A kaposvári Kaposi Mór Megyei Kórház régi épülete a város Fő utcájának a központtól távolabbi részén áll. 1846-ban épült klasszicista stílusban. Az intézményt ekkor alapították közadakozásból. 1857-ben vált alapítványi kórházból közkórházzá.
1991-ben vette fel a kaposvári születésű világhírű bőrgyógyász, Kaposi Mór nevét.
Kaposi Mór (1837-1902) eredeti családi neve Kohn volt (családneve megváltoztatásával a szülővárosát tisztelte meg). Szegény, de művelt családból származott, édesapja a zsidó hitközség alkalmazottja. Tanulmányait a kaposvári izraelita elemi iskolában kezdte, majd a Somssich-Gimnáziumba járt. A pozsonyi gimnáziumban érettségizett, s a bécsi egyetem hallgatója lett. 1861-ben fejezte be orvosi tanulmányait, ezután a bécsi közkórházba állott be aspiránsnak, egyidejüleg azonban egyik bécsi szanatórium vezetője is lett. Közelebbi érintkezésbe került a bőrklinika vezetőjével, Ferdinand von Hebra professzorral, aki felismervén a fiatalember kiemelkedő tehetségét, munkatársává szemelte ki. Kapcsolata Hebrával még szorosabbá vált, miután 1869-ben leányát, Martha Hebrát feleségül vette. Felesége kedvéért katolikus hitre tért. 1881-ben, Hebra halála után Kaposit a bőrgyógyászati tanszék professzorává nevezték ki. 1902. március 6-án bekövetkezett haláláig ott dolgozott és oktatott.
A bőrgyógyászatnak talán nincs olyan fejezete, amelyet előbbre ne vitt volna, mintegy kiteljesítve mesterének, Hebrának tanításait.
Orvosi tevékenységéből három olyan kórképe ismeretes, amelyek nemcsak a bőrgyógyászat, hanem az egész orvostudomány számára nagy jelentőségűek. Ezek közül azóta az ő nevével összekapcsolva vált ismeretessé az általa 1872-ben leírt Kaposi-sarcoma.
A kaposvári Kaposi Mór Megyei Kórház régi épülete a város Fő utcájának a központtól távolabbi részén áll. 1846-ban épült klasszicista stílusban. Az intézményt ekkor alapították közadakozásból. 1857-ben vált alapítványi kórházból közkórházzá.
1991-ben vette fel a kaposvári születésű világhírű bőrgyógyász, Kaposi Mór nevét.
Kaposi Mór (1837-1902) eredeti családi neve Kohn volt (családneve megváltoztatásával a szülővárosát tisztelte meg). Szegény, de művelt családból származott, édesapja a zsidó hitközség alkalmazottja. Tanulmányait a kaposvári izraelita elemi iskolában kezdte, majd a Somssich-Gimnáziumba járt. A pozsonyi gimnáziumban érettségizett, s a bécsi egyetem hallgatója lett. 1861-ben fejezte be orvosi tanulmányait, ezután a bécsi közkórházba állott be aspiránsnak, egyidejüleg azonban egyik bécsi szanatórium vezetője is lett. Közelebbi érintkezésbe került a bőrklinika vezetőjével, Ferdinand von Hebra professzorral, aki felismervén a fiatalember kiemelkedő tehetségét, munkatársává szemelte ki. Kapcsolata Hebrával még szorosabbá vált, miután 1869-ben leányát, Martha Hebrát feleségül vette. Felesége kedvéért katolikus hitre tért. 1881-ben, Hebra halála után Kaposit a bőrgyógyászati tanszék professzorává nevezték ki. 1902. március 6-án bekövetkezett haláláig ott dolgozott és oktatott.
A bőrgyógyászatnak talán nincs olyan fejezete, amelyet előbbre ne vitt volna, mintegy kiteljesítve mesterének, Hebrának tanításait.
Orvosi tevékenységéből három olyan kórképe ismeretes, amelyek nemcsak a bőrgyógyászat, hanem az egész orvostudomány számára nagy jelentőségűek. Ezek közül azóta az ő nevével összekapcsolva vált ismeretessé az általa 1872-ben leírt Kaposi-sarcoma.
A fénykép 2006 márciusában készült.
Felh. irod.:
http://www.kmmk.hu/korhaz_kaposi_tortenete.htm
www.kaposvar.hu