Ebben a városközponti épületben született 1904. szeptember 6-án Keresztury Dezső (1904-1996) író, irodalomtörténész, kritikus, műfordító, miniszter, akadémikus. Édesapja ügyvéd volt, 1915-18 között a város polgármestere.
Elemi iskolai tanulmányait és a gimnázium első négy osztályát szülővárosában végezte.
Berlini évek után 1936-43-ban az Eötvös Kollégium tanára, közben 1937-43-ban a Pester Lloyd rovatvezetője volt. 1945-47-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1945-48-ban az Eötvös Kollégium igazgatója, 1948 után az MTA főkönyvtárnoka, 1950-71 között az Országos Széchenyi Könyvtár főosztályvezetője, 1985-től a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke, majd tiszteletbeli elnöke. 1973-tól az MTA levelező, 1982-től rendes tagja. A kortárs magyar irodalom sokoldalú művelője, a magyar irodalom- és művelődéstörténet elismert kutatójaként számos magyar és nemzetközi társaság tagja, kitüntetettje volt.
1968 után került újra szoros kapcsolatba szülővárosával, amelynek 1975-ben díszpolgára lett. 1993-ban megjelent "Emlékezéseim. Szülőföldjeim" című önéletrajzi kötete itt töltött gyermekkorának emlékeit is felidézi. Egykori iskoláját több alapítvánnyal is támogatta; édesapja szőlőhegyi hajlékát a városnak adományozta, ahol fokozatosan könyvtára is helyet kap, s alkotóházként működik.
Szülőházán 1999-ben helyeztek el emléktáblát.
Ebben a városközponti épületben született 1904. szeptember 6-án Keresztury Dezső (1904-1996) író, irodalomtörténész, kritikus, műfordító, miniszter, akadémikus. Édesapja ügyvéd volt, 1915-18 között a város polgármestere.
Elemi iskolai tanulmányait és a gimnázium első négy osztályát szülővárosában végezte.
Berlini évek után 1936-43-ban az Eötvös Kollégium tanára, közben 1937-43-ban a Pester Lloyd rovatvezetője volt. 1945-47-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1945-48-ban az Eötvös Kollégium igazgatója, 1948 után az MTA főkönyvtárnoka, 1950-71 között az Országos Széchenyi Könyvtár főosztályvezetője, 1985-től a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke, majd tiszteletbeli elnöke. 1973-tól az MTA levelező, 1982-től rendes tagja. A kortárs magyar irodalom sokoldalú művelője, a magyar irodalom- és művelődéstörténet elismert kutatójaként számos magyar és nemzetközi társaság tagja, kitüntetettje volt.
1968 után került újra szoros kapcsolatba szülővárosával, amelynek 1975-ben díszpolgára lett. 1993-ban megjelent "Emlékezéseim. Szülőföldjeim" című önéletrajzi kötete itt töltött gyermekkorának emlékeit is felidézi. Egykori iskoláját több alapítvánnyal is támogatta; édesapja szőlőhegyi hajlékát a városnak adományozta, ahol fokozatosan könyvtára is helyet kap, s alkotóházként működik.
Szülőházán 1999-ben helyeztek el emléktáblát.
A felvétel 2006 júniusában készült.
Felh. irod.:
Zalai életrajzi lexikon. = http://zalai.dfmk.hu/zalaiak