Szerencs várát egy középkori bencés kolostor helyén, illetve részben falainak felhasználásával 1556-59 között építtette Némethy Ferenc. Reneszánsz kori formáját, mely mai képének is meghatározója, Rákóczi Zsigmond idején kapta.
Az 1500-as évek közepén épült tégla alakú, kétszintes épület délnyugati sarkán torony állt, körben árok és palánk védte. Ezt hamar tovább bővítették háromtraktusú, majd zárt, belsőudvaros tömbbé, elé pedig huszárvár épült.
A legfőbb építkezések közé tartozik a Rákóczi Zsigmond (1544-1608) idején elvégzett reneszánsz stílusú átalakítás. A faragott kőkeretes ablakok ma is láthatók. A török háborúk alatt, illetve a császáriak támadásai következtében több ostromot is megért a vár. A XVIII. század második felében a belső vár három tornyát lebontották, s csak a déli torony maradt meg.
II. Rákóczi Ferenc életének több epizódja fűződik a várhoz. A Bécsből hazatérő ifjú gyakran itt szállt meg feleségével együtt. Vallomások című önéletrajzi írásából tudható, hogy a nyár elejét rendszerint itt töltötte. A kuruc szabadságharc idején számos magasrangú vendéget fogadott a várban, ahol utoljára 1710. október 5-én járt.
A szabadságharcot követően új birtokosai megszüntették az épület vár jellegét; kastéllyá alakították. Utolsó tulajdonosa a Szirmay család volt, egészen 1945-ig.
A vár régészeti feltárását és a külső vár rekonstrukcióját 1968-ban kezdték el. Erdei Ferenc szerencsi születésű építész tervei alapján 1979-ben kezdődött a belső vár helyreállítása. 1991. október 23-án adták át rendeltetésének a várkastélyt, amelynek egy részében ma szálloda és kultúrterem, másikban a Városi Kulturális Központ és a Zempléni Múzeum működik. Kertje védett.
Szerencs várát egy középkori bencés kolostor helyén, illetve részben falainak felhasználásával 1556-59 között építtette Némethy Ferenc. Reneszánsz kori formáját, mely mai képének is meghatározója, Rákóczi Zsigmond idején kapta.
Az 1500-as évek közepén épült tégla alakú, kétszintes épület délnyugati sarkán torony állt, körben árok és palánk védte. Ezt hamar tovább bővítették háromtraktusú, majd zárt, belsőudvaros tömbbé, elé pedig huszárvár épült.
A legfőbb építkezések közé tartozik a Rákóczi Zsigmond (1544-1608) idején elvégzett reneszánsz stílusú átalakítás. A faragott kőkeretes ablakok ma is láthatók. A török háborúk alatt, illetve a császáriak támadásai következtében több ostromot is megért a vár. A XVIII. század második felében a belső vár három tornyát lebontották, s csak a déli torony maradt meg.
II. Rákóczi Ferenc életének több epizódja fűződik a várhoz. A Bécsből hazatérő ifjú gyakran itt szállt meg feleségével együtt. Vallomások című önéletrajzi írásából tudható, hogy a nyár elejét rendszerint itt töltötte. A kuruc szabadságharc idején számos magasrangú vendéget fogadott a várban, ahol utoljára 1710. október 5-én járt.
A szabadságharcot követően új birtokosai megszüntették az épület vár jellegét; kastéllyá alakították. Utolsó tulajdonosa a Szirmay család volt, egészen 1945-ig.
A vár régészeti feltárását és a külső vár rekonstrukcióját 1968-ban kezdték el. Erdei Ferenc szerencsi születésű építész tervei alapján 1979-ben kezdődött a belső vár helyreállítása. 1991. október 23-án adták át rendeltetésének a várkastélyt, amelynek egy részében ma szálloda és kultúrterem, másikban a Városi Kulturális Központ és a Zempléni Múzeum működik. Kertje védett.
A fénykép 2007 augusztusában készült.
Fazekas Lászlóné: Szerencs. Szerencs, Szerencsi Hírek Szerkesztősége, 1997
www.vendegvaro.hu
Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 2004
www.szerencs.hu