dehidrálás (húgyhajtó alkalmazása) javallott. Az abszurd ragályos, olvasókra is veszélyes, így két választásunk marad: sírunk vagy nevetünk. Dolák-Saly Róbert könyve a hat kiadást megért Madáretető egyenes folytatása. Egészen speciális folytatása, olyannyira, hogy az előzménye. Kellemes dehidrálást kívánunk!

A kisdiáknak vannak gondolatai. Mindenféle gondolatai, okosak meg képtelenek. A maga kis világában többnyire a helyükön vannak. A kisdiáknak van szeme. Úgy lát vele, ahogy neki kell. Füle is van, azt hallja vele, amire szüksége van. De mi történik, ha gondolkodása, látása, hallása kénytelen a felnőttek világához igazodni? Egyszerre minden kisiklik, eltorzul, kilódul a helyéből. A kisdiákkal az iskolában dolgozatot íratnak. A dolgozat címe a felnőttek eszéhez igazodik. A kisdiák meg mondja a magáét. Próbálja összecsirizelni törmelékismereteit. Nem azt mondja, amit kell, hanem, amit tud. A nagyok világa meg a kicsik világa egymásba tolakszik. S ez ellenállhatatlanul humoros. Karinthy tudta ezt: zseniális hamisítványt írt a Tanár úr kérem-ben. Ebben a könyvben igazi dolgozatok vannak. Nápoly környéki gyerekek írták. Náluk különbet Karinthy se tudott. De kificamodott mondataik, kancsal látásuk, meghökkentő igazmondásuk nemcsak viharos jókedvre derítik az olvasót. Be kell látnia, az együgyű fejekben valami romlatlan bölcsesség is fészkel.

A kisdiáknak vannak gondolatai. Mindenféle gondolatai, okosak meg képtelenek. A maga kis világában többnyire a helyükön vannak. A kisdiáknak van szeme. Úgy lát vele, ahogy neki kell. Füle is van, azt hallja vele, amire szüksége van. De mi történik, ha gondolkodása, látása, hallása kénytelen a felnőttek világához igazodni? Egyszerre minden kisiklik, eltorzul, kilódul a helyéből. A kisdiákkal az iskolában dolgozatot íratnak. A dolgozat címe a felnőttek eszéhez igazodik. A kisdiák meg mondja a magáét. Próbálja összecsirizelni törmelékismereteit. Nem azt mondja, amit kell, hanem, amit tud. A nagyok világa meg a kicsik világa egymásba tolakszik. S ez ellenállhatatlanul humoros. Karinthy tudta ezt: zseniális hamisítványt írt a Tanár úr kérem-ben. Ebben a könyvben igazi dolgozatok vannak. Nápoly környéki gyerekek írták. Náluk különbet Karinthy se tudott. De kificamodott mondataik, kancsal látásuk, meghökkentő igazmondásuk nemcsak viharos jókedvre derítik az olvasót. Be kell látnia, az együgyű fejekben valami romlatlan bölcsesség is fészkel.

„Azt hiszem, a nagyapám az egész életéből egyvalamit sír vissza: a fiatalságát. Szimpatikus, vicces ember, de egy kicsit szomorú is, mert olyan régóta vár már fiúunokára, akit róla lehetne elnevezni, de hiába, a családban mindenki nő. Az én nagyapám Élő Legenda! …mesélte, hogy a dédnagypapa regimentvilágbajnok volt szuronyrohamban. A nagyapám nagyon bátor. Bagózik, mint egy török, iszik, mint a kefekötő, és a nagyanyámmal él.”

A kisdiák nem gondolkodik. A kisdiák vélekedik, összefoglal, értelmez, gondolatai támadnak, eldönti, helyes-e ez vagy az. Ezek az Örök Tanító szavai, kérdései. A kérdéseket ezúttal is D'Orta tanító úr közvetíti. A tanítás gyakorlatától immár elszakadva, két viharos sikerű tanárúrkérem-ízű könyvvel az Én reméljük, meguszom és az Isten ingyér teremtett bennünket című gyerekdolgozat-gyűjteménnyel a háta mögött. A kérdésekben is van némi rosszmájúság: ilyenek vagyunk, ilyenek vagytok, tanító bácsik, mikor nyájasan a a tanítványaitokhoz fordultok. Ezúttal kiváltképp kényes a kérdés, veszedelmesen robbanékony a magja. Mert a kislány, a kisfiú a szexről vélekedik. A Biblia idevágó passzusait értelmezi. Erre vonatkozó irodalmi ismereteit foglalja össze. Szóval D'Orta tanító úr közvéleménykutatást végez. A válaszokban ezúttal sem csalódunk. A kis kamaszok meghökkentően sokat tudnak és meghökkentően keveset. Szexuális nevelésük, akár Romeo és Júlia tanulságos eljegyzése, alulról történik. Egymástól vagy a kulcslyukon keresztül szerzik ismereteiket. Meg, persze, a tévéből. S mert ráadásul a felnőtteknek tetsző válaszokat igyekeznek adni, bájosan idétlenek. Az olasz kisdiák különleges kisdiák, a nápolyi még inkább az. Mégis az olvasó ráismer bennük a mieinkre.

A Családom és egyéb állatfajták-ból meg a többi korfui emlékből megismert kedvesen bolond Durrell család gyermekei ezúttal elhatározzák, hogy férjhez adják a mamát! A mamának azonban – akármilyen apróra sikeredett is a termete – igencsak határozott elképzelései vannak az életről. És amikor gyermekei előállnak nagyszerű tervükkel – ő is megteszi a maga ellenlépését. A durrelli életmű egyéb darabjait idéző történetek egészítik ki a kedves, mulatságos kötetet. „Ezek a történetek mind igazak – vagy, ha mereven ragaszkodunk a tényekhez, akkor egy részük igaz, másik részüket kicsit kiszíneztem, de azért ott van bennük az igazság magja. Van közöttük saját élményen alapuló írás, és van, amit nekem is csak meséltek, én meg elhappoltam – ami igazolja az ősi mondást, mely szerint "Aki nem akarja a szavait nyomtatásban látni, ne álljon szóba írókkal!”. „Azt persze, hogy melyik történet igaz teljesen, és melyik csak félig, eszem ágában sincs elárulni, de őszintén remélem, hogy ez semmit se von le élvezeti értékükből” – írja könyvéről Gerald Durrell.

Gerald Durrellt – családostul, állatostul – jól ismerik a magyar olvasók. Ezúttal „feleség-nézetből” ismerkedhetünk meg vele: első felesége, Jacquie Durrell élvezetes, csevegő stílusban meséli el megismerkedésük, nem kevéssé viharos házasságuk, közös állatgyűjtő útjaik (és az utak során megismert temérdek emberi csudabogár) lenyűgözően mulatságos történetét. A könyv vonzerejét csak fokozza, hogy a szerző szövegéhez a mű középponti alakja és egyben kipellengérezett áldozata, Gerald Durrell fűz hol csípős, hol simogató – de mindig szellemes lábjegyzeteket.

Az isten szerelmére, meg ne vegye ezt a könyvet! – ha ki nem állhatja a Fable-regényeket – ha férfi – és hiú – ha nő – és a férfiakat Istennek látja – ha nem szeret nevetni – hasműtét után – varratszedés előtt Azonban azonnal vigye haza ezt a könyvet, – ha érdekli minden idők legelégikusabb love story-ja, amely arról szól, miként szeretett egymásba Chantal és Sultan – ha kíváncsi rá, hogyan mérgesítette el szerelmüket pl. a csirkelábakkal gazdagon feldíszített karácsonyfa – ha tudni kívánja, mi történik, miután Sultán egy szép napon hazatér Afrikából, hogy felkutasson egy orvost, akinek vírus tapad a kezéhez, ám a doktort halva találja – ha sejti már, hogy Sultant űzőbe veszi a titkosszolgálat, s bár Chantal könnygázzal védi magát, neki is menekülnie kell, árkon-bokron, emlékeken, Afrikán át – pláne, ha… Tudja mit?! Ha kíváncsi a történetre, olvassa el Vavyan Fable és Maggie Bell könyvét! szerelmi történet, s mint olyan: kész akcióregény. Utolsó – fontos – figyelmeztetés: számoljon a féktelen nevetés következményeivel, és feltétlenül csatornáztassa székét, fekhelyét, mielőtt a könyv olvasásába fogna! Bognár Csilla könyvtáros ajánlásával.

A HALKIRÁLYNŐ és a VIS MAJOR történetek hősei találkoznak! Fertő Cityben menyegző készül. A harcművész Dalia és a sok kínpadot megjárt exzsaru, Marcel-Lobo kézfogózna a város hírneves kastélyában. Ám az élet nem habospite. Dalia a koszorúslányokkal – Cyddel és Denisával – kalandot kalandra halmozva lánybúcsúzik Fertő Cityben. Ennek során elkerülhetetlenül megismerkednek a járőröző kopópárossal, Vis Majorral és Kyrával. Vis Major készülő gaztett nyomában jár, Kyra majdnem kétszáz éves sorozatgyilkosság szálait bogozza, közben aktívan praktizáló latrokba, vámpírokba botlanak. Tudomásukra jut, hogy egy dzsungelországi kokszbáró busás vérdíj fejében körözteti Marcelt. Egyéb bajok is megakaszthatják az egybekelést. Az esketésre felkért Rézorr Atya a márkapár öltözéke láttán avagy a meglepetéstánc hatására lefújhatja a frigyet. Az oltár előtt valóra is válik néhány kisebb rémálom. A jókorább tagló későbbre tartogatja magát. A vigalmat megzavaró támadás nyomán a Denisa-Belloq-Martin-Delgado által képviselt úthenger zsarucsapat és a lavina kopópáros közös akcióba lendül, Dalia és Cyd is velük tart. A földön-vízen-levegőben folyó üldözős-hajszás téboly hevében nincs idő átöltözni, s a két dudás egy csárdában-effektus is létrejön. Halkirálynő és Vis Major 2 in 1! Kálóczi-Bognár Ágnes könyvtáros ajánlásával.

A Vis Major és Kyra Eleison című regényekből megismert zsarupáros tovább járja a Fertő Citynek becézett megapolisz utcáit. Mi van, hogyha Fertő Cityben már-már a bűn számít rendnek? Mi van, hogyha Fertő City rendjének némelyik őre ennek folytán meg is tébolyodik? Mi van, ami mégis erősebb és maradandóbb érték a fölvásárolható majdnem mindennél, a bármilyen eszehagyott és szívekövült Fertő Cityben is? Mi van, amit Vavyan Fable ne tudna végül is jóra fordító módon ábrázolni – hamis illúzióktól mentesen, ám okos szívvel, görcsoldó humorral, lenyűgöző eseményzuhataggal és szemérmesen meg-megsimogató lírával? Mi van itt, most és egyáltalán, szűkebb-tágabb (vagy: még szűkebb?) világunkban?! Meg-megálló eszünket segít átlendíteni a holtpontokon, amikor olyan Álmodó és Álomfejtő meséli el nekünk, miről is szól valójában egy többé vagy kevésbé KÖNNYŰ ÁLOM, mint amelyen VAVYAN FABLE! Kálóczi-Bognár Ágnes könyvtáros ajánlásával.

