Itt állt egykor az a háromszobás családi ház, amelyben Fekete István író 1929 és 1941 között élt és alkotott (az emlékművön az 1928-as évszám szerepel) .
Fekete István Nirnsee Ferenc ajkai földbirtokos uradalmában kapott intézői állást. Közvetlenül az esküvő után, friss házasként költözött ide feleségével, Piller Edittel az egykori szolgálati lakásba. Intézői, gazdatiszti munkája mellett itt kezdett el írni. Első írásait a Kittenberger Kálmán szerkesztette Nimród című lapnak küldte.
Ajkán írta 1936-ban A koppányi aga testamentuma című regényét, amely a Gárdonyi Géza Társaság pályázatának első díjasa lett. 1939-ben készült el Csí című állatregényével. 1939-ben jelent meg az ugyancsak itt írt Zsellérek című regénye. 1940-ben a Kisfaludy Társaság tagjává választották, a következő évben pedig állást kapott a Földművelődésügyi Minisztériumban és családjával a fővárosba költözött.
Ajkai gazdatiszti éveit, a természeti és társadalmi környezetet örökítette meg Bogáncs című regényében. Részben itt játszódnak a Köd, az Őszi vásár és a Téi berek című művei. Az 1947-ben megjelent Gyeplő nélkül című regényében egy volt ajkai nagybirtok pusztulásának történetét örökítette meg.
Egykori szolgálati lakásában emlékszobát rendeztek be, amely ma a Városi Múzeumban tekinthető meg a Molnár Gábor Emlékszobával együtt (Ajka, Szabadság tér 4.) .
A Városligeti Csónakázó tó kis szigetén Fekete István emlékhelyet alakítottak ki. Borsos Miklós által készített bronz mellszobra körül láthatók az író állattörténeteinek szereplői, amelyeket Samu Katalin mintázott meg: közülük Kele, Csí, Hu és Bogáncs.
A fénykép 2007 áprilisában készült.
Erős Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig. Bp., Kis-Lant Kiadó, 1995 www.ajka.hu
Itt állt egykor az a háromszobás családi ház, amelyben Fekete István író 1929 és 1941 között élt és alkotott (az emlékművön az 1928-as évszám szerepel) .
Fekete István Nirnsee Ferenc ajkai földbirtokos uradalmában kapott intézői állást. Közvetlenül az esküvő után, friss házasként költözött ide feleségével, Piller Edittel az egykori szolgálati lakásba. Intézői, gazdatiszti munkája mellett itt kezdett el írni. Első írásait a Kittenberger Kálmán szerkesztette Nimród című lapnak küldte.
Ajkán írta 1936-ban A koppányi aga testamentuma című regényét, amely a Gárdonyi Géza Társaság pályázatának első díjasa lett. 1939-ben készült el Csí című állatregényével. 1939-ben jelent meg az ugyancsak itt írt Zsellérek című regénye. 1940-ben a Kisfaludy Társaság tagjává választották, a következő évben pedig állást kapott a Földművelődésügyi Minisztériumban és családjával a fővárosba költözött.
Ajkai gazdatiszti éveit, a természeti és társadalmi környezetet örökítette meg Bogáncs című regényében. Részben itt játszódnak a Köd, az Őszi vásár és a Téi berek című művei. Az 1947-ben megjelent Gyeplő nélkül című regényében egy volt ajkai nagybirtok pusztulásának történetét örökítette meg.
Egykori szolgálati lakásában emlékszobát rendeztek be, amely ma a Városi Múzeumban tekinthető meg a Molnár Gábor Emlékszobával együtt (Ajka, Szabadság tér 4.) .
A Városligeti Csónakázó tó kis szigetén Fekete István emlékhelyet alakítottak ki. Borsos Miklós által készített bronz mellszobra körül láthatók az író állattörténeteinek szereplői, amelyeket Samu Katalin mintázott meg: közülük Kele, Csí, Hu és Bogáncs.
A fénykép 2007 áprilisában készült.
Erős Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig. Bp., Kis-Lant Kiadó, 1995
www.ajka.hu