A Református Kollégium (lásd: Sárospatak, Rákóczi u. 1.) bejáratával szemben találjuk az Iskolakertnek nevezett parkot.
Az 1980-as években természetvédelmi területté nyilvánított Iskolakert sajátos nemzeti érték, mely egyedülálló az országban.
Sétányai mentén Patakhoz kötődő jeles személyiségek szobrai állnak.
Tompa Mihály 1832 és 1844 decembere között tanult bölcsészetet, jogot és teológiát a pataki református főiskolán, közben 1838/39-ben Sárbogárdon volt segédtanító. Sárospatakon és környékén népmondákat gyűjtött, s ezeket - az Eperjesen gyűjtött regékkel együtt - Pesten könyv alakban megjelentette. 1860. július 8-án a Sárospataki Református Kollégium 300 éves fennállásának ünnepségén ő maga szavalta el "Lorántffy Zsuzsanna emlékezete" című költeményét (a fejedelemasszony halálának abban az évben volt 200. évfordulója).
A fénykép 2007 augusztusában készült.
Felh. irod.:
Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 1995 www.sarospatak.hu/nevezetessegek
Erős Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig. Bp. Kis-Lant Kiadó, 1995
A Református Kollégium (lásd: Sárospatak, Rákóczi u. 1.) bejáratával szemben találjuk az Iskolakertnek nevezett parkot.
Az 1980-as években természetvédelmi területté nyilvánított Iskolakert sajátos nemzeti érték, mely egyedülálló az országban.
Sétányai mentén Patakhoz kötődő jeles személyiségek szobrai állnak.
Tompa Mihály 1832 és 1844 decembere között tanult bölcsészetet, jogot és teológiát a pataki református főiskolán, közben 1838/39-ben Sárbogárdon volt segédtanító. Sárospatakon és környékén népmondákat gyűjtött, s ezeket - az Eperjesen gyűjtött regékkel együtt - Pesten könyv alakban megjelentette. 1860. július 8-án a Sárospataki Református Kollégium 300 éves fennállásának ünnepségén ő maga szavalta el "Lorántffy Zsuzsanna emlékezete" című költeményét (a fejedelemasszony halálának abban az évben volt 200. évfordulója).
A fénykép 2007 augusztusában készült.
Felh. irod.:
Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 1995
www.sarospatak.hu/nevezetessegek
Erős Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig. Bp. Kis-Lant Kiadó, 1995