Vis Major és Kyra Emett, minden idők leghatékonyabb akciózsaru párosa tovább kergeti a bűnt Fertő City utcáin! Mintha az egész megapolisz megbolydult volna! Feltűnést hajszoló gyilkosok, drogambulanciákat támadó nindzsák, bomlott elméjű szektások, pszichotikus gaztevők hemzsegnek Fertő Cityben, szüntelen mozgásban tartva Vis Majort és társait. Mindezt tetézendő, egy sajtóangyal is velük tart bűnüldöző útjaikon. Ám a lakosság zömét legfőképpen a nemiség érdekli. Mindenki folytól erről cseveg. Megtörhetetlen hőseink magánélete sem felhőtlen. Kyra neheztel, amiért a szamuráj – Vis Major – megnősült. Még fel sem eszmél a traumából, midőn hozzáköltözik válságos nővére, Taria. A szívválságot kiváltó pasas is vele tart, s pontról pontra megfogadják a kapcsolatterapeuta furcsa utasításait. Kyra ettől bealél. Transzparenst készít lepedőből, Le a családdal! szövegűt. Ráadásul még egy mosómackó is betanyázik a kertbe. Vis Major gyereket nevel, a Hátrányos Helyzetű Apák Túlélőkönyvét írja, s könnyelműen törli az interneten kapott lánclevelet. Bokszeralsóban szerepel egy falinaptárban, miáltal sikítozó rajongótáborra tesz szert. Neje nem tud főzni-mosni, viszont a takarításhoz sem konyít. Munkatársnője feldobja őt szexuális zaklatás miatt. A szamurájt megdöbbenti a felismerés: a Megszakított Lánclevél Átka sújtott le rá! Lehet, hogy hőseink mégis megtörnek?! Kálóczi-Bognár Ágnes könyvtáros ajánlásával.

A boldog-boldogtalan őslakók által csak Fertő Cityként emlegetett nagyváros éjszakájában tort ül a bűn. És mintha ez nem volna épp elég: jut belőle a nappalokra is. A helyi rendfenntartókat nem véletlenül emlegetik egy napon a középkor szent őrültjeivel. Ehhez a küzdelemhez gyomor kell, idegek. Meg stukker. Meg könyökütés. Mindezen földi jókkal felfegyverezve, oldalán a hirtelen, szőke Kyra Emettel járja a nagyváros dzsungelét a modern szamuráj, Vis Major. A bűnüldözés leghatékonyabb fegyvere ő a húszas kaliberű smasszerpuska óta. Egy-jobb napjain két-lépéssel mindig a rosszfiúk előtt jár. Rendszerint győz. Utcahosszal… Egy regény, melynek tempójával csak egy Ferrari Testrossa, élvezeti értékével viszont az égvilágon semmi sem versenyezhet. Kálóczi-Bognár Ágnes könyvtáros ajánlásával.

Aki végigrepül Fehér Béla új nagyregényén, annak páratlan kilátásban lesz része. Egy száguldó zöld delizsánsz ablakából nézheti végig a magyar szabadságharcot. Láthat szabadságot, szerelmet, háborút és békét, ármányt, bűnt, hűséget, nagyságot és bukást. Mert a Kossuthkifli egyszerre hiteles történelmi regény és frenetikus Jókai-paródia, XIX. századi pörgő road movie és népmesei motívumokkal átszőtt magyar mágikus realizmus, gigantikus romantika-parafrázis és igazi, régimódi, izgalmas kalandregény. A történelmi málhaposta olykor megáll, hogy az olvasó eltűnődhessen máig aktuális (vagy inkább sosem volt ilyen aktuális) sorskérdéseken. Hányszor lehet a történelmi lehetőséget elszalasztani? Mit kezd a magyar a szabadsággal? Létezik-e nemzeti végzet? Megbűnhődtük már a múltat s jövendőt? A Kossuthkifli végtelenül sokszínű, mégis teljesen homogén mű. Nyelvi leleményei lenyűgözők, humora utánozhatatlan. És hát (nem utolsó sorban) a XIX. század gasztronómiai tárháza, ízes hasregény. (Cserna-Szabó András)

Fogyókúrázni fogok (most már tényleg), hetente háromszor edzõterembe járok, leszokom a dohányzásról, a fényképeket albumba rakom, nem beszélek ki másokat a hátuk mögött, otthon is rendesen felöltözöm, megtanulom beprogramozni a videót, és végre rendes pasit kerítek magamnak. Ismerős? Ha Ön, kedves Olvasó, még sohasem tett ilyen vagy ezekhez hasonló újévi fogadalmakat, akkor Ön egy szent, vagy férfi. Ha viszont érezte már úgy, hogy gyökeresen változtatnia kellene az életén, akkor számos közös vonása lehet e könyv hősnőjével, Bridget Jonesszal, akinek naplójából élete egy évének történetét ismerhetjük meg. Bridget túl van a harmincon, és legnagyobb bánatára még mindig „szingli”, vagyis nincs férjnél. Egy könyvkiadóban végez amolyan aktatologató munkát, és csak az tartja benne a lelket, hogy az asztalától állandóan láthatja az imádott férfit. Január elején a szülei baráti köre által rendezett újévi vigasság rémségein próbálja túltenni magát. Az effajta összejövetelek nem titkolt célja, hogy őt összehozzák a megfelelőnek ítélt fiatalemberrel, és rendszerint katasztrofálisan végződnek. Saját barátai – a harcos feminista Sharon; a kétgyerekes Magda, akit csal a férje; Jude, akinek a barátját mindenki utálja; a homoszexuális Tom – szintén ellátják különféle jó tanácsokkal az élet dolgait illetően, miközben néha maguk is látványosan melléfognak a saját szerelmi és egyéb ügyeikben. De mire újra eljön a szilveszter, sok mindenki életében sok minden megváltozik.

Egy szeleburdi, kócos, csupacsont anya mikroszkopikus méretekkel, aki kávé, porok, cigaretta háromszögében egyszerre próbál írni, telefonhoz menni, gyerekekre felügyelni, konyhai katasztrófákat elhárítani, háztartást vezetni; három istenadta, pontosabban istenverte gyerek; egy javakorabeli kutya; egy lerobbant kocsi, egy rendhagyó háztartási alkalmazott és „én, aki a család egyetlen normális tagja vagyok, jóllehet nõm gyakorta olyképpen viselkedik, mintha legszívesebben pszichoanalízisbe küldene. – Egyetlen gyerek – sóhajtja fejcsóválva. A feleségem szerint ugyanis az embernek, hogy megközelítõleg normálisszámba mehessen, legalább két testvére kell hogy legyen. Neki volt valami öt, minek következtében õ aztán szupernormális, ami viszont komplett õrültet jelent” – köszön be Brunella Gasperini családi trilógiájának elsõ krónikása, a férj. Egy milánói família zûrös életének nagyjából fél esztendejét meséli el. Az ellenállhatatlan humorral, szellemesen megírt történetfüzérben sok az önéletrajzi elem.

„…Ma van az utolsó este. Szeptember, minden gyerek elutazott már, a levegőben olajcserje illata. Holnap visszamegyünk Milánóba. Képzelem, micsoda utazás lesz, öt macskakölyökkel, nyolc kutyakölyökkel – a szüleiket és a gazdikat nem is számítva –, a szent és sérthetetlen mancsokkal és farkakkal, valamint nyavalyás és mindent elárasztó tengeribetegségükkel egyetemben. Anyám a rémes utazási migrénjével, apám a rémes utazási neurózisával. Már áll a bál a csomagok miatt, a szokásos dolgokon folyik a vérre menő vita… …A dolgok, ahogy jönnek, el is múlnak, menthetetlenül… Bruna menyasszony, Maurizio egyetemista (még nem tudja, anatómus, fizikus avagy matematikus lesz-e, persze azon kívül, hogy jazz-zenész, bodhisattva és tűzisten), megint vége egy nyárnak. És én? Se kicsi, se nagy, félig szerelmes, félig nem, és még mindig a csillagokat kérdezgetem, de nem tudnak mit mondani…” Bizony, felnőnek a gyerekek: a bohém család Nicolettája, a „Kicsi” sem selypít már, és kevesebbet verselget. Csak a tóparti nyarak varázsa örök – és változatlanul mulatságosak és meghatóak a bohém Gamberini család aprajának-nagyjának viszontagságos mindennapjai; annak az olvasónak is, aki már ismeri Csupacsont mamát és háza népét, annak is, aki most ismerkedik velük.

„.. a hétvége mindazon dolgok felhánytorgatásával telik el, amiket nem csináltam meg, a szemrehányással, hogy mi ez a rendetlenség, mért olyan ütődöttek a gyerekek, kótyagosak a barátaink, utálatosak az állataink, és így tovább és így tovább, aztán mire elmúlik a mérge, addigra én gurulok dühbe, és közlöm vele, hogy elegem van, hogy önző, hálátlan, felelőtlen és csak azért jön fel, hogy tönkretegye a vasárnapomat, és jobb, ha a városban marad, és így tovább, és így tovább, aztán az én dühöm is elmúlik, de addigra már a vasárnapnak is vége, indulnia kell; a kapunál búcsúzkodunk, s az utolsó pillanatokat már igyekszünk élvezni, és közben azon tűnődünk, mi az ördögért fecséreltük az időt veszekedésre, s kölcsönösen megfogadjuk, hogy soha többé. És a következő héten menetrendszerűen kezdjük előröl.” Ha valaki úgy érzi, ismerős a fenti idézet – ez nem a véletlen műve. Brumella Gaperini írónő és családanya, vidám trilógiába foglalta imádott környezetének hányatott életét: az első kötet – Én és ők – „egy férj feljegyzései”-nek formájában számolt be a kelekótya család viszontagságos mindennapjairól – az önmagában is érthető és élvezhető folytatásban – Ő és mi – a feleség adja vissza a kölcsönt és tudósít az Ő (avagy "férjuram") és a többiek (=feleség, avagy Csupacsont, három gyerek, a jó öreg házibútor, Rosa; az immáron hatfőnyire gyarapodott állatsereglet, és az Öreg nyomába lépő, illetve guruló új kocsi: a Bestia) mulatságos kalandjairól.

Elizabeth Gilbert önéletrajzi regénye spirituális utazásra hívja olvasóit, vele együtt tanulhatjuk meg, mit jelent megismerni, megszeretni, és ha kell, elengedni az embereket. Elizabeth harmincas, sikeres nő – volt. Gazdag férj, álomház, fényes karrier. Egyik pillanatról a másikra az élete mégis romokban hevert, látszólag ok nélkül. Egy szörnyű válás és az azt követő depresszió után, megmérgezett kapcsolatokkal a háta mögött nekivágott a nagyvilágnak, hogy végre rájöjjön, ki is ő, és mit akar az élettől. Zarándoklata Itáliába, Indiába és Indonéziába vezet, ahol olasz dzsigolók, indiai guruk, indonéz gyógyítók között bizonyítja, hogy mind a boldog pillanatokat keressük, akármelyik szegletében élünk is e világnak. Őszinte, humoros és mély érzelmű könyve mindannyiunknak szól, akik ébredtünk már úgy, hogy „ettől a naptól kezdve változtatok az életemen”. Egy nő, aki nem akart többé megfelelni. Egy nő, aki elengedte a jelenét, és megtalálta a boldogságát. Egy nő, akiben magunkra ismerhetünk.

