Zalai Hírlap 2011. június 27. 148. szám 13. oldal - Annalesekkel kezdődött
A cikk szövege:
Annalesekkel kezdődött
Csabai Béla nyugalmazott iskolaigazgató kutatta és megírta faluja történetét
Eötvös József rendelete után azonnal két iskolája lett a dél-zalai falunak
Szalabán Attila
Galambok - A helyi általános iskola évtizedeinek megörökítése után újabb könyvet írt Csabai Béla. A nyugállományú iskolaigazgató ezúttal faluja, Galambok történetét kutatta és vetette papírra.
Historia est magistra vitae - magyarul a történelem az élet tanítómestere. Ezt a régi latin közmondást abszolút igaznak tartja Csabai Béla, a galamboki általános iskola nyugalmazott igazgatója, aki már az 1970-es évek óta dédelgette tervét, hogy megírja a dél-zalai falu történetét. Az álom most vált valóra, nemrég a galamboki önkormányzat és a Czupi Kiadó közösen jelentette meg a 346 oldalas kötetet, mely nemcsak az évszázadok eseményeit tárja az olvasók elé, hanem Galambok néprajzába, kultúrájába is bepillantást enged.
- Történelemtanár vagyok, hivatásomból adódóan vallom, hogy nyomot kell hagynunk magunk után. Ez motivált abban, hogy pedagógiai célzattal mindig feljegyezzem az eseményeket, s afféle annaleseket hozzak létre, melyek a falu legutóbbi négy évtizedének történéseit megörökítették ecsetelte Csabai Béla. - Ez jelentette a könyv alapját, de természetesen ez csak egy nagyon kis része volt a munkának. Szükség volt a korábbi évszázadokról szóló források felkutatására, a múlt feltárására.
Csabai Béla a megyei és püspöki levéltárakat kereste fel, helybéliektől gyűjtötte a falu történetére vonatkozó információkat, s szakemberekkel is egyeztetett a már megállapított tényekről. Rengeteg dokumentumot talált, melyek mind Galambok korabeli életének egy-egy kis szeletét mutatták be - nemegyszer a mai olvasók számára humoros módon. Ezek közé tartozott például az a tanfelügyelői feljegyzés, mely egyebek mellett arról tudósított, hogy a galamboki iskolás gyerekek milyen lázadó szemléletűek voltak - a református iskola falára az udvari vécéből vett „anyaggal" írtak fel a bécsi udvart káromló kifejezéseket.
A falu történetéből persze más érdekességeket is rejteget a terjedelmes kötet. A második világháború szomorú éveiből maradt fenn például az a bizalmas irat, melyhez kutatásai eredményeként Csabai Béla is hozzájutott, s most publikált. A dokumentumban a Veszprém egyházmegyei Hatóság értesítette a galamboki római katolikus plébániát, hogy: „a Haza védelmének érdekében kénytelenek leszünk egyes harangjainkról lemondani". A tájékoztatás szerint a Honvédelmi Kincstár többek között a galambokiak féltett, 310 kilogrammos harangjára vetett szemet, s az egyházmegye arra kérte a helyi papot, hogy igyekezzen elérni: „a harangok elvitele a hívek között minél kevesebb megmozdulást okozzon, és minél nagyobb nyugalommal viseljék el". Mindez később valóra is vált, 1944 őszén a bérmaútját Dél-Zalában kezdő Mindszenty József megyés püspököt már nem köszönthette a katolikus templom nagyharangja, melyet az év június 7-én hadi célra leszereltek és elszállítottak.
- Az írás során magam is megbizonyosodhattam arról, hogy Galambok mindig, nagyon sok mindenben élen járt - jegyezte meg Csabai Béla. -Amikor például Eötvös József rendelete megjelent, azonnal két iskolája lett a falunak. De volt rá példa, hogy a jegyző
vitte a gyerekeket kiállításra, és például a helyi néptanító 1951-ben az elsők között írta elő a lányok számára a tornanadrág viselését - pedig akkor ezzel szinte istenkárom-
lást követett el a nép szemében. Öröm volt számomra mindezt a különböző forrásokból elolvasni, és most még nagyobb öröm, hogy megoszthattam másokkal.
