Balogh Robert Vármeséjének hősei, Bálint és Gazsi, a kilencéves ikerpár a Nagymamával járják be a Dél-Dunántúl legjelentősebb várait. A mese valójában Bálint naplójából kerekedik ki, az ő szemével láthatjuk a középkori történelmi emlékeket, találkozhatunk korabeli történelmi alakokkal, Vak Bottyánnal, Pipo úrral, az ozorai vár urával, Zrínyi Miklóssal, a szigetvári kapitánnyal vagy éppen a várbeli hétköznapok különös figuráival. A háromtagú kis csapat kalandos időutazása során az olvasó nem csupán Máré vára, a simontornyai vagy a siklósi vár történetét ismerheti meg Bálint elbeszéléséből, de a középkori mindennapi élet legérdekesebb eseményeibe is bepillantást nyerhet. Megtudhatjuk, hogyan zajlott a várépítés, mit viseltek a lovagi torna résztvevői, s hogy mi a dolga a várkapitánynak. Ez a mesés várkalauz észrevétlenül és az ő nyelvükön szólva vonja be a 6-12 éveseket a régmúlt történelmébe.

Mindenki azt hiszi, hogy grófkisasszonynak lenni a világ legjobb dolga. Hát még, ha az ország egyik leggazdagabb családjába születik! Mindent megkaphat, amit csak szeme-szája megkíván, csak egyet nem: a szabadságot. Megszabják, mit kell tudnia, hogyan beszéljen, viselkedjen, milyen ruhát hordjon. Ez bizony nem könnyű egy okos, akaratos lánynak, még akkor sem, ha megérti, miért kell így lennie. Zrínyi Ilona mindent megtesz, amivel segítheti a nemes célok elérését. Nem rajta múlik, hogy tragédiába torkollnak az események. Végül nem marad más választása, mint saját kezébe venni sorsa irányítását, és bebizonyítani, hogy akarattal és elszántsággal egy magányos nő is képes hőstetteket véghezvinni, még a 17. század forrongó, háborús világában is.

Zalán ​Peti majdnem tizenhárom éves, koraérett felvidéki fiú, aki egyedül él az édesanyjával egy szűkös mezővárosi panellakásban. Nehéz életkörülményei és iskolatársai gyakori zaklatása elől a könyvekbe menekül, miközben arról álmodozik, hogy egyszer nagy író válik belőle – csakhogy hiányzik számára az igazi téma, a valódi nagy kaland. A bizonyítványosztás napján váratlan telefonhívást kap, aminek köszönhetően az egész nyarat a varázslatos Egerben töltheti. A város felfedezése közben ismerkedik meg a vele majdnem egykorú Tündével, akivel különös rejtély nyomába erednek: egy városi legenda szerint Gárdonyi Géza egyik sosem kiadott regényének ismeretlen, titokzatos kézirata máig ott van elrejtve valahol Egerben. Fiatal hőseink elhatározzák, hogy ők fogják megtalálni a nem mindennapi irodalmi kincset, miközben életük legizgalmasabb nyara köszönt rájuk. Valóban létezik az ismeretlen Gárdonyi-kézirat, vagy csak kitaláció az egész? Képes-e Tünde és Peti feltörni mind az öt pecsétet, mely a rejtély megoldásához vezet? És vajon csak ők tudnak a titokról, vagy vannak mások is, akik rátennék a kezüket az értékes régiségre? Bűnözők, végvári vitézek, bátorság és leleményesség – a múlt és a jelen különös találkozása Magyarország egyik legszebb városában… Bíró Szabolcs ifjúsági regénye az első nagy kaland és az első nagy szerelem története, ami egyszerre szól egy agyafúrt művészettörténeti nyomozásról és egy zárkózott fiú emberré cseperedéséről.