A Tucatjával olcsóbb! című vidám családregény a mozgástanulmányokkal foglalkozó apa, a pszichológus anya és a pontosan tizenkét, azaz kereken egy tucat csemetéjük szívet melengető, mókás története. A saját szüleinktől tudjuk, hogy a vesződségek ellenére már egyetlen gyermek is mérhetetlen öröm és jókedv forrása… Ám belegondoltatok-e már abba, milyen lehet az élet tizenkét eleven, kora reggeltől késő estig nyüzsgő gyerkőccel? Érdemes megismerkedni ezzel a nem hétköznapi családdal, és az apa különc, ám mégis gyakorlatias nevelési elveivel. A szédületes kalandok többsége a saját gyerekkorunkból ismerősnek tűnhet, és talán éppen ezért nyújt ennyi örömöt ez a könnyed, szórakoztató és tanulságos olvasmány.

Marley imádni való. Marley elviselhetetlen. Marley nélkül nem lehet élni. Marleyt azonnal el kell tüntetni. Mindez igaz. Marley a világ legrosszabb kutyája, akit gazdái, John Grogan újságíró és felesége Jenny kölyökkorában vásárol. Hogyan lehet egy labrador, a legkezesebb és legszelídebb munkakutya ilyen nevelhetetlen? Ezt nem érti a fiatal házaspár sem. A Marley meg én egy gazdi könyve felejthetetlen kutyájáról mindenkinek, akinek volt valaha kutyája, vagy legalább vágyott rá. Aki még e humoros, pergő, személyes és megható történet elolvasása után is akar kutyát, az felkészülten vághat bele ebbe az egész életre szóló kalandba. Buzsicsné Szabó Eszter könyvtáros ajánlásával.

Ki lő rá az olasz falucska plébánosára, mikor templomában éppen Krisztus megrepedt keresztjét javítja? Csakugyan annak köszönheti-e az életét, hogy a Megváltó a veszedelmes pillanatban hátralöki a fejét? Megkeresztelheti-e tisztelendőnk a párttitkár fiát, s nyerheti-e a kisded a szent keresztségben a Lenin nevet? Mit szól hozzá Krisztus, aki mindig szívesen elbeszélget szelíd, de módfelett indulatos szolgájával? Ki tud nagyobbat csapni a vásári erőmérő gépre, a népes kommunista párt vezérbikája vagy a Szent Szűzhöz fohászkodó, ugyancsak roppant erejű lelkipásztor? Guareschi hőse, don Camillo ugyanis szakadatlan hadakozásban van a falu erőszakos-harcos, de igazában jámbor lelkű párttitkárával. S ha vallásos, illetve pártos hevületükben olykor el is vetik a sulykot, a bajban azért kénytelen-kelletlen mindig összetartanak.

J. Herriot önéletrajzának egy részét már jól ismeri a magyar olvasók nagy tábora. A Gondolat Kiadó most az autobiográfia első részét, a pályakezdő fiatal állatorvos legelső éveit felidéző novellákat adja közre. A szerző nemcsak a gyógyításnak, a tollnak is jeles mestere. Az egyes fejezetek rendszerint egy-egy farmernél tett látogatást, kalandos, nem egyszer izgalmas műtéteket, kezeléseket örökítenek meg. Bepillantást nyerhetünk a yorkshire-i farmerek életmódjába, megismerkedhetünk sajátos erényeikkel, hibáikkal, de feltárul előttünk három fiatal állatorvos magánélete is. Herriot önmagát sem kíméli, amikor őszintén beszámol tévedéseiről, nevetséges helyzeteiről. Herriot kitűnő ember- és állatismerete, humánuma és humora átsüt könyvének minden fejezetén. A karakterek a történet során bomlanak ki, s Herriot szeretetteljes humorral világítja meg egyik-másik jellemző vonásukat. Szinte minden történetének megvan a helyzet- vagy jellemkomikumból adódó humoros csattanója.

„Ha férfi vagy, el kell olvasnod ezt a könyvet, aztán elolvastatnod a partnereddel is…” írta Nick Hornby regényéről egy angol kritikusa. És a tanácsát sokan meg is fogadták, hiszen a Pop, csajok, satöbbi az utóbbi évek angol irodalmának egyik legolvasottabb, legnépszerűbb könyve. Rob Fleming, a harmincöt éves popzenerajongó, poplemezgyűjtő, poplemezboltos történetében, boldog és boldogtalan szerelmeiben, szexuális hőstetteiben és leégéseiben, fájdalmas szakításaiban és olykor Woody Allent idéző szerencsétlenkedéseiben bizonnyal sokan ráismernek a saját életükre – és jólesően kinevetik a főhőssel együtt saját magukat is. Nick Hornby ugyanis egyre terebélyesedő sikerét leginkább egészen utánozhatatlan humorának és öniróniájának köszönheti. Egy szó mint száz: ha férfi vagy (vagy nő, aki szeretné megismerni a mai férfiak mafla, gyötrődő lelkét), ha voltál már szerelmes (vagy leszel), ha valaha elhagyott a partnered (vagy te hagytad el őt), ha szereted a popzenét (bár akkor is, ha nem), ha még kezdő vagy, és szeretnéd tudni, milyen megpróbáltatások várnak rád a szexben és a szerelemben, vagy ha már túl vagy sok mindenen, ha olykor a szexet zűrös dolognak érzed, máskor meg az egyetlen örömnek az életben, ha olykor elfog a halálfélelem, ha sehogy sem sikerül felnőnöd, ha néha szörnyen elcseszed az életed… akkor el kell olvasnod ezt a könyvet.

Ebben a kutyanaplóban Blake, ez a nagyon-nagyon rossz, ám mégis imádnivaló kutya, életének egy teljes évét meséli el. Blake, akinek jó szeme van ahhoz, hogy kiszúrja a csinos kis szukákat, és aki a hadviseléshez is konyít egy keveset, komoly célt tűz ki maga elé újévi fogadalomként: kiterjeszti birodalmát, és az Acorn park kutyáinak falkavezére lesz. Ám tervei megvalósításában hátráltatja gazdája, aki abban a téveszmében szenved, hogy ő az alfa hím. Ráadásul, ahogy telnek a hónapok, Blake-nek egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenéznie – többek között a park másik felében feltűnő vérszomjas pitbullal… Blake történetén keresztül bepillantást nyerünk a kutyák és emberek közötti kapcsolat igen bonyolult világába, megtudjuk, milyen nehéz egy falkavezér élete, milyen érzés úgy élnie egy kutyának, hogy a négylábúakhoz egyáltalán nem értő gazda állandóan azzal fenyegetőzik, hogy elviszi az állatorvoshoz, aki majd megfosztja férfiasságától. Kiderül, mit is gondolnak a kutyák a kutyakonzervekről és az emberekre ugrálás nyújtotta örömökről. Blake minden kutyatulajdonosnak ismerős lesz – ő A Kutya, aki megrágja kedvenc cipőnket, idegesíti a szomszédokat, és aki minden rosszasága ellenére kedves, szeretnivaló társunk. Mert ugyebár kutya nélkül lehet élni, csak nem érdemes.

„Ez az írásom krónika; anyámról, apámról és nagybátyámról szól. Amíg a való világban voltak, olyan erősen fogták le írógépem billentyűit, hogy nem rajzolhattam meg életük költészetének grafikonját. Ma már senki nem fogja a kezemet, s én ámulattal rá-rádöbbenek, hogy nem vagyok már fiatal, s hogy a mulasztás veszélye fenyeget, mert egyedül én adhatok hírt immár arról a sörgyárról, arról a kisvárosról, ahol megállt az idő. Chagall festészetének gaviatikus stílusa ihletett, s a külső, szembeszökő eseményeket feljegyző és montírozó poétikát a vágy belső modelljével ötvöztem, és ez a vágy tette lehetővé, hogy egy fiatalasszonnyá változzam, a képzelet zseblámpájával bevilágítsak a múltba, és megjelenítsek egy életszeletet, melyből szövegbe menthető egy gyönyörű asszony, akit elnyelt a könyörtelen idő." Bohumil Hrabal

Ettől rettegett az egész bolygó már legalább egy évszázada: hogy megjelenik egy idegen faj az űrből, és nekiáll kiirtani minket. A faj megérkezett. Első dolguk volt szétlőni Manhattant, és nemcsak Amerikára, hanem magára a Földre is ez a sors várna, ha nem jelenne meg hirtelen egy kis nép, egy jelentéktelen kis ország, amely állítja, hogy fel tudják venni a harcot az ufókkal, sőt akár még le is tudják győzni őket.A magyarok állják a szavukat: olyan technológiát mutatnak fel, amilyet emberfia még nem látott a Földön. A Pumi egység űrhajói a legképzettebb pilótákkal mutatják meg a világnak, hogy milyen is a magyar virtus a Föld légkörében – és azon túl. Csakhogy az idegenek ezt egyáltalán nem viselik valami jól. Minden erejüket, minden tudásukat egyetlen célnak rendelik alá: elpusztítani a “hángárikat”, és térdre kényszeríteni a Föld nevű bolygót. Űrflottájuk akkora, hogy a Napot sem látni tőlük, egyvalamit azonban nem tudnak. A magyarokat egy titokzatos hős segíti, aki Buga Józsefnek hívja magát, és pontosan tudja, hogyan kell megállítani az ufóanschlusst…

„Amíg kicsi voltam és okos és kedves és szép, mindig tudták, hogy kire hasonlítok…Amióta nagy vagyok, és ütődött és nyegle és idétlen, csak ülnek és sóhajtoznak, hogy kire ütött ez a gyerek.” Jót derülhet az éppen kamaszkorát élő olvasó, éppúgy mint a kamasz fiait-lányait nevelő szülő, s fedezhetik fel együtt, hogy változhat divat és technika, a kamaszlélek problémái változatlanok.

Feledhetetlenül humoros könyvet tart kezében a tisztelt olvasó. Én nem állítom, hogy e művet mindenképpen el kell olvasni, és nem akarok senkit sem túlzottan befolyásolni, mindössze azt állítom, nem érdemes kihagyni. A történet gerince Európa egy jelentős folyóján játszódik, hősei ízig-vérig angolok, – így aztán egyikük sem a dunai hajós –, noha az események hasonló kialakulásáról akár a vén Duna is regélhetne nekünk naphosszat. Sőt, azok a kötélidegzetű olvasók, akik fejezetről fejezetre haladva a történet fölött pusztán csak el-elmosolyodnak az élet mindennapi fonákságain, még ők is legyenek óvatosak – kerüljék a nyilvános helyeket, a tömegközlekedési eszközöket –, mert kerek-perec kijelentem, még ők is felnevetnek legalább egyszer. Ha mégsem történne ilyesmi, ajándékozza oda a könyvet az első járókelőnek, esetleg valamelyik rokonának.

