Zalai Hírlap 2011. június 4. 130. szám 18. oldal - Egy elfelejtett zászlóalj
A cikk szövege:
Egy elfelejtett zászlóalj
Kelemen Valéria kelemen.valeria@zalaihirlap.hu
A Franciaországban élő, édesanyja révén kanizsai kötődésű szerző, dr. Hortobágyi Ferenc a kanizsai népfelkelő hadtápzászlóalj I. világháborús történetét dolgozta fel.
Elsősorban a nagyapja, valamint a kanizsai hadtápzászlóalj emlékének ajánlja a kötetét dr. Hortobágyi Ferenc Fotó: Szakony Attila
Események a balkáni hadszíntéren az első világháborúban - Az elfelejtett zászlóalj. Ez a címe Hortobágyi Ferenc könyvének. A szerzővel a Halis István Városi Könyvtárban beszélgettünk, miután egy rendkívüli történelemóra keretében a BLG-s diákokkal is megosztotta gondolatait.
- Nagyapám, aki kanizsai polgár volt, 1914 augusztusában bevonult a huszadik zászlóaljba, s 1918. december 10-ei leszereléséig katonaként szolgált - kezdte a szerző, hozzátéve: a tőle érkezett harminc darab tábori postai levelezőlap, gyermekkori emléktöredékek és néhány fénykép
indította könyve megírására. Eredetileg csak arra törekedett, hogy a személyes forrásokat rendezve és kiegészítve beillessze azokat a balkáni hadszíntér szakleírásokból megismerhető történések sorába, s valójában ekként nyertek új értelmet a gyéren érkező tábori postai lapok sorai. - A megmaradt lapok kapcsán szerettem volna megérteni, miről is van szó azokban, hiszen háború idején rejtjeles üzenetek érkeznek, amiket csak, az tud megérteni, aki tisztában van a helyzettel.
A témát alaposan körbejárta a szerző. A személyes sors, a nagyapa intim közleményei így váltak egy katonai alakulat
világháborús történetének alkotóelemeivé, a balkáni frontesemények szerves részévé.
- Igyekeztem a történteket a rendelkezésre álló források alapján a lehető legteljesebb hitelességgel felidézni - folytatta. - A titkosítások feloldása után jutottam el arra a pontra, hogy levéltári történelmi dokumentációkat is igénybe vegyek a kutatásaimhoz. Mivel azonban az alakulat levéltára szinte teljesen elpusztult, a dossziékban csak részben találtam használható anyagokat. Ilyenek voltak a magasabb parancsnokság iratai, amiket az alakulathoz intéztek, azután a kitüntetési felterjesztések, melyek Bécsben megmaradtak az irattárban. Utóbbiak indoklásaiból szerencsére kiderült, hogy az alakulat hol volt, hogyan harcolt, s az illető miben tűnt ki. Megvilágosodott az események háttere, a környezet, amelyben lejátszódtak. A levéltárak hozzáférhetővé vált, szigorúan bizalmas anyaga pedig egészen életközelbe hozta a tragikus emberi színjátékot.
Dr. Hortobágyi Ferenc nagyapja, valamint a kanizsai 20 II-es népfelkelő hadtápzászlóalj emlékének ajánlja a kötetét, s persze mindazoknak, akik érdeklődnek a múltbeli történések iránt.
- Édesanyám született Nagykanizsán, s az első gyermekkori történeteim, melyekre magam is vissza tudok emlékezni, úgy két és fél éves koromra datálhatok, s mind ehhez a városhoz, egy kanizsai karácsonyhoz kötődnek -folytatta a nyolcvanadik élet-
évében járó szerző, aki amúgy Egerben született, 1957 óta él Franciaországban, s éppen az 56-os események miatt hagyta el szülőhazáját. Végzettségét tekintve repülőmérnök, de roppant kacskaringós utat járt be a nemrég megjelent könyvével is a nagyapja emlékének adózó dr. Hortobágyi Ferenc.