Gáspár ​1551-ben, a törökvész idején egy labirintusra bukkan… Dani 2019-ben nem találja a helyét a barátai között… Gáspár egy rejtélyes férfival találkozik, aki nagy feladatot bíz rá… Dani egy középkori lovag elbeszélését olvasva különös dologra lesz figyelmes… A két fiú sorsa a több, mint 500 év távolság ellenére összefonódik, és olyan képességeket fedeznek fel önmagukban, amelyek addig valahol egészen mélyen rejtőztek bennük… legalább olyan mélyen, mint a pásztói oskolamester háza alatti veremben talált értékes középkori leletek. A fantázia és a történelem keveredik Kertész Erzsi lebilincselő regényében, amely Pásztó történetének és egyben a magyar történelemnek egy egészen eddig rejtett, mégis fontos részletét mutatja be az olvasónak. A történetből megismerhetjük a törökök elől menekülni kényszerülő Gáspárt és Danit, aki elszántan próbálja kinyomozni, vajon a pásztói oskolamester háza tényleg misztikus kincseket rejt-e. Ezt olvasd az Egri csillagok előtt! Abszolút történelem Abszolút misztikum Abszolút lovag

Merj ​a magad értelmére támaszkodni! – szólt a felvilágosodás jelmondata, és mi is erre bátorítjuk az olvasót: a nagy sikerű 25 szelfi-sorozat 3. kötetét is kritikus gondolkodással forgassa (és közben persze legyen nyitott a humorra). Ezúttal a török kiűzése utáni 130 év szereplői lépnek elénk: akad közöttük átutazó művész és betelepülő jobbágy, a népre rátelepülő és a népet felemelő uralkodó, híres feltaláló és gyári munkás, forradalmár és áruló (aki néha egy és ugyanaz a személy). Kiderül például, miről folytatott kommentháborút Kazinczy és Batsányi, hogyan működött Kempelen Farkas sakkautomatája, milyen praktikákkal védekeztek eleink a pestis ellen, miért kell Beethoven egyik művét szemüvegben előadni, milyen lelkiállapotban írta Kölcsey a Himnuszt, kik ültek a szabadkőművesek titkos páholyaiban, elmesélhető-e vajon II. Rákóczi Ferenc és II. József élete képregényben (eláruljuk, igen). A fejezetek végén található Hogy volt, hogy nem volt… nos, felér egy igazi megvilágosodással: itt derül fény a kommentek igazságtartalmára és a kommentelők személyére, egy izgalmas történelmi kor eseményeinek fontos összefüggéseire.

Őseink is szelfiztek? Már ők is?! – A nagy sikerű 25 szelfi az Árpád-korból kötet után itt a folytatás, amely a török kor képzeletbeli közösségi oldalait mutatja be. Most a 14-17. századi magyarok világba kalauzol minket Lőrinc László, ahol a mindenki számára ismerős, elfeledett vagy éppen kitalált alakok lelkesen posztolnak és kommentelnek a könyv által teremtett virtuális térben. Vajon hogyan került Lajos király a mohácsi harcmezőn töltött fárasztó órák után a patak hűs vizébe? Miért töltött annyi időt Zsigmond király fejjel lefelé lógva? Ki merészelte ellopni a Szent Koronát? Tényleg hordott álruhát Mátyás király? Hogy fest Zrínyi Miklós egy képregényben? A vicces kommentek után pedig ne feledkezz meg a fejezetek végén található magyarázó szövegrészekről sem, hiszen mind tudjuk: ami egy közösségi oldalra kikerül, bizony nem mind igaz, még ha fénylik is.

Betti és Kende már tapasztalt időutazó, de mikor vissza akarnak látogatni Mátyás korába, Krisztin, a nyolcadikos influenszer utánuk szökik, és ezzel mindent összekavar. A gyerekek egy másik korban kötnek ki, és amint kilépnek az alagútból, fogságba esnek, majd kalandos úton Sárospatakig utaznak. Kende a református kollégiumba kerül, a lányok pedig a Rákóczi-kastélyban megismerkednek az öreg fejedelemasszonnyal, Lorántffy Zsuzsannával. Egy fejedelmi esküvő és egy színdarab aztán olyan bonyodalmakba keveri őket, amiknek a megoldásához minden ravaszságukra, de még a nyelvtudásukra is szükségük lesz…

A Vitéz János Gimnázium udvarán álló sokszáz éves platánfa gyökerei mélyre nyúlnak a földbe és messzire a múltba. Imi már ismeri a fa titkát, és hiába próbálja eltitkolni Zsófi elől, a lány nem tűr ellentmondást, így a fiúnak nincs más választása, vissza kell vinnie Zsófit a múltba. Így pillanatok alatt 1521-ben találják magukat, II. Lajos udvarában, 5 évvel a mohácsi csata előtt. Zsófiék minden követ megmozgatnak annak érdekében, hogy megakadályozzák a vereséget és a fiatal király halálát. De hiába az új, nagyhatalmú barátok és a királynő igyekezete. A történelmet nem lehet megváltoztatni.

