Az idős kocsányostölgy Belezna község belterületén (2 hrsz.) a Petőfi u. 43. számú ház előtt található, a községi tanács kezelésében levő út mentén. Forrás: Zala megye védett természeti értékei Közreműködő: Füzi Ferenc (összeáll.) Szerz. közl.: [összeáll. Füzi Ferenc] Kiadás: [Zalaegerszeg] : [HN Zala M. Biz.] : [Zala M. T], 1979

Ez az oldal csodálatos légifelvételeket mutat be több magyarországi településéről. Ezek a fotók jól használhatók plakátok, prospektusok, útikönyvek illusztrációjaként.

Ezen az oldalon fénykép található Belezna tölgyfájáról.

A település megközelíthető közúton: a 7-es úton Nagykanizsáig, onnan délre Surd után jobbra 4,1 km.

Szerző: Cseke Ferenc (1939-1999) Közreműködő: Természetbarát Szövetség (Nagykanizsa) (közread.) Szerz. közl.: Cseke Ferenc ; [kiad. a Természetbarát Szövetség] Kiadás: Nagykanizsa : Természetbarát Szöv., 1981 A linkre kattintva a mű ezen része háromféle formátumban érhető el. Az oldal KÉPE a „Letöltés” menűponttal a saját gépünkre tölthető, az „Előnézet”-re kattintva pedig gyorsan megtekinthető. A „Teljes leírás”-ra kattintva a "Rövid leírás" link jelenik meg, de az oldal TELJES – automata szövegfelismerővel létrehozott, tehát roncsolt részleteket is tartalmazó – SZÖVEGE olvasható. E szöveg minden szavára keresni lehet a böngésző "Szerkesztés" menűjének "Keresés ezen az oldalon" eszközével.

A fotógalériában Belezna is megtalálható.

Útikönyv Látnivalók Nagykanizsán és Térségében. A linkre kattintva a mű ezen része háromféle formátumban érhető el. Az oldal KÉPE a „Letöltés” menűponttal a saját gépünkre tölthető, az „Előnézet”-re kattintva pedig gyorsan megtekinthető. A „Teljes leírás”-ra kattintva a "Rövid leírás" link jelenik meg, de az oldal TELJES – automata szövegfelismerővel létrehozott, tehát roncsolt részleteket is tartalmazó – SZÖVEGE olvasható. E szöveg minden szavára keresni lehet a böngésző "Szerkesztés" menűjének "Keresés ezen az oldalon" eszközével.

Irta: Pintér István Sáray Mária Belezna történetéről és jeles fáiról is olvashatunk. A linkre kattintva a mű ezen része háromféle formátumban érhető el. Az oldal KÉPE a „Letöltés” menűponttal a saját gépünkre tölthető, az „Előnézet”-re kattintva pedig gyorsan megtekinthető. A „Teljes leírás”-ra kattintva a "Rövid leírás" link jelenik meg, de az oldal TELJES – automata szövegfelismerővel létrehozott, tehát roncsolt részleteket is tartalmazó – SZÖVEGE olvasható. E szöveg minden szavára keresni lehet a böngésző "Szerkesztés" menűjének "Keresés ezen az oldalon" eszközével.

Részlet az oldalról: A Mura két partja között élénk forgalom és kereskedelem zajlott. Belezna község határában érte el a folyót az az útvonal, amelyen lábon hajtották a magyar húsmarhát Nyugat-Európa felé. A halászat a Mura vidékén - a folyó jellegéből adódóan - nem jelentett olyan fontos megélhetési forrást, mint a nagyobb, de kisebb sodrású folyók mentén. A Murán és holtágain a kisszerszámos halászatot gyakorolták (emelőháló, tapogató, varsa, kis- és nagyhúzóháló), nagyszerszámos hasznosításról nem lehet beszélni. Árvizek után a mélyebben fekvő réteken a kintrekedt halat a nép 3-4 ágú szigonnyal, átalakított vasvillával fogta ki. A halászatot jelenleg is szinte kizárólag helybéli emberek gyakorolják. Eszközeik: emelőháló (sokszor gémeskútszerű, nagy állvánnyal), fenékhorog, kisebb marázsaháló. Érdekességként megemlíthető, hogy 1908-ban ifj. Sporzon Pál debreceni lakos a budapesti M. Kir. Bányakapitányságtól Alsólendva, Lenti és Letenye község határában művelendő aranymosásra kért engedélyt. Egy Letenyéről származó aranymosó padot és "zsétert" a keszthelyi múzeum is őriz.