A könyv a Czupi Kiadó gondozásában jelent meg.
A cikk szövege:
Egy elfelejtett zászlóalj
Kelemen Valéria
kelemen.valeria@zalaihirlap.hu
A Franciaországban élő, édesanyja révén kanizsai kötődésű szerző, dr. Hortobágyi Ferenc a kanizsai népfelkelő hadtápzászlóalj I. világháborús történetét dolgozta fel.
Elsősorban a nagyapja, valamint a kanizsai hadtápzászlóalj emlékének ajánlja a kötetét dr. Hortobágyi Ferenc Fotó: Szakony Attila
Események a balkáni hadszíntéren az első világháborúban - Az elfelejtett zászlóalj. Ez a címe Hortobágyi Ferenc könyvének. A szerzővel a Halis István Városi Könyvtárban beszélgettünk, miután egy rendkívüli történelemóra keretében a BLG-s diákokkal is megosztotta gondolatait.
- Nagyapám, aki kanizsai polgár volt, 1914 augusztusában bevonult a huszadik zászlóaljba, s 1918. december 10-ei leszereléséig katonaként szolgált - kezdte a szerző, hozzátéve: a tőle érkezett harminc darab tábori postai levelezőlap, gyermekkori emléktöredékek és néhány fénykép
indította könyve megírására. Eredetileg csak arra törekedett, hogy a személyes forrásokat rendezve és kiegészítve beillessze azokat a balkáni hadszíntér szakleírásokból megismerhető történések sorába, s valójában ekként nyertek új értelmet a gyéren érkező tábori postai lapok sorai. - A megmaradt lapok kapcsán szerettem volna megérteni, miről is van szó azokban, hiszen háború idején rejtjeles üzenetek érkeznek, amiket csak, az tud megérteni, aki tisztában van a helyzettel.
A témát alaposan körbejárta a szerző. A személyes sors, a nagyapa intim közleményei így váltak egy katonai alakulat
világháborús történetének alkotóelemeivé, a balkáni frontesemények szerves részévé.
- Igyekeztem a történteket a rendelkezésre álló források alapján a lehető legteljesebb hitelességgel felidézni - folytatta. - A titkosítások feloldása után jutottam el arra a pontra, hogy levéltári történelmi dokumentációkat is igénybe vegyek a kutatásaimhoz. Mivel azonban az alakulat levéltára szinte teljesen elpusztult, a dossziékban csak részben találtam használható anyagokat. Ilyenek voltak a magasabb parancsnokság iratai, amiket az alakulathoz intéztek, azután a kitüntetési felterjesztések, melyek Bécsben megmaradtak az irattárban. Utóbbiak indoklásaiból szerencsére kiderült, hogy az alakulat hol volt, hogyan harcolt, s az illető miben tűnt ki. Megvilágosodott az események háttere, a környezet, amelyben lejátszódtak. A levéltárak hozzáférhetővé vált, szigorúan bizalmas anyaga pedig egészen életközelbe hozta a tragikus emberi színjátékot.
Dr. Hortobágyi Ferenc nagyapja, valamint a kanizsai 20 II-es népfelkelő hadtápzászlóalj emlékének ajánlja a kötetét, s persze mindazoknak, akik érdeklődnek a múltbeli történések iránt.
- Édesanyám született Nagykanizsán, s az első gyermekkori történeteim, melyekre magam is vissza tudok emlékezni, úgy két és fél éves koromra datálhatok, s mind ehhez a városhoz, egy kanizsai karácsonyhoz kötődnek -folytatta a nyolcvanadik élet-
évében járó szerző, aki amúgy Egerben született, 1957 óta él Franciaországban, s éppen az 56-os események miatt hagyta el szülőhazáját. Végzettségét tekintve repülőmérnök, de roppant kacskaringós utat járt be a nemrég megjelent könyvével is a nagyapja emlékének adózó dr. Hortobágyi Ferenc.
A könyv a Czupi Kiadó gondozásában jelent meg.