Ne ​lepődj meg, kedves olvasó: ez egy szokatlan könyv. „Elmondjam a fraknói vár történetét?” – hallom képzeletben az egyszeri szülő hangját, amint éppen kirándulni indul csemetéjével. Választ nem kap, mert amint elindul a vonat vagy az autó, a csemete rögtön a mobiljába temetkezik.Esze ágában sincs kultúrtörténeti fejtegetéseket hallgatni. Valljuk be, annak idején mi is untuk az ilyesmit, hiszen a gyerekek és kamaszok számára többnyire nem az évszámok és nevek izgalmasak, hanem a hús-vér szereplők, a titkok, kincsek, rejtélyek, kalandok. Vagyis az olyan történetek, amilyenek itt, e könyv lapjain megelevenednek. A főszereplő Dórit egy krokodil avatja be a vár egykori ura, Esterházy Pál élettörténetébe, szokásaiba, sőt időnként a gondolataiba. Borostyán, a csodálatos krokodil, aki kalandos úton jutott gazdájához Egyiptomból, és őrzi azóta is a várat, mindent tud a múltról, de csak a kiválasztottaknak mesél. A szerző szerencsére kihallgatta és lejegyezte mindazt, amit Dórinak elmondott, így mi is megtudhatunk egyet és mást a múlt titkaiból. Például azt, miért voltak olyan szép kékek a török tábor sátrai, mi dolga Mihály arkangyalnak Fraknóban, és hány tesója van egy frissen kikelt krokodilnak. Sőt, az is kiderül, hogy mi az a márc vagy a szövétnek, és hogy ez az egész, amit kultúrtörténetnek nevezünk, milyen lebilincselően izgalmas dolog! Lepődj meg, kedves olvasó!

A Vitéz János Gimnázium udvarán álló öreg platánfát számos titok lengi körül – például, hogy egy múltba vezető titkos átjáró van a törzsében. Gitta és Áron egyáltalán nem kedvelik egymást, de a rejtélyes platánfa mégis összehozza őket. Nyomozásuk következtében 1705-ben találják magukat, a Rákóczi-szabadságharc idején. Bár Pestet és Budát nagyobbrészt elkerülik a harcok, a két fiatal mégis az egyik összecsapás kellős közepébe csöppen, ahol megismerkednek Vak Bottyánnal. A harc hevében azonban Bottyán elveszíti a talizmánját, amiről azt tartják, megóvja a harcban. Gitta és Áron elhatározza, kerül, amibe kerül, visszajuttatják a generálishoz az értékes talizmánt. Persze ez korántsem olyan egyszerű…

Szeptember utolsó péntekén, alig éjfél után jelentették Miska kémei, hogy furcsa mozgolódást észleltek Völgyifalu irányából. Valamivel később Nemti felől is jött a megfigyelő jelenteni, hogy a novai erdőben hemzsegnek a törökök. Majd befutott a muraközi futár is. Ő is török mozgolódásról számolt be.

Mihez kezdhet két gyerek, ha veszélyben a világ, ráadásul a bácsikájuk is szőrén-szálán eltűnt? Kitől kérhetnek segítséget, ha a legmenőbb szuperhősök pont nem érnek rá? Lincsi és Peti helyzete már-már reménytelen, de akkor színre lép a történelem egyik legnagyobb hőse, maga Zrínyi Ilona. Mi pedig nemcsak azt tudjuk meg, hogy milyen hősiesen védte Munkács várát a régmúlt időkben, de annak is tanúi lehetünk, hogyan száll szembe a gonosszal ebben a mai világban. Vibók Ildi kalandos históriáját Alács Anna szellemes rajzai keltik életre.