Csabai Béla a Galambok történetét megörökítő nívós kötettel
Fotó: Szakony Attila
A cikk szövege:
Annalesekkel kezdődött
Csabai Béla nyugalmazott iskolaigazgató kutatta és megírta faluja történetét
Eötvös József rendelete után azonnal két iskolája lett a dél-zalai falunak
Szalabán Attila
Galambok - A helyi általános iskola évtizedeinek megörökítése után újabb könyvet írt Csabai Béla. A nyugállományú iskolaigazgató ezúttal faluja, Galambok történetét kutatta és vetette papírra.
Historia est magistra vitae - magyarul a történelem az élet tanítómestere. Ezt a régi latin közmondást abszolút igaznak tartja Csabai Béla, a galamboki általános iskola nyugalmazott igazgatója, aki már az 1970-es évek óta dédelgette tervét, hogy megírja a dél-zalai falu történetét. Az álom most vált valóra, nemrég a galamboki önkormányzat és a Czupi Kiadó közösen jelentette meg a 346 oldalas kötetet, mely nemcsak az évszázadok eseményeit tárja az olvasók elé, hanem Galambok néprajzába, kultúrájába is bepillantást enged.
- Történelemtanár vagyok, hivatásomból adódóan vallom, hogy nyomot kell hagynunk magunk után. Ez motivált abban, hogy pedagógiai célzattal mindig feljegyezzem az eseményeket, s afféle annaleseket hozzak létre, melyek a falu legutóbbi négy évtizedének történéseit megörökítették ecsetelte Csabai Béla. - Ez jelentette a könyv alapját, de természetesen ez csak egy nagyon kis része volt a munkának. Szükség volt a korábbi évszázadokról szóló források felkutatására, a múlt feltárására.
Csabai Béla a megyei és püspöki levéltárakat kereste fel, helybéliektől gyűjtötte a falu történetére vonatkozó információkat, s szakemberekkel is egyeztetett a már megállapított tényekről. Rengeteg dokumentumot talált, melyek mind Galambok korabeli életének egy-egy kis szeletét mutatták be - nemegyszer a mai olvasók számára humoros módon. Ezek közé tartozott például az a tanfelügyelői feljegyzés, mely egyebek mellett arról tudósított, hogy a galamboki iskolás gyerekek milyen lázadó szemléletűek voltak - a református iskola falára az udvari vécéből vett „anyaggal" írtak fel a bécsi udvart káromló kifejezéseket.
A falu történetéből persze más érdekességeket is rejteget a terjedelmes kötet. A második világháború szomorú éveiből maradt fenn például az a bizalmas irat, melyhez kutatásai eredményeként Csabai Béla is hozzájutott, s most publikált. A dokumentumban a Veszprém egyházmegyei Hatóság értesítette a galamboki római katolikus plébániát, hogy: „a Haza védelmének érdekében kénytelenek leszünk egyes harangjainkról lemondani". A tájékoztatás szerint a Honvédelmi Kincstár többek között a galambokiak féltett, 310 kilogrammos harangjára vetett szemet, s az egyházmegye arra kérte a helyi papot, hogy igyekezzen elérni: „a harangok elvitele a hívek között minél kevesebb megmozdulást okozzon, és minél nagyobb nyugalommal viseljék el". Mindez később valóra is vált, 1944 őszén a bérmaútját Dél-Zalában kezdő Mindszenty József megyés püspököt már nem köszönthette a katolikus templom nagyharangja, melyet az év június 7-én hadi célra leszereltek és elszállítottak.
- Az írás során magam is megbizonyosodhattam arról, hogy Galambok mindig, nagyon sok mindenben élen járt - jegyezte meg Csabai Béla. -Amikor például Eötvös József rendelete megjelent, azonnal két iskolája lett a falunak. De volt rá példa, hogy a jegyző
vitte a gyerekeket kiállításra, és például a helyi néptanító 1951-ben az elsők között írta elő a lányok számára a tornanadrág viselését - pedig akkor ezzel szinte istenkárom-
lást követett el a nép szemében. Öröm volt számomra mindezt a különböző forrásokból elolvasni, és most még nagyobb öröm, hogy megoszthattam másokkal.
Csabai Béla a Galambok történetét megörökítő nívós kötettel
Fotó: Szakony Attila