Debrecen, Bocskai út, Köztemető: Fazekas Mihály sírja
Debrecen új köztemetőjét 1932-36 között alakították ki. A temetőkertet és a nagy művészettörténeti értéket képviselő ravatalozó épületét Borsos József tervezte.
A díszsírhelyek a főbejárattól jobbra helyezkednek el. Itt nyugszik a magyar művelődástörténet számos nagy alakja, akiknek földi maradványait áthozták a többnyire felszámolt régi temetőkből. Fazekas Mihály 1766-1828) síremlékét Tóth András szobrászművész (Tóth Árpád költő édesapja) készítette.
Fazekas Mihály, a Lúdas Matyi halhatatlan szerzője ifjú korában részt vett a napóleoni háborúkban. 1796-ban azonban otthagyta a katonáskodást és Debrecenben telepedett le (lásd: Debrecen, Piac u. 68.), ahol a mezőgazdálkodásnak élt, és mint városi és kollégiumi pénztárnok hivatalnokoskodott. A botanikára két sógora, Földi János és Diószegi Sámuel buzdították. Diószegi Sámuellel kiadta a hazai botanikát forradalmasító Magyar fűvészkönyvet. Ő tervezte és készítette elő a később oly nagy hírű debreceni Füvészkertet, amelynek megnyitását azonban már nem érhette meg.
Nem volt hivatásos költő, a költészetet kulturált emberhez illő passziónak tartotta, de mesterien verselt, Csokonai is nagyra tartotta és jó barátságban volt vele, aki csaknem mindennapos volt Fazekas házánál.
Debrecen új köztemetőjét 1932-36 között alakították ki. A temetőkertet és a nagy művészettörténeti értéket képviselő ravatalozó épületét Borsos József tervezte.
A díszsírhelyek a főbejárattól jobbra helyezkednek el. Itt nyugszik a magyar művelődástörténet számos nagy alakja, akiknek földi maradványait áthozták a többnyire felszámolt régi temetőkből. Fazekas Mihály 1766-1828) síremlékét Tóth András szobrászművész (Tóth Árpád költő édesapja) készítette.
Fazekas Mihály, a Lúdas Matyi halhatatlan szerzője ifjú korában részt vett a napóleoni háborúkban. 1796-ban azonban otthagyta a katonáskodást és Debrecenben telepedett le (lásd: Debrecen, Piac u. 68.), ahol a mezőgazdálkodásnak élt, és mint városi és kollégiumi pénztárnok hivatalnokoskodott. A botanikára két sógora, Földi János és Diószegi Sámuel buzdították. Diószegi Sámuellel kiadta a hazai botanikát forradalmasító Magyar fűvészkönyvet. Ő tervezte és készítette elő a később oly nagy hírű debreceni Füvészkertet, amelynek megnyitását azonban már nem érhette meg.
Nem volt hivatásos költő, a költészetet kulturált emberhez illő passziónak tartotta, de mesterien verselt, Csokonai is nagyra tartotta és jó barátságban volt vele, aki csaknem mindennapos volt Fazekas házánál.
A fénykép 2006 júniusában készült.
Felh. irod.:
Kovács Gergelyné: Debrecen. Bp. Panoráma, 1981
http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/fazekas.htm