Ismerkedjünk meg az Almanac út 31. lakóival! Sétáljunk oda a bejárati ajtóhoz, lépjünk be a házba és az életükbe! Ralph és Smith, két testi-lelki jó barát. Mígnem mindketten beleszeretnek Jemimába, új lakótársukba. Jem tudja, hogy kettejük közül az egyik álmai férfija. De vajon melyik az? Karl és SiObhan a földszinten lakik. Boldog vadházasságban élnek már tizenöt éve. Úgy tűnik, a világon senki és semmi nem állhat közéjük. Legfeljebb talán Cheri, az emeleti végzet asszonya, aki kinézi magának Karlt, és holmi pufók barátnő igazán nem akadályozhatja meg abban, hogy célját elérje…

Hogyan lesz a bácskai földesúr fiából a cigányok bárója, hogyan találja meg az apja által elrejtett mérhetetlen kincsen kívül a boldogságot is egy gyönyörű török lány oldalán? – ezt meséli el Jókai ebben a kisregényében, amelyet a belőle készült operett tett világhírűvé. 1985-ben Gargay Attila a mű alapján rendezte a Szaffi című mesefilmet. Osvald Éva könyvtáros ajánlásával.

Egy svéd kisvárosban, az idősek otthonában születésnapi ünneplésre készülnek: az otthon lakóját, a százéves Allan Karlssont akarják felköszönteni – el tudnak képzelni ennél érdektelenebb kezdést? Pedig ez a ravasz Jonasson bizony így kezdi kalandregényét, hogy aztán átcsapjon egy teljesen kiszámíthatatlan és végtelenül vicces ámokfutásba, amelynek minden egyes fordulata elismerő csettintésre készteti az olvasót, és minden bekezdésben ott van legalább egy, de inkább több ütős poén. Nem hiába vásárolták meg a könyvet egy év alatt majd´ nyolcszázezren a kilencmilliós Svédországban, és jelenik meg harminc nyelven szerte a világon.

Hogyan lesz a békeszerető svédeknek atombombája? Ráadásul úgy, hogy erről csak egyetlen svéd tud, Holger. Aki tulajdonképpen nem is létezik, csak az ikertestvére, akit szintén Holgernek hívnak. Egymásra talál-e a nem létező svéd férfi és a dél-afrikai fekete nő, aki tíz kiló antilophús helyett jut a tömegpusztító fegyverhez, véletlenül? Mit csinál eközben a Moszad két ügynöke? Mitől retteg a fazekasműhelyben a kiugrott CIA-s? Miért veri fejbe leghűségesebb alattvalóját V. Gusztáv király? Nyer-e a választásokon az „Úgy szar, ahogy van" nevű párt? És eljut-e a három kínai nővér Svájcba egy lopott mikrobusszal, hamis rendszámmal, mindenféle papírok nélkül? Ja, és megmenekül-e a világ a rendhagyó nukleáris fenyegetéstől? 2011-ben azt mondtuk Jonasson előző regényére, hogy az év legviccesebb könyve. Most, két évvel később, nyugodtan megismételhetjük ezt az állítást. A szerző magasra tette a lécet, és gond nélkül, röhögve átugorja.

Tündérmese? Az is. Fordított előjelű mese az írógépről? Az is. De mivel Erich Kastner, a jeles német író-költő-humor(al)ista csakúgy nem ismer tréfát a humorban, mint Karinthy Frigyes – ezt a mesét is megtűzdeli némi kis édesbús társadalom-csipkedéssel, ha nem is maró, de pezsdítő szatírával. Mert igaz ugyan, hogy ha vége jó, minden jó, de addig a szegény embert játszó milliomosnak és a milliomosnak vélt szegény embernek – no és a harmadik embernek: a jómódú magánzóvá átöltöztetett bölcs urasági inasnak – sok kalandot kell átélnie a hóban, vagyis egy előkelő télisport-szállodában, ahol a többszörös szerepcsere például arra is jó, hogy ki-ki megismerhesse az előkelő társaságot, no meg a fonákját…

Gyereknek lenni tényleg gáz. Senki nem tudhatja ezt jobban Greg Heffleynél, hiszen a felső tagozatban rohad, ahol méreten aluli nebáncsvirágok teremnek az olyan izompacsirták között, akik már rég borotválkoznak. W. Kovács Ágnes könyvtáros ajánlásával.

Csak egyet ne tégy! Ne kérdezd, hogyan töltötte Greg Heffley a nyári szünidőt, mert egyáltalán nem hajlandó róla beszélni. Az új iskolaév kezdetén Greg buzgón törli ki az emlékezetéből az elmúlt három hónapot… különösen egy eseményt. Sajnos a bátyja, Rodrick mindent tud az esetről, amit Greg mélységes mélyre szeretne eltemetni. De a titkoknak megvan az a sajátosságuk, hogy szeretnek felszínre kerülni… különösen, ha egy napló is szerepel az ügyben.

Nézzünk szembe a tényekkel: Greg Heffley soha nem változik meg. Valaki igazán elmagyarázhatná ezt Greg apjának is. Frank Heffley úgy dönt, hogy meg kell edzenie a fiát, ezért beíratja sportolni és más „férfias” tevékenységre is. Persze Greg könnyedén áthúzza apja terveit. De mikor az apja megfenyegeti, hogy katonaiskolába adja, Greg rájön, hogy össze kell kapnia magát…különben szedheti a sátorfáját.

Itt a nyári szünet – hétágra süt a nap, és minden kissrác a szabad levegőn rohangál. De hol van Greg Heffley? A házban gubbaszt, és videojátékokat játszik behúzott függöny mellett. Greg, aki saját bevallása szerint is benti éghajlathoz szokott, a leghőbb nyári vágyai szerint él: nincsenek kötöttségek és nincsenek szabályok. De Greg anyukájának más az elképzelése az ideális nyárról – olyan, ami dugig van kinti játékokkal és „családi együttlétekkel”. Kinek az akarata jut majd érvényre? Vagy esetleg a Heffley-család új tagja mindent a feje tetejére állít?

Greg Heffley világéletében egy dolgot akart: felnőni. De vajon tényleg olyan remek dolog a felnőtté válás, mint amilyennek ő azt hiszi? A fiú-lány bulik és a növekvő felelősség terhei mellett Gregnek még a kamaszodással járó kínos változásokkal is meg kell küzdenie – ráadásul mindezt úgy, hogy nincs mellette a legjobb barátja, Rowley. Vajon egyedül is állja majd a sarat? Vagy leteríti a rideg való?

Greg Heffley nagy bajban van. Az iskolában vandálok jártak, és ő az első számú gyanúsított. A legszörnyűbb az egészben az, hogy ő teljesen ártatlan. Vagyis, majdnem teljesen. A rendőrség a nyomában van, ám egy váratlan hóvihar elzárja a Heffley-családot a külvilágtól. Greg jól tudja, hogy amint elolvad a hó, örökre lecsukják, de vajon nem rosszabb büntetés-e az, hogy az egész téli szünetet a családjával összezárva kell töltenie?

A szerelem szárnyán szállni – vajon erre született Greg Heffley? Greg sulijában Valentin-napi bál lesz, és ettől fenekestül felfordul a világa. Minden tőle telhetőt megtesz, nehogy pár nélkül maradjon a nagy estén, de nem könnyű a dolga. A legjobb barátja, Rowley sem áll túl rózsásan, de ez csak sovány vigasz. Egy váratlan fordulat következtében akad egy lány Gregnek, Rowley azonban pár nélkül marad – ám sok minden változhat egy éjszaka alatt, és sosem lehet tudni, kit talál el Ámor nyila.

Greg Heffley-t elhagyta a szerencséje. A legjobb barátja, Rowley Jefferson, elfordult tőle, új barátokat találni pedig nem is olyan könnyű feladat. Greg megelégeli balszerencséjét, és úgy dönt, vesz egy nagy levegőt és a sorsra bízza döntéseit. Vajon a vakszerencse kegyes lesz hozzá, vagy Greg élete egy merő pech marad?

Egy kirándulás a családdal jó móka – kivéve, persze, ha az a család Heffley-éké! Az utazás ígéretesen indul, de aztán hamar beüt a balhé. Benzinkúti mosdók, megkergült sirályok, egy kis koccanás, meg egy elszabadult malac – Greg Heffley frankóbb nyári szünetet is el tudna képzelni ennél. De még a legcudarabb kirándulásból is válhat kaland – ezt a kalandot pedig nem fogják egyhamar elfelejteni sem Heffley-ék, sem az olvasók!

Ez a „tengeribeteg bálna” is csak Kishon fejében születhetett meg! És akár Tel-Avivban él, akár a svájci Appenzell faluban, szó- és szólásfacsarásait, üde nyelvi nyegleségeit, bohó történeteit mintha a Nagymező utcában csevegné – még mint Kishont Ferenc –, immáron többtucatnyi könyvével, filmjével, színdarabjával a háta mögött. Képtelen szóképek és tótágast álló történetek követik egymást, gazdag ismereteket nyújtva az olvasónak: hány pillangó található Rodosz szigetén a Millió Pillangó völgyében? Van-e lovas szobor minden olasz háztartásban? Lehet-e viccet mesélni egy svájcinak? Mulatságos kalandok adják a válaszokat. A hollandok fájdalmasan félreértik, amikor a „legősibb foglalkozás” képviselőit keresi: „A Földművelésügyi Múzeum zárva van” – mondja a gyógyszerész… „Megzenésíti” egy-egy országról kialakult közhelyeinket, kiegészítve megfigyeléseivel. De miközben egymás mellé kötözi a pellengérhez a fecsegő olaszt, a fontoskodó svájcit, a ledér franciát – s a furfangos izraelit –, nem szeretetlenül ítél, jut egy-egy simogatás is mondannyiuknak. Ám a pellengér az pellengér, igaz lehet, amit befejezésül ír: „…. a szerző utolsó ilyen tárgyú munkája, mivel ha elolvassák, egyetlen valamirevaló ország sem ad neki többé vízumot…” Hacsak föl nem mentik őt, mert bűneit hallatlanul mulatságos, jóízű, vidám és színes könyvben követte el.

Nem untatnálak unalmas bemutatkozással, kissádám vagyok nagydávid stand up komedista. Szórakoztatom a népet általában a Dumaszínházban, országszerte és Budapesten, illetve a Showder Klub című műsorban az RTL Klub-on, valamint az interneten.

A „magyar ember" nagy sikerű kalandjai után most íme egy csokor rémtörténet. Hol viccesek, hol szomorkásak, de mindig nagyon emberiek, és alighanem Magyarországon kellett megtörténniük. Mit keresnek farkaskutyák egy mentőautóban? Hogyan győzheti le egy vézna kiskölök másfél mázsás tornatanárát? Mennyi fagyállót képes meginni egy igaz magyar betyár? Miért mutogat valaki fotókat a nagyanyjáról? Hogyan leckéztessük meg a főnökünket? Mit keres a bolygó hollandi Hübinger Antal szobafestő lakásán? Hát Rigoletto a panelban? Hol járhat e percben a BKV-hajú lány? És mi van, ha egy óvatlan pillanatban csak úgy kizuhanunk a semmibe? Kérem, kapcsolják be biztonsági övüket, a hullámvasút nekilódul, és meg sem áll hazáig!

