A város központi terének neve Gyula és Békés megye XVIII. századi földesurának, a báró Harruckern családnak állít emléket. Harruckern János György (1664-1742) az elnéptelenedett megye szisztematikus betelepítésével szerzett érdemeket, fia, Harruckern Ferenc pedig a téren álló plébániatemplom építtetője volt.
A templom mellett áll a római katolikus plébánia barokk tömegű, copf stílusú épülete. 1750-ben építették, az 1801-es tűzvészben azonban leégett. 1804-ben a templommal egyidőben épült újjá.
Neves lakója volt 1873 és 1894 között Göndöcs Benedek apátplébános, sok helyi kulturális és gazdasági kezdeményezés elindítója. Pusztaszer régészeti feltáróinak egyike, a hazai méhészet kiemelkedő képviselője.
1918 és 1941 között a későbbi mártír püspök, báró Apor Vilmos is itt lakott, mint plébános. Gyulán szentelték fel győri püspökké, s ott szenvedett vértanúhalált 1945. április 2-án.
A város központi terének neve Gyula és Békés megye XVIII. századi földesurának, a báró Harruckern családnak állít emléket. Harruckern János György (1664-1742) az elnéptelenedett megye szisztematikus betelepítésével szerzett érdemeket, fia, Harruckern Ferenc pedig a téren álló plébániatemplom építtetője volt.
A templom mellett áll a római katolikus plébánia barokk tömegű, copf stílusú épülete. 1750-ben építették, az 1801-es tűzvészben azonban leégett. 1804-ben a templommal egyidőben épült újjá.
Neves lakója volt 1873 és 1894 között Göndöcs Benedek apátplébános, sok helyi kulturális és gazdasági kezdeményezés elindítója. Pusztaszer régészeti feltáróinak egyike, a hazai méhészet kiemelkedő képviselője.
1918 és 1941 között a későbbi mártír püspök, báró Apor Vilmos is itt lakott, mint plébános. Gyulán szentelték fel győri püspökké, s ott szenvedett vértanúhalált 1945. április 2-án.
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Czeglédi Imre:Gyula útikalauz. 2., bőv. kiad. Gyula, 1995