A ferenceseket 1475-1484 között a Gara család telepítette le Pápán. A szerzetesek a reformáció idején is a városban maradtak, csak Török Ferenc földesúr idején, 1559-ben voltak kénytelenek elhagyni régi kolostorukat, amely akkor a Szent László utcában állott. Gróf Esterházy Ferenc és felesége, Thököly Katalin 1660 körül telepítette őket vissza s adományukból 1678-80 között felépíthették itteni új otthonukat. Az új rendházat 1707-ben felégették a labancok, 1715-ben építették újjá. 1747-ben tűz okozott benne nagy károkat, 1764-ben Esterházy Károly püspök építtette újjá.
A templom az olasz barokk stílus képviselője, a római Il Gesu távoli hatását mutatja.
A kolostorépület két egyemeletes részből áll: a Barát utcára néző négyzetes alaprajzú főépületből és a templom mögötti szárnyból.
A Barát utcai homlokzat hangsúlyos eleme az íves záródású, oromzatos kapu, az Esterházy és Thököly család egyesített címerével. A kapuoromzat fülkéjében a Máriacelli Szűz Mária szobra áll.
Egykor nagyon értékes könyvtára volt a kolostornak, mintegy 2500 kötetet tartalmazott.
A kolostorépület jelenleg (2007. április) rendkívül elhanyagolt állapotú.
1842 csikorgó, hideg telén a templommal "átellenben" lévő egyik házban - nem tudható pontosan, melyikben - lakott pápai diákoskodása alatt rövid ideig Petőfi Sándor.
Unokatestvére, szobatársa, a szintén pápai diák Orlai Petrich Soma a következőket írta:
"... szállásunk nem messze esett az iskolától s az erős tél miatt nagy szobánk fűthetetlen volt, miért is a kollégium szomszédságában, egy német ajku szabó házában béreltünk lakást".
Ekkor költöztek át a mai Petőfi utca 11. számú kis házba az iskola tudta nélkül, amiért Petőfit megintették.
A fénykép 2007 áprilisában készült.
Felh. irod.:
Németh Adél - Szabó Lajos: Pápa. Bp. Panoráma, 1989
"A kényes úrfi s a rongyos baka". Tanulmányok két halhatatlan pápai diákról. Pápa, 2001, Pápai Református Gyűjtemények
A ferenceseket 1475-1484 között a Gara család telepítette le Pápán. A szerzetesek a reformáció idején is a városban maradtak, csak Török Ferenc földesúr idején, 1559-ben voltak kénytelenek elhagyni régi kolostorukat, amely akkor a Szent László utcában állott. Gróf Esterházy Ferenc és felesége, Thököly Katalin 1660 körül telepítette őket vissza s adományukból 1678-80 között felépíthették itteni új otthonukat. Az új rendházat 1707-ben felégették a labancok, 1715-ben építették újjá. 1747-ben tűz okozott benne nagy károkat, 1764-ben Esterházy Károly püspök építtette újjá.
A templom az olasz barokk stílus képviselője, a római Il Gesu távoli hatását mutatja.
A kolostorépület két egyemeletes részből áll: a Barát utcára néző négyzetes alaprajzú főépületből és a templom mögötti szárnyból.
A Barát utcai homlokzat hangsúlyos eleme az íves záródású, oromzatos kapu, az Esterházy és Thököly család egyesített címerével. A kapuoromzat fülkéjében a Máriacelli Szűz Mária szobra áll.
Egykor nagyon értékes könyvtára volt a kolostornak, mintegy 2500 kötetet tartalmazott.
A kolostorépület jelenleg (2007. április) rendkívül elhanyagolt állapotú.
1842 csikorgó, hideg telén a templommal "átellenben" lévő egyik házban - nem tudható pontosan, melyikben - lakott pápai diákoskodása alatt rövid ideig Petőfi Sándor.
Unokatestvére, szobatársa, a szintén pápai diák Orlai Petrich Soma a következőket írta:
"... szállásunk nem messze esett az iskolától s az erős tél miatt nagy szobánk fűthetetlen volt, miért is a kollégium szomszédságában, egy német ajku szabó házában béreltünk lakást".
Ekkor költöztek át a mai Petőfi utca 11. számú kis házba az iskola tudta nélkül, amiért Petőfit megintették.
A fénykép 2007 áprilisában készült.
Felh. irod.:
Németh Adél - Szabó Lajos: Pápa. Bp. Panoráma, 1989
"A kényes úrfi s a rongyos baka". Tanulmányok két halhatatlan pápai diákról. Pápa, 2001, Pápai Református Gyűjtemények