Milyenek is a magyarok? Kevés beszédű, magányos cowboyok és kocsmai hencegők. Lepedőakrobaták és sámlin reszkető Gedeon bácsik. Hátrafelé nyilazók és cekkerben bontott csirkét cipelők. Alkoholisták. Dehogy alkoholisták, csak megisszák a magukét. Folyton panaszkodók és forrófejűek. Pacalevők és pizzafalók. Asztalsarkon búsongók, akik párszor az asztalra csaptak, és beleremegett a történelem. Valamikor nagyon tudtak focizni, most nagyon tudnak rá emlékezni. Ha meg akartak halni, mindig lerántottak magukkal egy törököt is. Ez az útikönyv elkalauzol a földönkívüliek ismerős birodalmába, kiderül belőle, hol húzódik a belga-magyar határ, kitalálták-e a magyarok az ideális társadalmat, igaz-e, hogy minden magyar tud atombombát gyártani és lóháton állva hatos fogatot hajtani. Ha valaki a könyv olvastán nem tudja, sírjon vagy nevessen, nyugodtan tegye egyszerre mind a kettőt.

A magyar ember eltöprengett, vajon miből tudható, hogy ő éppen magyar. Lackfi János: A humor segít felröhögni a letapadt, évszázados lelki nyákokat. Aki nevetni tud magán, talán ritkábban jön indulatba, javul a kedélye, nem lesz olyan sérülékeny az önbecsülése. Van bennem egy csengő, amely manapság gyakorta jelez szellemi szmogriadót. Olykor fuldoklunk a politikai kipufogógázoktól. A nevetés viszont ózonbuborék. A nagy sikerű Milyenek a magyarok? folytatásában sem csalódunk. Kedvcsinálóként álljon itt néhány görbe tükör: Szadista bölcsődalok, Külmagyarok, Rokonok és rókázások, A kínaiak a golyóikkal számolnak, Jégkocka ingnyakba. A nevetés és/vagy sírás garantált ezúttal is.

Hugh Laurie története könyvben olyan, mint Guy Richie filmjei, A Ravasz, az Agy…, vagy éppen a Blöff. Vérbeli angol humor, csibészes gonosztevők. Rejtő Jenő és P. G. Woodhouse legjobb napjait idéző karakterek, lendületes cselekmény. Nem túlzás azt állítani, hogy miközben azért mégiscsak egy feszültséggel teli, pergő, izgalmas krimit tart az olvasó a kezében, úgy érzi, a könyv mellé egy Monty Python előadásra is jegyet váltott. Mert szinte nincs olyan bekezdés, amin ne nyerítene önfeledten. Laurie szarkasztikusan ironikus humora zseniális – ezek után érthető, honnan is merítette magának Dr. House karakterének legfőbb jegyeit.

Stephen Butler Leacock (1869–1944) angol származású kanadai közgazdász, író. Szellemes irodalmi paródiái tették világszerte ismerté. A magyar olvasók a hozzá lélekben érezhetően közel álló Karinthy Frigyes átültetései jóvoltából ismerhetik. Ezen a hangoskönyvön a jellegzetes angol humor legjobb történetei közül szólal meg néhány. Miközben Szacsvay László szórakoztató előadását hallgatjuk talán még azt a kérdést is feltesszük magunknak, hogy ebből a humorból vajon mennyi az eredeti és mennyi az „átköltés”. Az mindenesetre biztos, minden sort és mondatot áthat Karinthy szellemessége és személyisége.

Egy sorozat a való életről Egy sorozat, amely itt és most játszódik Srácok, akik olyanok, mint te és mégis mások A történet rólad is szól!

Kilencedik második félévében az iskolai élet ezerrel pezseg: farsangi bál, Valentin-hét, Valentin-napi bál, tavaszköszöntő buli, osztálykirándulás és még sok minden más… Az osztályközösség eközben egyre jobban összekovácsolódik. Reni érdeklődése Cortez iránt szerelemmé változik; vágyakozás, reménykedés, féltékenység, csalódás, aztán ismét reménykedés között őrlődik, mert a fiú viselkedése egyáltalán nem egyértelmű… Osvald Éva könyvtáros ajánlásával.

Reni alig várja, hogy a nyári szünet után viszontláthassa osztálytársait, és persze főleg Cortezt… Tizedik első félévében azonban egyre több problémával kell megküzdenie: Arnold külön utakon jár, Virág szerelmes lesz (és ezúttal nem egy tinibálványba), Kinga újabb és újabb mániákkal áll elő, na és Cortez… Mindeközben továbbra is pörög az élet a Szent Johannában: új kihívások, új események és új balhék követik egymást… Osvald Éva könyvtáros ajánlásával.

Reni és Virág ismét nagyon jó barátok a nagy konfliktus után. Virág nemcsak Doriánnal szakított, hanem emós külsejével is: mostantól vidám cuccokban jár, és még a szemüvegét is hajlandó hordani. Reni igyekszik kihasználni minden percet, amit Arnolddal tölthet, ám Cortez ezt egyáltalán nem nézi jó szemmel, ezért a két fiú között egyre nő a feszültség… Mindezek mellett fontos szerepet kap még a második félévben egy mangakiállítás, Ricsi új robogója, Cortez nagymamája, egy éjszaka a Balaton-parton és az iskolai könyvtár… Az osztály továbbra is a „legbalhésabb” társaság az iskolában, és a tanulásban sem jeleskednek. A sok panasz miatt még a nyár eleji párizsi csereutazás is veszélybe kerül. Osvald Éva könyvtáros ajánlásával.

Új tanév, új osztálytárs, új konfliktusok, új és régi barátságok, új és régi szerelmek… A 11/B-ben továbbra is „zajlik az élet”, miközben többek között az is kiderül, hogy mi történt a párizsi csereutazáson, hogy kicsoda Jérome és Benoit, és vajon ki lopja Dave személyiségét, hogy miért veszélyes a Gomba, hogy Zsák kibe lesz szerelmes és Cortez miért törli ki az összes ismerősét a Facebookon… Na és persze, hogy Reni kitől kapta a nyakláncot meg a gyűrűt… Reninek is újabb kihívásokkal kell szembenéznie, de úgy tűnik, egyre jobban felnő hozzájuk…

December 20-a Reni életének legboldogabb napja, és ettől kezdve minden megváltozik. De vajon csak jó értelemben? Vajon meddig tart a váratlanul jött boldogság? És Reninek sikerül-e nemcsak megszerezni, de meg is tartani Cortezt? Mi mindennel kell megküzdenie a saját félelmein, gátlásain kívül? Hisz Cortez a suli legmenőbb sráca, mindenki rajong érte, Reni viszont, legalábbis a saját megítélése és persze Kinga szerint, a „nyomik” táborát erősíti… A 11. osztály 2. féléve is tele van izgalmakkal, akárcsak a korábbiak: Dave például élete eddigi legnagyobb próbatételén megy keresztül, Kinga még önmagát is felülmúlja egy diszkóban, Corteznek iskolapszichológushoz kell járnia, Viki „kiborítja a bilit”, Reninek pedig váratlan vendég érkezik a születésnapjára… Osvald Éva könyvtáros ajánlásával.

Szeptember 1-jén Reniék immár irigyelt végzősökként lépnek be a suli épületébe, de vajon tényleg irigylésre méltó a helyzetük? Egy biztos: a legzsúfoltabb, legeseménydúsabb évnek néznek elébe, amelynek már az első fele is tele lesz óriási élményekkel (szalagavató, nagy végzős bulizások, utolsó közös szilveszter), ugyanakkor komoly buktatókkal (érettségi tárgyak kiválasztása, a felkészülés megkezdése és a nagy kérdés: a továbbtanulás). Ám a 12/b., mint tudjuk, nem átlagos társaság: ők mindent megtesznek azért, hogy az utolsó évük valóban felejthetetlenné váljon, nemcsak önmaguk, de a Szent Johanna gimi összes tanára és diákja számára is… Osvald Éva könyvtáros ajánlásával.

Okos kis könyv ez, elindult a saját útjára. Én pedig most magára hagyom, elengedem, hiszen én azt hiszem, mindent megtettem, amit lehetett, mindent úgy írtam, ahogy szerettem volna, most pedig elégedett vagyok az eredménnyel, mert tudom, én a kezdetek kezdetén valami ilyesmit akartam a végére. Nem egy finálét, elcsépelt ömlengést vagy túlcsavart szálakat. Úgy érzem, ez a sorozat az egyszerűségével nyerte el mindazt, amit elnyert, én pedig végig tartottam magam ahhoz az elvemhez, miszerint ez csak egy sztori egy hétköznapi lányról, A FIÚRÓL (csupa nagybetűvel), a tanulásról, a barátairól, a családjáról, az életéről meg úgy általában, a Szent Johanna gimiről.” Leiner Laura

Kicsik, de végzetesek. Már megint egy nagyon jó könyv nagyon rossz gyerekekről.

A jeles angol író a maga egyetemi oktatói élményeinek ihletésére írta meg a „két campus regényé”-t, mely a Birminghamet mintázó Roomley (= rumli), illetve a kaliforniai Richville egyetemein játszódik. A két egyetem egyetlen közös vonása, hogy mindkettőnek a területén megtalálható a pisai ferde torony mása – igaz, Amerikában kétszer olyan magas, mint az eredeti. A helycsere két egyetemi oktató közt történik – a tétova, konzervatív Philip Swallow a diákzavargások lázában égő amerikai egyetemen tölt fél évet, cserepartnere, a dinamikus Morris Zapp, az angol egyetem állóvizét pezsdíti fel, miközben mindkettejük életének valamennyi síkján jelentős változások történnek (hogy mást ne mondjunk: ki-ki a cserepartnere ágyában és családjában köt ki). A fergeteges szatírába torkolló regény kinevettet az égvilágon mindent: Angliát és Amerikát, az egyetemeket, a tudóskodást, a „teljesítményorientáltságot”, a férfiúi esendőséget, a női gyarlóságot, a diákmozgalmakat és a diákmozgalmak szenvedőit. Mindent – és mindennek a fonákját is. A regényt lendületes kvartett zárja – a két házaspár aktív részvételével…

A norvég kisember, Fvonk élete nem éppen gondtalan: belekeveredett a Mozogj és Kocogj! Egyesület gyanús ügyeibe, ami miatt otthagyta állását a Testnevelési Főiskolán, majd barátnője hagyta ott őt. Ráadásul a terhes nők is kiszemelték maguknak, hogy megkeserítsék az életét… Egy nap elegáns, nadrágkosztümös hölgy jelenik meg nála, és közli, hogy csillagászati összegért kiveszi földszinti lakását egy rejtélyes illető számára, akinek búvóhelyre van szüksége. Fvonk belemegy az üzletbe, és hamarosan egy fedél alatt találja magát Norvégia miniszterelnökével, Jensszel, aki szintén válságos időket él, de új barátja mellett végre önmaga lehet… Fvonk és Jens barátsága szürreálisabbnál szürreálisabb helyzeteken át bontakozik ki, míg végül igazi, tartalmas emberi kapcsolattá érik. Bár Erlend Loe főhősét Jens Stoltenbergről, Norvégia előző miniszterelnökéről mintázta, a regény valójában rólunk, hétköznapi emberekről szól, arról, mi hogyan válhatunk önmagunkká – mindezt természetesen a szerzőtől megszokott, utánozhatatlan humorral. Salamonné Vadász Tímea könyvtáros ajánlásával.

