Ezen a helyen a középkorban nemesi udvarházak álltak.
A helyükre épült - azóta szintén lebontott - egyik házban, a mai 16. házszám alatt lelt otthonra 1849-ben Vörösmarty Mihály (1849 január elejétől kb. fél évig, Buda visszafoglalásáig Debrecen volt a szabadságharc fővárosa). Férje hadbavonulása után ide költözött ideiglenesen Szendrey Júlia is, csecsemő fiával, Petőfi Zoltánnal.
Mint Debrecen történelmének egy kutatója megjegyezte, a Csapó utca ebben az időben méltán viselhette volna a "Költők utcája" elnevezést, mert lakott benne Jókai Mór, Vas Gereben és Wachott Sándor is.
A mostani házon Vörösmartyra feliratos márványtábla emlékezik.
Ezen a helyen a középkorban nemesi udvarházak álltak.
A helyükre épült - azóta szintén lebontott - egyik házban, a mai 16. házszám alatt lelt otthonra 1849-ben Vörösmarty Mihály (1849 január elejétől kb. fél évig, Buda visszafoglalásáig Debrecen volt a szabadságharc fővárosa). Férje hadbavonulása után ide költözött ideiglenesen Szendrey Júlia is, csecsemő fiával, Petőfi Zoltánnal.
Mint Debrecen történelmének egy kutatója megjegyezte, a Csapó utca ebben az időben méltán viselhette volna a "Költők utcája" elnevezést, mert lakott benne Jókai Mór, Vas Gereben és Wachott Sándor is.
A mostani házon Vörösmartyra feliratos márványtábla emlékezik.
A fénykép 2006 júniusában készült.
Felh. irod.:
Papp Antal: Debrecen. Bp. Panoráma, 1976