A település hosszú ideig a Rákóczi család birtoka volt. Ebből az időből való kúriájuk, mely a Rákóczi-birtokok elkobzása után a báró Maillot családé lett.
A késő reneszánsz és kora barokk jegyeket keverő Rákóczi-kúria építésének pontos adatait nem ismerjük. Feltételezések szerint Lorántffy Zsuzsanna építtette, miután III. Ferdinánd a lerombolt tállyai várral egyetemben I. Rákóczi Györgynek és feleségének, valamint fiúutódaiknak adományozta a mezővárost. 1701-ben részletes leírás készült az épületről, amely szerint a viszonylag nagy funduson a zsindelyfedelezésű épületben két szobát, egy kamrát, egy boltíves szobát, majd egy, a nagy előcsarnokból nyíló tágas termet szemléltek meg. Az egyes szobák, termek falait nagy boltíves nyílások törték meg. Az előcsarnokból lépcső vezetett a tágas emeleti előcsarnokba, ahonnan egy kandallós- és egy zöld kályhás szobára nyiltak ajtók. Ez utóbbi szobához árnyékszék is tartozott. Az előcsarnokból nyílt egy harmadik ajtó egy zsindelyfedelezésű szobába. A felső szintre az udvarból is fel lehetett jutni egy orsós folyosó fagrádicsán.
Az épületet 1720 után többször átalakították, 1720-ban hangulatos lépcsőházat építettek mellé, s a pitvar közepén tűzteret képeztek ki. Az északnyugati sarkot kiegészítették az egyemeletes toldalékkal. A Trautson család kihalta után a kúria a kincstárra szállt, majd cserebirtokként a Bretzenheim család tulajdonába került, akiktől leányágon örökölte meg a Maillot família.
Ebben az épületben fordította le Károly Gáspár a Szent Bibliát Mágocsi Antal felügyelete alatt.
A terület alatt, a katolikus templomtól a Maillot-kastélyig és a Rákóczi-kúriáig a Rákóczi-pince húzódik, számos mellékágával hatalmas területet behálózva. Eredeti rendeltetése az uradalom borainak tárolása volt, de veszély esetén menedékként is szolgált. Egyes feljegyzések szerint a Rákóczi szabadságharc idején itt bujdosott Rákóczi Ferenc. Ezt támasztja alá, hogy a pincerendszer a források szerint közvetlen (földalatti) összeköttetésben állt nemcsak a regéci és boldogkőváraljai várral, hanem a sárospataki Rákóczi várral is. A történelmi forrásokat a beomlott pinceszakaszok, leszakadt utak és megsüllyedt épületek is alátámasztják.
A pincerendszer bejárata a Csokonai téren található.
A fénykép 2007 augusztusában készült.
Felh. irod.:
Takács Péter: Tállya. Bp. Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., 2001. /Száz magyar falu könyvesháza/
Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 2003 www.tallya.hu
A település hosszú ideig a Rákóczi család birtoka volt. Ebből az időből való kúriájuk, mely a Rákóczi-birtokok elkobzása után a báró Maillot családé lett.
A késő reneszánsz és kora barokk jegyeket keverő Rákóczi-kúria építésének pontos adatait nem ismerjük. Feltételezések szerint Lorántffy Zsuzsanna építtette, miután III. Ferdinánd a lerombolt tállyai várral egyetemben I. Rákóczi Györgynek és feleségének, valamint fiúutódaiknak adományozta a mezővárost. 1701-ben részletes leírás készült az épületről, amely szerint a viszonylag nagy funduson a zsindelyfedelezésű épületben két szobát, egy kamrát, egy boltíves szobát, majd egy, a nagy előcsarnokból nyíló tágas termet szemléltek meg. Az egyes szobák, termek falait nagy boltíves nyílások törték meg. Az előcsarnokból lépcső vezetett a tágas emeleti előcsarnokba, ahonnan egy kandallós- és egy zöld kályhás szobára nyiltak ajtók. Ez utóbbi szobához árnyékszék is tartozott. Az előcsarnokból nyílt egy harmadik ajtó egy zsindelyfedelezésű szobába. A felső szintre az udvarból is fel lehetett jutni egy orsós folyosó fagrádicsán.
Az épületet 1720 után többször átalakították, 1720-ban hangulatos lépcsőházat építettek mellé, s a pitvar közepén tűzteret képeztek ki. Az északnyugati sarkot kiegészítették az egyemeletes toldalékkal. A Trautson család kihalta után a kúria a kincstárra szállt, majd cserebirtokként a Bretzenheim család tulajdonába került, akiktől leányágon örökölte meg a Maillot família.
Ebben az épületben fordította le Károly Gáspár a Szent Bibliát Mágocsi Antal felügyelete alatt.
A terület alatt, a katolikus templomtól a Maillot-kastélyig és a Rákóczi-kúriáig a Rákóczi-pince húzódik, számos mellékágával hatalmas területet behálózva. Eredeti rendeltetése az uradalom borainak tárolása volt, de veszély esetén menedékként is szolgált. Egyes feljegyzések szerint a Rákóczi szabadságharc idején itt bujdosott Rákóczi Ferenc. Ezt támasztja alá, hogy a pincerendszer a források szerint közvetlen (földalatti) összeköttetésben állt nemcsak a regéci és boldogkőváraljai várral, hanem a sárospataki Rákóczi várral is. A történelmi forrásokat a beomlott pinceszakaszok, leszakadt utak és megsüllyedt épületek is alátámasztják.
A pincerendszer bejárata a Csokonai téren található.
A fénykép 2007 augusztusában készült.
Felh. irod.:
Takács Péter: Tállya. Bp. Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., 2001. /Száz magyar falu könyvesháza/
Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 2003
www.tallya.hu