„ A kétlábúak elég kiszámíthatatlan, ingatag lények, de ha megfelelően tudjátok kezelni, akkor könnyedén az uralmatok alá hajthatjátok őket. Ahogy én, az egész világot…” Demény, aki a szerénységet hírből sem ismeri, karizmatikus egyéniségének köszönhetően szinte fénysebességgel több tízezer hódolót szerzett. Jogosan. A négylábú diktátornak rengeteg ugatnivalója van, amit meg kell osztania a világgal. Az egyedi humorral fűszerezett sorok között kitűnik a felelős állat- és gazditartás fontossága, és hogy a boldogsághoz gyakran nem kell más, csak töpörtyű, béka, hosszúcombú csajok és egy melegszívű kétlábú. Demény nem csupán az első kortárs magyar íróvizsla, de egyben a deményista filozófia megalkotója, véleményvezér, gazditréner és békászó bajnok, de töpörtyű-minőségellenőrként is rövid idő alatt komoly elismertségre tett szert. Ráadásul celEB. 2009 körül született Fejér megyében, de kölyökkorát és családi hátterét homály fedi. Életének első hónapjait méltatlan körülmények között, rácsok mögött töltötte, ez meghatározta későbbi munkásságát. Valódi fordulatot az jelentett számára, amikor örökbe fogadta a kennelsorra tévedt, jobb sorsra érdemes kétlábút, Magos Juditot, akit ma már csak Gazdinak szólít, és aki egyben Demény korszakalkotó és humorral gazdagon átszőtt ugatásait lejegyezte. A négylábú írónak ez az első könyve, amelyről a tőle megszokott szerénytelenséggel állítja: ALAPmű.

A frissen megözvegyült kékharisnya könyvtárosnő és az édesanyja sírját látogató, magányos, egyenesen a tehenek mellől érkező, magával ragadóan természetes parasztgazda egymás mellett gyászolgat a temetőben. Bizalmatlanul méregetik egymást, mígnem egyszer csak, számukra is váratlanul, szenvedélyes érzéki szerelemre lobbannak egymás iránt. Néhány hónapig tartó lángolásuk történetét virtuális napló formájában ők maguk mesélik el, közben feltárul életük minden apró részlete. Folytatása: Családi sírbolt. Buzsicsné Szabó Eszter könyvtáros ajánlásával.

A pasi a szomszéd sír mellől c. sikerkönyv folytatása! A nő könyvtáros, a férfi parasztgazda. A nő a könyveket és a biotermékeket imádja, a férfi gazdálkodik, és eszébe se jutna, hogy egy könyvet csak úgy elolvasson. De a sors egymás útjába sodorja őket, és egy rövid együttlét, majd szakítás után úgy döntenek, tesznek három kísérletet egy közös gyerek létrehozására. Ha nem jön össze, kész, vége. De összejön – Isten hozta a családi sírboltban!

Kötetünk elbeszélései és kisregényei a mikszáthi múlt, az általa teremtett derűs, meleg ragyogású történelem tájaira kalauzolnak bennünket, abba a világba, amelyet (mint a Galamb a kalitkában párhuzamos történeteiben) oly nyomasztóan ellenpontozott számára a sivár, valódi jelen. A századelő korszakának éles hangú bírálata szólal meg realista hangú, remekszép kisregényében, A sipsiricában. A szelistyei asszonyok, a Páva a varjúval, az Akli Miklós pedig annak az írónak kitűnő művei, aki fájó nosztalgiával idézte vissza az idillikus, romantikus történeteket, aki élete végéig síkra szállt a mesék jogaiért. Történeti epikája: a törpe kor emberének visszasóhajtása a merész időkre – nagy történelmi konfliktusok helyett: a történelmi miliőbe helyezett anekdota.

A regény témáját egy reformkori szájhagyomány adta; a dúsgazdag Buttler János és a katolikus paptól megejtett Dőry Mária kényszerházasságának különös története az aulikus és klerikálius erők ellen küzdő hajdani szabadelvű nemesség között terjedt szájról szájra, egy hosszan húzódó, 19. század elején zajló botrányos válóper kiszivárgott adatai alapján. A klérus rögtön a regény megjelenésekor igyekezett néhány ténybeli eltérés alapján hitelt vesztetté tenni a regény vádló művészi igazságát. Mikszáth két erő küzdelmét ábrázolta regényében: a nagyurak és nagypapok világa áll az egyik oldalon, s a szálak elvezetnek elzárt papi szemináriumokba, a császári udvarba, a pápai kúriára is. A másik oldalon Buttler János mellett felsorakoznak a Bernáthok, Fáyhoz hasonló kuruckodó magyar kisurak, a korai polgárságnak olyan különcködő típusai, mint az öreg Horváth; néma társként pedig szeretetével és rokonszenvével ott áll – Tóth uram, a röszkei kocsmáros és Vidonka, a népi ezermester személyében – maga a nép is. Ők már a jövő ígéretét, 1848 egykor majd fellobbanó tüzét hordják magukban.

Jézus születésének történetét jól ismerjük. Csakúgy, mint bölcs tanításait, dicső cselekedeteit és isteni önfeláldozását a harmincadik születésnapját követően. De Isten Fiának gyermekkoráról és felnőtté válásának történetéről senki nem tud semmit – Biffet, a Messiás legjobb haverját kivéve, akit most az Úr parancsára feltámaszt egy Raziel nevű botcsinálta angyal, hogy írja meg a saját evangéliumát. Úgyhogy Biff egy szállodai szobába zárva nekiáll elmesélni az elveszettnek hitt évek történetét. Senkit és semmit nem kímélve végre kipakol a maga sajátos stílusában (persze, hogy nem véletlenül törölték ki őt az evangéliumokból), és megosztja velünk, hogy hogyan is történt minden valójában, a betlehemi jászoltól egészen a Golgotáig. Biff evangéliuma tele van izgalmas kalandokkal, szerelemmel, varázslattal, gyógyítással, kung-fúval, halottkeltéssel, démonokkal és dögös csajokkal. De bármi is történjen velük, egy biztos: Biffet nem olyan fából faragták, hogy csak úgy szó nélkül hagyja a legjobb barátját keresztre feszíteni. Nem. Ő harcolni fog a végsőkig.

Azt mondják, egy nő két dologért képes mindent megtenni: hogy legyen gyereke, és hogy ne legyen gyereke. Emma az előbbin dolgozik. Úgy érzi, lelkileg megérett az anyaságra, és férje, a jóképű rögbiedző is örülne neki. Azt hitte, egyszerű lesz, csak akarniuk kell. Annak az undok sógornőjének is van már egy kisfia, sőt megint terhes, és ikrei lesznek! Neki mégsem megy olyan könnyen. Vége tehát a dorbézolásnak és a spontán szexnek, jön a zöld tea és a kézenállás házasélet után. A jóga meg a termékenységi tesztek. Ha természetes úton nem megy, segít a modern orvostudomány: annyiféle vizsgálatot és kezelést kitaláltak már. De ezekről is csak az derül ki, hogy válogatott kínzások. Emma szerencsére mindvégig egészséges humorral viseli a megpróbáltatásokat, de mielőtt a hormonkezeléstől és a szorongástól végképp megőrülne, valamint környezetét is halálra gyötörné, barátkozni kezd az örökbefogadás gondolatával. Mi ebből a tanulság? Ahogy egy harmincas szingli lánytól nem illik megkérdezni, mikor megy már végre férjhez, egy harmincas feleséget sem tanácsos faggatni, mikor szánja végre rá magát a gyerekvállalásra. Ha magától nem mondja, mennyire szeretne már anya lenni, nagy valószínűséggel elkeseredetten próbálkoznak, csak nem olyan egyszerű az. Bognár Csilla könyvtáros ajánlásával.

E könyv szívmelengetően kedves szereplői: Korcsi, egy alighanem korcs, de nemes vérű, fajtiszta ebeket meghaladó képességű és különleges tulajdonságokkal felruházott vadászkutya, a Mowat család (pap, mama és a könyv írója), Ödönke, egy vén, de még megbízhatóan működő Ford autó, valamint a hajók, macskák, szelídített baglyok és bűzös borzok, récék, vadkacsák, vöcsök, mókusok. A kalandok színhelyei: kanadai kisvárosok, tavak partjai és a préri. Állat- és madágyűjtő expedíciók, vadászatok, kirándulások, vitorlás hajóutak és a városkák illusztris helyei: a kocsmák. Hogy milyen is volt Korcsi? Kíváncsi. Sértődős. Észbontóan bátor. Emberszerető, de egoista. Érett világszemlélettel rendelkező, határozott egyéniség. Rövidlátó. Vállalkozó szellemű. Hajthatatlan, érzelmes, szenvedélyes. Farley Mowat nevét a magyar olvasók a Ne féljünk a farkastól! c. sikerkönyv megjelenésekor ismerték meg. A népszerű etológus írót – akit leginkább Gerald Durrelhez hasonlíthatnánk – rengeteg irodalmi díjban részesítették.

A Ne féljünk a farkastól! és az Ilyen kutya nincs is! című, fergetegesen vidám könyvek szerzőjének új műve nem fog csalódást okozni az olvasóknak: a Mowat család és barátai, maguk építette vitorlás hajójukon, hosszabb tengeri kirándulásra indulnak. Ennek során minden megtörténik, aminek nem szabadna egy vitorlás hajóval megtörténnie. Hála a szigetek és kikötők barátságos, segítőkész lakosságának, többnyire úrrá lesznek a helyzeten, s „meggyőzik” víziszonyos hajójukat, hogy folytassa kalandokban bővelkedő útját. Pánczél Edit könyvtáros ajánlásával.

Vajon mit gondolnak az állatok rólunk? Vajon mit mondanának nekünk, ha emberi nyelven megszólalhatnának? Szeretnéd tudni? Olvasd el ezt a könyvet! Negyvenöt állat beszél, morog, kacag, kiabál benne, és kevés dicséri az embert. Mind ugyanazt szeretnék, ugyanazt mondják: tudjuk, hogy szereted az állatokat, és mi is szeretünk téged, de kérünk, ésszel szeress bennünket, ne csak szívvel!

