Itt állt egykor Pálffy Albert (1820-1897) író szülőháza.
Pálffy az 1840-es években Petőfi baráti köréhez tartozott, tagja volt a Tizek Társaságának. Ő szerkesztette 1848/49-ben a Március Tizenötödike című radikális lapot, melynek mottója ez volt: "Nem kell táblabíró politika". Radikalizmusáért 1849 júliusában a lapot betiltották. Pálffy a szabadságharc bukása után itthon bujdosott, s elfogták, kétévi börtönre ítélték. Kiszabadulása után folytatta az újságírást, több lapnál dolgozott. Az 1880-as években barátja, Gyulai Pál buzdítására visszatért a regényíráshoz. Egyike volt a magyar újságírói stílus megteremtőinek. A Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta.
Szülőházát 1899-ben emléktáblával jelölték meg. A bronz dombormű Kallós Ede munkája, feliratát Szász Károly írta, s leleplezésekor Gyulai Pál mondott beszédet. A városrendezés során a klasszicista stílusú szülőházat lebontották, az emléktáblát eredeti helyén talapzatra helyezték.
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Czeglédi Imre: Gyula útikalauz. 2. jav., bőv. kiad. Gyula, 1995
Itt állt egykor Pálffy Albert (1820-1897) író szülőháza.
Pálffy az 1840-es években Petőfi baráti köréhez tartozott, tagja volt a Tizek Társaságának. Ő szerkesztette 1848/49-ben a Március Tizenötödike című radikális lapot, melynek mottója ez volt: "Nem kell táblabíró politika". Radikalizmusáért 1849 júliusában a lapot betiltották. Pálffy a szabadságharc bukása után itthon bujdosott, s elfogták, kétévi börtönre ítélték. Kiszabadulása után folytatta az újságírást, több lapnál dolgozott. Az 1880-as években barátja, Gyulai Pál buzdítására visszatért a regényíráshoz. Egyike volt a magyar újságírói stílus megteremtőinek. A Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta.
Szülőházát 1899-ben emléktáblával jelölték meg. A bronz dombormű Kallós Ede munkája, feliratát Szász Károly írta, s leleplezésekor Gyulai Pál mondott beszédet. A városrendezés során a klasszicista stílusú szülőházat lebontották, az emléktáblát eredeti helyén talapzatra helyezték.
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Czeglédi Imre: Gyula útikalauz. 2. jav., bőv. kiad. Gyula, 1995