A barokk stílusban épült bencés rendház 1654-böl származik, eredetileg a jezsuiták építették. A jezsuita rendház megszüntetése után a bencések kezébe került,akik 1812-ben felújították, mint gimnáziumot.
A Szent András-templom tőszomszédságában álló rendházon újra látható az 1945 után eltávolított emléktábla, amelynek domborműve egy diákkal kezet fogó bencés tanárt ábrázol. Az emléktáblán feltüntetett személyiségek, akik a magyar irodalom- és művelődéstörténet jelesei, a rendházzal szemben lévő gimnázium épületében tanítottak, s a rendházban laktak:
Pray György (1723-1801) történész: ő találta meg a magyar nyelvtörténet egyik legfontosabb emlékét, a "Halotti beszédet" abban a kódexben, amely ma az ő nevét viseli: Pray-kódex.
Katona István (1732-1811) jezsuita történetíró; fő műve a 42 kötetes, Magyarország történetét feldolgozó "Historia Critica...".
Baróthy Szabó Dávid (1739-1819) költő, a kassai Magyar Museum egyik szerkesztője.
Révay Miklós (1750-1807) nyelvész, író, később pesti egyetemi tanár.
Kultsár István (1760-1828) író, szerkesztő, színigazgató, a komáromi vármegyei könyvtár megalapítója.
Czuczor Gergely (1800-1866) költő, nyelvész, az MTA tagja.
Vaszary Kolos (1832-1915) későbbi bíboros, hercegprímás, történész, az MTA tagja.
Gyulai Rudolf (1848-1906) helytörténész, a komáromi múzeum megalapítója.
Magyari Szulpicz (1854-1887) helytörténész.
Gidró Bonifác, matematikus, fizikus, később az utolsó tihanyi apát.
A barokk stílusban épült bencés rendház 1654-böl származik, eredetileg a jezsuiták építették. A jezsuita rendház megszüntetése után a bencések kezébe került,akik 1812-ben felújították, mint gimnáziumot.
A Szent András-templom tőszomszédságában álló rendházon újra látható az 1945 után eltávolított emléktábla, amelynek domborműve egy diákkal kezet fogó bencés tanárt ábrázol. Az emléktáblán feltüntetett személyiségek, akik a magyar irodalom- és művelődéstörténet jelesei, a rendházzal szemben lévő gimnázium épületében tanítottak, s a rendházban laktak:
Pray György (1723-1801) történész: ő találta meg a magyar nyelvtörténet egyik legfontosabb emlékét, a "Halotti beszédet" abban a kódexben, amely ma az ő nevét viseli: Pray-kódex.
Katona István (1732-1811) jezsuita történetíró; fő műve a 42 kötetes, Magyarország történetét feldolgozó "Historia Critica...".
Baróthy Szabó Dávid (1739-1819) költő, a kassai Magyar Museum egyik szerkesztője.
Révay Miklós (1750-1807) nyelvész, író, később pesti egyetemi tanár.
Kultsár István (1760-1828) író, szerkesztő, színigazgató, a komáromi vármegyei könyvtár megalapítója.
Czuczor Gergely (1800-1866) költő, nyelvész, az MTA tagja.
Vaszary Kolos (1832-1915) későbbi bíboros, hercegprímás, történész, az MTA tagja.
Gyulai Rudolf (1848-1906) helytörténész, a komáromi múzeum megalapítója.
Magyari Szulpicz (1854-1887) helytörténész.
Gidró Bonifác, matematikus, fizikus, később az utolsó tihanyi apát.
A fénykép 2005. júliusában készült.
Felh. irod.:
www.komarno.sk
Mácza Mihály: Komárom nevezetességei. Pozsony, Madách-Posonium, 2002
Szénássy Zoltán: Rév–Komárom. KT Kiadó, 1998