„Nagyon jó keresztyén lennék, ha időnként nem zavarnák meg mások az életemet” – örökíti meg az utókor számára naplójában aznapi következtetését kegyes kétbalkezes, alias Adrian Plass. A szentségre őszintén és együgyűen törekvő hősünk mindennapjaiban a magunk gondjait, bajait, örömeit, küszködését és sikereit láthatjuk meg – görbe tükörben. Aki beleolvas, nem fogja tudni letenni ezt a vidám, öniróniával fűszerezett, újabb és újabb csattanókat és – a sorok között megbújva – bölcs belátást kínáló naplót. Pánczél Edit könyvtáros ajánlásával.

Az „Egy kegyes kétbalkezes naplója” sikerének köszönhetően Adrian számos helyre kap meghívást az idősek teadélutánjától kezdve, egy gyerek-istentiszteleten át, egészen Ausztráliáig. Hősünk tehát újra tollat ragad, hogy megörökítse keresztény előadói pályafutása során szerzett tapasztalatait. Találkozhatunk a régi ismerősökkel: Anne-nel, a feleségek gyöngyével, Edwinnel, a bölcs gyülekezetvezetővel, az ellenállhatatlan Glóriával és a többiekkel. Gerald ezúttal nem anagrammákat, hanem példázatokat gyárt, és természetesen továbbra sem megy minden úgy, mint a karikacsapás.

Közel másfél éves elszánt állás- és pasikeresés hiteles történetét tartod a kezedben. Szokásos péntek esti portyáin főhősnőnk, Kéki Kata hol Zöldmezőszárnya Királyfival, hol a gyönyörű Perzsa herceggel, hol Daviddel a Csokoládészeművel és még sok-sok más Micimacsóval fut össze. A fennmaradó időben biznisztündérnek öltözve már-már hivatásszerűen állásinterjúkra jár a Henteshez, a Hajóskapitányhoz, a Vajákos fejvadászhoz, és kis híján kiállítási tárgy is lesz belőle az emberi erőforrás-kiállításon. Mikor végre kommunikációra kezdi oktatni az országút királyait (kamionsofőröket), összefut egy igazi fatehénnel (a női féltékenység legújabbkori szimbólumával), aki a szappanoperák főgonoszait megszégyenítő találékonysággal tesz keresztbe neki, ahol csak tud… Ráadásul Katának ez még nem elég: Teréz anya módjára kényszeresen meg is akar menteni minden útjába kerülő, elsősorban férfit… Lehet rajta nevetni, és kicsit sírni is, és kölcsön lehet adni a Pasinak, aki Fontos. Persze ha meg Pasi vagy, meg lehet vele lepni a Nőt. Egy igazi történet, egy igazi lánytól, aki az Igazit keresi, mindig, mindenhol, mindenkiben. És meg is találja. (Mindenkiben.)

Radzovill herceg élete megmentéséért hatalmas gyémánttal ajándékozza meg Jim Hogan betörőt. Az ajándék percekkel azelőtt érkezik a címzetthez, mielőtt azt emberölési kísérlet vádjával letartóztatják. A betörő egy félig kész Buddha-szoborba rejti az ékszert, aztán elvonul kitölteni életfogytiglani büntetését. A fegyházban csupán egykori iskolatársának lánya, Miss Evelyn Weston látogatja, így mikor Jim Hogan halálát érzi közeledni, a lányra hagyományozza a gyémántot. A végrendelet nem marad titok, és többen indulnak a szobor keresésére. Evelyn nemcsak jogos öröksége után nyomoz, de újabb titok nyomára jutva, egy ember becsületét is meg kell mentenie. Izgalmas kalandjaiba kénytelen magával hurcolni egy mit sem sejtő és örökké borotválatlan lordot, pedig tudvalevő, hogy egy gentleman élete nem átjáróház. Menet közben az is kiderül, hogy a zsilett és az ismétlőpisztoly között alig van különbség, és ez nagyon elszomorító, valamint, aki utoljára nevet, az a neszesszer. Visszalő és talál… Pánczél Edit könyvtáros ajánlásával.

Bertram Wooster Londonban és New Yorkban számtalan furcsánál furcsább szituációba kerül a pöttöm Bingó, Agatha néni, valamint más barátok és rokonok elképesztő kalandjai révén, amelyekbôl többnyire az inasok inasa, Jeeves találja meg a ki vezető utat. Pöttöm Bingó állandóan szerelmi lázban ég, hőseink ékszerrablásokba bonyolódnak, Bertie kénytelen szerelmes regények női írójának kiadni magát. Agatha néni pártfogoltját, a „tökfej Cyril”-t pedig a világot jelentő deszkáktól kell megszabadítani. Az események a forrpontot is elérik, amikor a lóversenypályákra vezet hőseink útja, meg a vidéki Anglia falvaiba, ahol nem csak a tiszteletesek prédikációinak időtartamára kötnek fergeteges körülmények között fogadásokat, hanem más, különleges versenyszámokra is. Osvald Éva könyvtáros ajánlásával.

„Regényemben mindössze arról teszek bizonyságot, hogy egy szekérderéknyi vidámság jobban élteti az embert, mint száz vagon keserves sóhajtás és ugyanannyi szomorúság… Jelen munkámat annak idején azért írtam, hogy olvasóimat megajándékozzam a szertelen vidámság és nevetés örömével és ez alkalomként szolgált nekem arra is, hogy támadást intézzek a határtalan butaság világa ellen, amelyet tiszta szívből utáltam.” Rideg Sándor

Marie csinos, kedves lány. Egyetlen hibája van csak: mindig rossz férfiba szeret bele, és erre mindig későn döbben rá. Mint legutoljára is, amikor csak az oltár előtt kap észbe és mond nemet vőlegényének. A botrány persze nem marad el, a megszégyenített Sven bosszút esküszik, Marie pedig kénytelen visszaköltözni a szülői házba. Ahol a tetőhöz hasonlóan az ott lakók élete is sürgős felújításra szorulna. Hamarosan meg is jelenik egy ács, aki nemcsak jóképű és vonzó, hanem megértő és önzetlen is. Marie úgy érzi, végre megtalálta álmai pasiját. De boldogsága ezúttal sem tart sokáig: a karizmatikus idegen azt állítja magáról, hogy ő Jézus, aki azért jött vissza, hogy megvívja végső csatáját a Gonosszal. Egy futóbolonddal hozta össze a balsorsa, netán egy szélhámossal? Vagy Isten fia valóban újra leszállt a földre, hogy ha nem is az egész emberiséget, de legalább Mariét megváltsa, és boldoggá tegye?

Hogy kicsoda Geronimo Stilton? Hát, egy igen szórakozott pacák, pontosabban pocok, aki mindig a felhők fölött jár… Egy kiadó vezetőjeként dolgozik, de igazi szenvedélye az írás. Rágcsáliában, Egér-sziget fővárosában minden műve bombasiker. Nem olvastad még őket? Pedig igazán mulatságos történetek: könnyebbek, mint a mozzarella, kívánatosabbak, mint az edami és ízesebbek, mint az érett parmezán… Majd meglátod a színes, vidám könyvből! Mi történik? Ki az a megátalkodott egér, aki úgy jár-kel a városban, mintha Ő én volnék? Ki akarja elvenni tőlem a Rágcsáló Híreket? Sosem gondoltam volna, hogy… Musztács Krisztián könyvtáros ajánlásával.

Ha megölik a pásztort, szétszéled a nyáj… Leonie Swann fordulatos birkakrimije ezt a – többnyire helyes – állítást cáfolja meg. Igaz, a glennkilli birkanyáj sem mindennapi, hiszen olyan egyéniségek alkotják, mint Maude, aki büszke számolótudományára, Sir Ritchfield, az éles szemű, ám tompa emlékezetű vezérkos, Miss Maple, a nyáj – sőt egész Glennkill, tán az egész világ – legokosabb birkája, valamint Othello, a homályos múltú fekete bárány. Nem is csoda, hogy amikor egy reggel Maude rátalál a halott pásztorra, George Glennre, akinek a testét ásó döfte át, a birkacsorda nyomozni kezd a lehetséges elkövető után, ki-ki a maga tehetsége szerint. S eközben nemcsak a megoldáshoz jutnak mind közelebb, hanem az emberek furcsa világának is görbe tükröt tartanak.

Rövidebb és hosszabb csípős históriák melyeket a győri magyar kalendáriom 1749—1849 éveiből ... közrebocsát Szilágyi Ferenc. Gál Erzsébet könyvtáros ajánlásával.

A férfi mind őrült – kiáltja elkeseredetten Olivia Klára, a nyolcvanhét kilós menyasszony, mikor megtudja, hogy vőlegénye, Csopaki-Csihula Róbert, neoprimitív festő miatt áll ott, egy nappal esküvőjük előtt, cipő nélkül. A férfi mind őrült – suttogja boldog-szerelmesen Madame El Paso, a milliárdos dél-amerikai ültetvénytulajdonos özvegy. Míg eljutunk a fájós talpú menyasszony vészjósló kiabálásától a szerelemre éhes Madame El Paso elégedett sóhajáig, igazi, békebeli vígjátékot követhetünk végig, Sóvári-Spatz Egonnal, a „világhírű" portréfestővel, pesti bohémokkal, művészlakásokkal, kávéházi ugratásokkal, és nem utolsósorban egy kutyával és egy pár cipővel. Török Rezső – a pesti polgárság kedvelt alakja, népszerű regény- és forgatókönyvíró, olyan emlékezetes művek szerzője, mint a Péntek Rézi – első, kirobbanó sikerű regényében ugyanazt a korabeli, de máig ismerős pesti hangulatot idézi meg, amelyet Vaszary János és Vaszary Gábor ma is oly népszerű, Párizst megörökítő regényeiben.

1982. január 1. Péntek Újévi elhatározásaim: 1. Hű leszek Pandorához. 2. Éjszakára beviszem a biciklit. 3. Nem olvasok fércműveket. 4. Keményen tanulok a vizsgákra, és kitűnőket szerzek. 5. Igyekszem kedvesebb lenni a kutyához. 6. Lélekben megpróbálom megbocsátani Barry Kent bűneit. 7. Használat után kimosom a fürdőkádat. 8. Nem idegeskedem a farkam méretei miatt. 9. Minden este végigcsinálom a gerincnyújtó gyakorlatokat, kihagyás nélkül. 10. Mindennap megtanulok és használok egy új szót.

Végre megismerhetjük az első emberpár történetét a „leghitelesebb” forrásból. Ádám és Éva „saját” naplója szívhez szóló, derűs töprengés arról, hogyan próbál eligazodni a nő és a férfi a hétköznapok gondjai és örömei, valamint a társa és a maga érzelmei között. Osvald Éva könyvtáros ajánlásával.

