A szócikkek felismertetett szövege:
(A csillag után a kiegészítő kötetből származó szöveg következik)
Zalaszentbalázs, Szentbalázs: község Zala m.-ben, a Zalai-dombságban, Nagykanizsától 15 km-re ÉNy-ra. Körjegyzőségi központ. L: 1453 (1910), 970 (1990), 932 (2001). Mg., vadgazdálkodás, faipar, varroda. Nagy neolitikus, rézkori, kisebb kelta telepek; középkori templomrom. Első írásos említése: 1320 (Zenthbalas). Egyházas hely (1333). 1459-ben már vásáros hely és királyi sókamarai székh. volt. 1460-ban I. (Hunyadi) Mátyás megerősítette birtokában a Szentbalázsi családot, másik része a Szele (Zele) családé volt (a 16. sz.-ban már teljesen az övék). A 16. sz. első felében jelentékeny hely szőlőheggyel, hegyvámmal. 1570-ben erődítménye is volt, amelyet Thury György építtethetett. Az 1580-as években elnéptelenedett, a törökellenes felszabadító háborúk idején a császáriak felégették (1687 k.), megakadályozva a törökök élelmiszerutánpótlását. 1690 után újjáépült, a Rumy, a Sárkány és a Török család birtoka volt. A 18. sz. elején lakosai erdőirtással és a mocsarak lecsapolásával új területeket hódítottak meg. 1758-ban az Inkey család birtokába került zálogban. A 19. sz. közepén az Inkey és a Skublics család osztozott rajta. Neve 1892-től ~. A 20. sz. elején a községben gőzmalom, szeszfőzde és téglagyár működött. R. k. templom (barokk, 1754).
*Zalaszentbalázs: község Zala m.-ben (Ny-Dunán-túl régió, Nagykanizsai kistérség). Körjegyzőségi központ. L: 932 (2001). T: 2099 ha.
A szócikkek a következő lexikonból származnak:
Cím: Magyar nagylexikon
Közreműködő: Élesztős László (1949) (szerk.) ; Barabás Éva (1943) (szerk.) ; Berényi Gábor (1946) (szerk.) ; Bárány Lászlóné (szerk.) ; Adelmann-né Kertész Judit (1945) (közrem.) ; Froemel Károlyné Jáky Éva (1936) (közrem.) ; Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállala
Szerz. közl.: [... Élesztős László főszerk.] ; [szerk. Barabás Éva et al.] ; [bibliogr. Adelmanné Kertész Judit] ; [kész. az Akadémiai Kiadó Magyar Nagylexikon Szerkesztőségében]
Kiadás: Budapest : Akad. K., 1993-
Kötetei: 1. köt., A - Anc
2. köt., And - Bag
3. köt., Bah - Bij
4. köt., Bik - Bz
5. köt., C - Csem
6. köt., Csen - Ec
7. köt., Ed - Fe
8. köt., Ff - Gyep
9. köt., Gyer - Iq
10. köt., Ir - Kip
11. köt., Kir - Lem
12. köt., Len - Mep
13. köt., Mer - Nyk
14. köt., Nyl - Pom
15. köt., Pon - Sek
16. köt., Sel - Szö
17. köt., Szp - Ung
18. köt., Unh - Z
19. köt., Kiegészítő kötet, A - Z
ETO jelzet: 030=945.11
Szakjelzet: 030
Cutter: M 14
ISBN: 963-05-6611-7 [!ISBN 963-05-6615-X]
Nyelv: magyar
Megjegyzés: Az 5. kötettől kiad. a Magyar Nagylexikon Kiadó ; A 6. kötettől főszerk. Berényi Gábor ; A 6. kötettől szakszerk. Bárány Lászlóné et al. ; A 6. kötettől bibliogr. Froemel Károlyné ; Bibliogr. a szócikkek végén
(A csillag után a kiegészítő kötetből származó szöveg következik)
Zalaszentbalázs, Szentbalázs: község Zala m.-ben, a Zalai-dombságban, Nagykanizsától 15 km-re ÉNy-ra. Körjegyzőségi központ. L: 1453 (1910), 970 (1990), 932 (2001). Mg., vadgazdálkodás, faipar, varroda. Nagy neolitikus, rézkori, kisebb kelta telepek; középkori templomrom. Első írásos említése: 1320 (Zenthbalas). Egyházas hely (1333). 1459-ben már vásáros hely és királyi sókamarai székh. volt. 1460-ban I. (Hunyadi) Mátyás megerősítette birtokában a Szentbalázsi családot, másik része a Szele (Zele) családé volt (a 16. sz.-ban már teljesen az övék). A 16. sz. első felében jelentékeny hely szőlőheggyel, hegyvámmal. 1570-ben erődítménye is volt, amelyet Thury György építtethetett. Az 1580-as években elnéptelenedett, a törökellenes felszabadító háborúk idején a császáriak felégették (1687 k.), megakadályozva a törökök élelmiszerutánpótlását. 1690 után újjáépült, a Rumy, a Sárkány és a Török család birtoka volt. A 18. sz. elején lakosai erdőirtással és a mocsarak lecsapolásával új területeket hódítottak meg. 1758-ban az Inkey család birtokába került zálogban. A 19. sz. közepén az Inkey és a Skublics család osztozott rajta. Neve 1892-től ~. A 20. sz. elején a községben gőzmalom, szeszfőzde és téglagyár működött. R. k. templom (barokk, 1754).
*Zalaszentbalázs: község Zala m.-ben (Ny-Dunán-túl régió, Nagykanizsai kistérség). Körjegyzőségi központ. L: 932 (2001). T: 2099 ha.
A szócikkek a következő lexikonból származnak:
Cím: Magyar nagylexikon
Közreműködő: Élesztős László (1949) (szerk.) ; Barabás Éva (1943) (szerk.) ; Berényi Gábor (1946) (szerk.) ; Bárány Lászlóné (szerk.) ; Adelmann-né Kertész Judit (1945) (közrem.) ; Froemel Károlyné Jáky Éva (1936) (közrem.) ; Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállala
Szerz. közl.: [... Élesztős László főszerk.] ; [szerk. Barabás Éva et al.] ; [bibliogr. Adelmanné Kertész Judit] ; [kész. az Akadémiai Kiadó Magyar Nagylexikon Szerkesztőségében]
Kiadás: Budapest : Akad. K., 1993-
Kötetei: 1. köt., A - Anc
2. köt., And - Bag
3. köt., Bah - Bij
4. köt., Bik - Bz
5. köt., C - Csem
6. köt., Csen - Ec
7. köt., Ed - Fe
8. köt., Ff - Gyep
9. köt., Gyer - Iq
10. köt., Ir - Kip
11. köt., Kir - Lem
12. köt., Len - Mep
13. köt., Mer - Nyk
14. köt., Nyl - Pom
15. köt., Pon - Sek
16. köt., Sel - Szö
17. köt., Szp - Ung
18. köt., Unh - Z
19. köt., Kiegészítő kötet, A - Z
ETO jelzet: 030=945.11
Szakjelzet: 030
Cutter: M 14
ISBN: 963-05-6611-7 [!ISBN 963-05-6615-X]
Nyelv: magyar
Megjegyzés: Az 5. kötettől kiad. a Magyar Nagylexikon Kiadó ; A 6. kötettől főszerk. Berényi Gábor ; A 6. kötettől szakszerk. Bárány Lászlóné et al. ; A 6. kötettől bibliogr. Froemel Károlyné ; Bibliogr. a szócikkek végén