Mark Twainnek – valódi neve Samuel Langhorne Clemens (1835-1910) – a kötetünket nyitó Börleszk biográfiá-ját történeti hitelesség szempontjából ajánlatos nem komolyan venni: lélektanilag, és mint művészete egyik legjellemzőbb alkotását, annál inkább. Ősei ugyan nem voltak olyan akaszófavirágok, mint ahogy itt leírja – ő maga azonban az örök világjárók, nyughatatlan kalandkeresők közé tartozott. Világszemléletét, humorát egyaránt ez a sok-sok tapasztalat formálta. Írói álneve révkalauz korából származik, a Mississippi hajósai mérőónnal számolták a mélységet, és „mark twain”-t kiáltottak a hivatalos angol „mark two” helyett. A politikai élet rejtelmeit a vadnyugati Nevadában, alkormányzó bátyja mellett ismerte meg. Felcsapott aranyásónak is – nem sok sikerrel –, ezután lapszerkesztéssel próbálkozott. Riporterútjain elvetődött a Sandwich-szigetekre is, bejárta Európát csakúgy, mint a Közel-Keletet. Otthon, Amerikában, „jó útra tért”: kiadóvállalatot alapított (bele is bukott), majd szerződésben vállalta, hogy ismét beutazza a világot, útirajzokat ír, felolvasásokat tart. Mark Twaint elsősorban mint a Tom Sawyer és a Huckleberry Finn szerzőjét tartja számon a közvélemény, sokrétű írói munkásságának azonban nem kevésbé hervadhatatlan darabjai a novellák, cikkek, krokik, humoreszkek. Ez utóbbiakból gyűjtöttünk csokorba néhányat, amelyekben a szerző a „vegytiszta” komikum eszközeit használja, mint a szatírát, a paródiát, a gyilkosan éles politikai humort.

Bemutatjuk Nokedlit, a szabadszájú kölyökmacskát, aki saját, különbejáratú gazdira tesz szert, és hogy a rengeteg új élményt el ne felejtse, naplóírásba kezd. Macskaszemmel fura, sőt olykor felháborító hogy a gazdik között van, aki éjjel aludna, nem nyalogatja magát tisztára naponta többször is, kiporciózza az ételt, kutyát tart, és dobozba téve elviszi egy helyre a macskáját, ahol annak a szegény állatnak tablettákat dugnak le a torkán, tűt szúrnak a fenekébe, és még a hasát is bestoppolják. A kismacska azonban a sok furcsaság közben is igen jól szórakozik: bemászik a gardróbba, ott megküzd a fogasokon lógó ingekkel, cipőfűzőt, mobiltelefon-töltő kábelt gubancol össze, kipakolja a fürdőszobaszekrényt, megmássza a bejárati ajtót, a függönyt, levadássza és megöli az internetkábelt, kicsomagolja az összekészített karácsonyi ajándékokat, miközben folyamatosan próbálja megérteni az embereket, új alapokra helyezve a fajok közötti kommunikációt.

„Tudom, hogy egyszer gazdag ember lesz belőlem, csak késő lesz egy kicsit. Gyomorbajos, keserű öregúr leszek: – Jean, nem vagyok itthon senkinek. Megértetted? Igenis, méltóságos uram. Ha összetalálkozhatnék a Szent Jakab utcában megöregedett önmagammal, aki leszek, elébe állnék itt, az olasz csemegeüzlet előtt. – Öregúr, állj meg egy pillanatra. Odaadom neked az ifjúságom, amire most nincs szükségem. Aki öreg, az biztos, hogy nem éhes mindig. Ezer frankért még a gyomorbajt is átveszem tőled. Ötszázért is átveszem. Ne menj el, százért is.” Így alkudozik Vaszary Gábor keserédes történetének főhőse, a szeretni való, könnyelmű fiatalember, a „tisztességükkel küszködő” párizsi lányok kedvence, akit a könyvsikerből készült film nézői is a szívükbe zártak. Az 1930-as évek „párizsi” regényeinek írója nem sajnálta történeteiből pazar humorát és pikáns iróniáját sem, és bizonyára ennek eredményeképpen sikerült – látszólagos habkönnyűsége ellenére – az irodalom határmezsgyéjén belül maradnia.

Egy újabb különleges és nagyon vicces történet David Walliamstől! Joe-nak számos oka van rá, hogy boldog legyen. Egész pontosan milliárdnyi oka. Bizony, Joe gazdag. Nagyon, nagyon gazdag. Van saját tekepályája, saját mozija, és még főkomornyika is, aki mellesleg egy orángután. Ő a legvagyonosabb tizenkét éves az egész világon! De Joe boldogtalan. Hogy miért? Mert rengeteg pénze van, viszont egyetlen barátja sincs. Aztán mégis jön valaki, aki Joe-t Joe miatt szereti, nem a pénzéért. Csak az a baj, hogy Joe már megtanulta: ahol megjelenik a pénz van, ott semmi sem az, aminek látszik. A legfontosabb dolgok nem kerülnek semmibe – mondják, és ha Joe nem vigyáz, most mindent elveszíthet… Szörényiné Kis-Gergely Lilla könyvtáros ajánlásával.

Forduljon Psmithhez!!! Psmith Majd Segít! Psmith Mindent Elintéz! Önnek Szüksége Lenne Valakire, Aki Eljár Peres Ügyiben? Valakire, Aki Elintézi Üzleti Ügyeit? Valakire, Aki Sétálni Viszi A Kutyáját? Valakire, Aki Meggyilkolja Az Ön Nagynénjét? Psmith Elintézi! Bűntény Nem Akadály! Bármilyen Megbízása Van (Feltéve, Hogy Halakkal Nem Kell Dolgozni), Forduljon Psmithhez! Ajánlatok: R. Psmith, Postafiók 365 Forduljon Psmithhez! Ez a hirdetés jelent meg a Morning Globe című tekintélyes napilap első oldalán, egy verőfényes nyári reggelen. S ez a hirdetés keltette fel Freddie Threepwood őméltóságának, e makulátlanul elegáns, ám értelmi képességekkel meglehetős szerényen megáldott ifjúnak figyelmét. Freddie ugyanis merész terveken töri a fejét, csak azt nem tudja, hogyan fogjon hozzá a megvalósításukhoz. De – forduljon Psmithhez, Psmith majd segít!!! És valóban: a rendíthetetlen kedélyű, találékony, monoklis férfiú, R. Psmith (a „P” néma marad!) mindent elintéz. Ütődött arisztokraták, állástalan széplányok, valódi és ál-költők, hivatásos és amatőr ékszerrablók nyüzsögnek az ősi Blandings-kastély mohlepte fala között. Halmozódnak a bonyodalmak, ám Psmith minden elintéz! Minderről pedig P.G. Wodehouse rendkívül mulatságos, kitűnően megszerkesztett és mélyen emberséges szemléletű regényt írt, amely méltán lett világhírű.

Bertram Wooster Londonban és New Yorkban számtalan furcsánál furcsább szituációba kerül a pöttöm Bingó, Agatha néni, valamint más barátok és rokonok elképesztő kalandjai révén, amelyekbôl többnyire az inasok inasa, Jeeves találja meg a ki vezető utat. Pöttöm Bingó állandóan szerelmi lázban ég, hőseink ékszerrablásokba bonyolódnak, Bertie kénytelen szerelmes regények női írójának kiadni magát. Agatha néni pártfogoltját, a „tökfej Cyril”-t pedig a világot jelentő deszkáktól kell megszabadítani. Az események a forrpontot is elérik, amikor a lóversenypályákra vezet hőseink útja, meg a vidéki Anglia falvaiba, ahol nem csak a tiszteletesek prédikációinak időtartamára kötnek fergeteges körülmények között fogadásokat, hanem más, különleges versenyszámokra is. Osvald Éva könyvtáros ajánlásával.

A. J. Fikry, a kiégett könyvesboltos nehéz éveket tudhat maga mögött: meghalt a felesége; az üzlete rosszabbul megy, mint valaha; ráadásul ellopták tőle legnagyobb értékét is, egy Poe verseket tartalmazó ritka kötetet. Idővel elfordul az emberektől, és még a könyvei sem nyújtanak számára vigaszt, mert a rohamosan változó világra emlékeztetik. Egy váratlan esemény folytán viszont kénytelen lesz újrakezdeni az életét, mert egy kislányról is gondoskodnia kell. A mogorva és életunt férfi hamarosan más szemmel néz a világra, igaz barátokra lel, újra szerelmes lesz, a könyvesboltja pedig a kisváros nyüzsgő központjává alakul át. Gabrielle Zevin jó humorérzékkel megírt, varázslatos regénye tisztelgés a könyvek világa előtt, szerelmeslevél arról, miért szeretünk olvasni és miért zárunk bizonyos embereket a szívünkbe. Nélkülözhetetlen olvasmány azoknak, akiknek a könyvek a legjobb barátai és azoknak, akik hisznek abban, hogy „senki sem különálló sziget”.

Egy kapcsolat csodálatos szórakoztató leírása, a mennyei boldogságtól a meghiúsulásig. Egy nő kutatása, hogy valóban megértse a hím szörnyeteg, a báránybőrbe bújt farkas észjárását. Miért? – Keresi a szerzőnő a választ. Új nő Új elmélet! Hiszen minden nő tudja, hogy a férfi természeténél fogva szereti a változatosságot, szeret mindig újabb női szívet elcsábítani, majd kisétálni az életéből. Tudjuk és mégis bedőlünk nekik és szívünk darabjaira törik. Szellemes, találó hasonlatokkal, a helyzetek kifigurázásával próbál választ adni a szerzőnő és megértetni, hogy ne feledjük, a szerencse forgandó, és mi nők is kerülhetünk ki győztesen. Megjelent A csábítás elmélete címmel is.

„Amikor Maggie férje, Jeremy, a bécsi brit nagykövet, váratlanul szívinfarktusban meghal, Maggie alig tér magához döbbenetében. Ám néhány apró fekete füzet hamarosan kijózanítja: férje valójában egy bécsi szőkeség karjaiban lehelte ki a lelkét, – sőt, mi több, rendszeres tengeri herkentyűs vacsorákkal és luxusutazásokkal kényeztette a gyönyörűséges Mausie-t. Mindeközben Maggie házassága huszonöt éven át szigorú megszorításokból és takarékoskodásból állt. Kiderül a naplókból az is, nem Mausie volt az egyetlen, akivel férje megcsalta. Szeretője volt minden városban, ahol diplomáciai szolgálatot teljesített. És Maggie bosszút esküszik. Zoltánnal, Jeremy magyar sofőrjével Maggie körbeutazza korábbi állomáshelyeiket, s mindenfelé jó kis botrányokat kavar. Egyre kifinomultabb módszerekkel áll bosszút, de nem éppen a legdiplomatikusabb módon… Az utazások során az eddig mellőzött, önbizalom-hiányos Maggie alaposan megváltozik, újraértékeli házasságát, saját képességeit és azt is, hogy ki az igaz barát. Nehéz letenni ezt a bolondos, magával ragadó, csípős humorral fűszerezett történetet. London, Párizs, Róma, Bécs és Budapest, a bosszú egyre édesebb! Az egykori modell, Anne Marshall Zwack hosszú évekig sikeres újságíróként dolgozott, cikkei jelentek meg amerikai magazinokban, a New York Times utazási és életmód rovatában, rendszeresen publikált a Gourmet magazinban. A Diplomacák nyomában óriási sikert aratott Angliában, több kiadást is megért. A sodró lendületű, kalandos és rendkívül szórakoztató romantikus történettel most a magyar olvasóknak is bemutatkozik, s biztosak vagyunk benne, hogy a siker nálunk sem marad el.” Pánczél Edit könyvtáros ajánlásával.